„Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
a /* 3. Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke U, illetve I. a feszültség és az áram közötti fázisszög fí (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív). Hogya… |
|||
39. sor: | 39. sor: | ||
Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben. | Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben. | ||
==== | ==3. Kétpólus hatásos és meddő teljesítményének számítása== | ||
Ezek közül | '''Feladat:''' Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram '''effektív értéke''' <math>U</math>, illetve <math>I</math>. a feszültség és az áram közötti fázisszög <math>\varphi</math> (a feszültség siet az áramhoz képest, ha <math>\varphi</math> pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a <math>\varphi</math> fázisszög előjelet vált? | ||
'''Megoldás:''' | |||
Látszólagos teljesítmény <math>[VA]</math> | |||
<math>S= UI = \sqrt{P^2 + Q^2} </math> | |||
Hatásos teljesítmény <math>[W]</math> | |||
<math>P= Re \left\{ S \right\} = UI \cdot \cos( \varphi ) </math> | |||
Meddő teljesítmény <math>[Var]</math> | |||
<math>Q= Im \left\{ S \right\} = UI \cdot \sin( \varphi ) </math> | |||
Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a <math>\varphi</math> előjelére, mivel a koszinusz páros függvény. | |||
====4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó? (Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és fíi ezen felhamronikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív).==== | ====4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó? (Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és fíi ezen felhamronikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív).==== |
A lap 2014. február 4., 00:49-kori változata
- Kérdések kidolgozva - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat!
1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?
A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata:
Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:
Ahol a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, pedig a kezdőfázis.
Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:
A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:
2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?
Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.
Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.
3. Kétpólus hatásos és meddő teljesítményének számítása
Feladat: Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke , illetve . a feszültség és az áram közötti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a fázisszög előjelet vált?
Megoldás:
Látszólagos teljesítmény
Hatásos teljesítmény
Meddő teljesítmény
Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a előjelére, mivel a koszinusz páros függvény.
4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó? (Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és fíi ezen felhamronikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív).
Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt, vagyis: , .
5. Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.
Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát. , ahol T a periódusidő.
6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?
A pillanatnyi teljesítmény idő szerinti integrálja: , ahol T itt a vizsgált időtartam.
7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos teljesítmény szorzásának?
Ez a kérdés kb az, mint a kövi...
- Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
- vezérelt áramosztó elvén működő analóg szorzó (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
- elektromechanikus szorzó
- kvadratikus szorzó
- időosztásos szorzó
- digitális szorzó
8. Ismertesse az elektromechnakius, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!
- Elektromechanikus: a műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot (emiatt kitérést) hoz létre. , ahol k a (nemlineáris, tehát kitéréstől függő) skálatényező, a műszer állótekercsébe vezetett áram, pedig a lengőtekercsbe vezetett (a feszültséggel arányos) áram.
- Kvadratikus: Az alábbi azonosságra építünk: . Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra és négyzetre emelésre, amik bizonyos korlátokkal megvalósíthatók.
- Időosztásos: Lásd (egyelőre beillesztésre váró) ábra. A kimenet a kövi lesz: , ahol a háromszögjel csúcsértéke.
- Digitális: jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.