„Laboratórium 2 - 3. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Laboratórium 2}} | {{Vissza|Laboratórium 2}} | ||
{{Vissza|Laboratórium 2 - 3. Mérés: EMC alapjelenségek mérése}} | |||
__TOC__ | <div class="noautonum">__TOC__</div> | ||
==1. Egy végtelen hosszú, '''I''' szinuszos áramot szállító vezetőtől '''r''' távolságban lévő pontban határozza meg a '''H''' térerősséget és a '''B''' indukciót!== | ==1. Feladat== | ||
Egy végtelen hosszú, '''I''' szinuszos áramot szállító vezetőtől '''r''' távolságban lévő pontban határozza meg a '''H''' térerősséget és a '''B''' indukciót! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
Maxwell 1. egyenlete (gerjesztési törvény): | Maxwell 1. egyenlete (gerjesztési törvény): | ||
| 17. sor: | 24. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép3.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép3.jpg]] | ||
==2. Egy végtelen hosszú, '''I''' szinuszos áramot szállító vezető síkjában egy téglalap alakú, '''a x b''' méretű vezetőkeret helyezkedik el. A vezetőkeret '''a''' méretű oldala párhuzamos az áramot szállító vezetővel. Határozza meg a vezetőkeretben indukált feszültséget!== | }} | ||
==2. Feladat== | |||
Egy végtelen hosszú, '''I''' szinuszos áramot szállító vezető síkjában egy téglalap alakú, '''a x b''' méretű vezetőkeret helyezkedik el. A vezetőkeret '''a''' méretű oldala párhuzamos az áramot szállító vezetővel. Határozza meg a vezetőkeretben indukált feszültséget! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
A Faraday-féle indukciótörvény felhasználásával: | A Faraday-féle indukciótörvény felhasználásával: | ||
| 32. sor: | 47. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép4.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép4.jpg]] | ||
==3. Egy téglalap alakú, '''A x B''' méretű, '''I''' szinuszos áramot szállító vezetőkeret síkjában, a kereten belül egy második, '''a x b''' méretű kisebb vezetőkeret aszimmetrikusan helyezkedik el. Az '''A''' és '''a''' illetve '''B''' és '''b''' méretű oldalak párhuzamosak. A legegyszerűbb modell alapján becsülve, közelítőleg mekkora feszültség indukálódik a második keretben? Mekkora a kölcsönös induktivitás?== | }} | ||
==3. Feladat== | |||
Egy téglalap alakú, '''A x B''' méretű, '''I''' szinuszos áramot szállító vezetőkeret síkjában, a kereten belül egy második, '''a x b''' méretű kisebb vezetőkeret aszimmetrikusan helyezkedik el. Az '''A''' és '''a''' illetve '''B''' és '''b''' méretű oldalak párhuzamosak. A legegyszerűbb modell alapján becsülve, közelítőleg mekkora feszültség indukálódik a második keretben? Mekkora a kölcsönös induktivitás? | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása. | Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása. | ||
| 46. sor: | 69. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép5.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép5.jpg]] | ||
==4. Határozza meg két végtelen hosszú, párhuzamosan futó hengeres vezető között a hosszegységre eső villamos kapacitást!== | }} | ||
==4. Feladat== | |||
Határozza meg két végtelen hosszú, párhuzamosan futó hengeres vezető között a hosszegységre eső villamos kapacitást! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
<math> C' = \frac{2 \pi \varepsilon}{\ln \frac{d^2}{r_1 r_2}} = \frac{\pi \varepsilon}{\ln \frac{d}{r}} </math> | <math> C' = \frac{2 \pi \varepsilon}{\ln \frac{d^2}{r_1 r_2}} = \frac{\pi \varepsilon}{\ln \frac{d}{r}} </math> | ||
| 54. sor: | 85. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép6.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép6.jpg]] | ||
==5. Határozza meg nyomtatott huzalozás esetén egy vezetőszakasz ellenállását és annak bizonytalanságát!== | }} | ||
==5. Feladat== | |||
Határozza meg nyomtatott huzalozás esetén egy vezetőszakasz ellenállását és annak bizonytalanságát! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
<math> R = \varrho \cdot \frac{l}{a \cdot h} </math> | <math> R = \varrho \cdot \frac{l}{a \cdot h} </math> | ||
| 72. sor: | 111. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép7.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép7.jpg]] | ||
==6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait!== | }} | ||
==6. Feladat== | |||
Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
A CD11.4599.151 típusú szűrővel rendelkező hálózati csatlakozó 2 pólusú kapcsolója lengő vezetéken helyezkedik el. Névleges áramerőssége 1A, általános célú berendezésekbe tervezték, 1 pólusú beépített olvadóbiztosítékkal. | A CD11.4599.151 típusú szűrővel rendelkező hálózati csatlakozó 2 pólusú kapcsolója lengő vezetéken helyezkedik el. Névleges áramerőssége 1A, általános célú berendezésekbe tervezték, 1 pólusú beépített olvadóbiztosítékkal. | ||
| 99. sor: | 146. sor: | ||
A differenciális módusú zavarokat a fojtó csak kismértékben csillapítja (ld. 7. kérdés), ezért van szükség a Cy kondenzátorok beépítésére, amelyek viszont a védővezetőbe folyó (ún. szivárgási) áramot okoznak. Ha a szivárgási áramra vonatkozó követelmény szigorú, ezeket el kell hagyni (pl. orvosi célú szűrők, melyekben a nagy Cx kapacitás kisütésére még egy ellenállást is beépítenek, hogy a táplálatlan szűrő kimenetén ne maradhasson fenn az üzemi feszültség). | A differenciális módusú zavarokat a fojtó csak kismértékben csillapítja (ld. 7. kérdés), ezért van szükség a Cy kondenzátorok beépítésére, amelyek viszont a védővezetőbe folyó (ún. szivárgási) áramot okoznak. Ha a szivárgási áramra vonatkozó követelmény szigorú, ezeket el kell hagyni (pl. orvosi célú szűrők, melyekben a nagy Cx kapacitás kisütésére még egy ellenállást is beépítenek, hogy a táplálatlan szűrő kimenetén ne maradhasson fenn az üzemi feszültség). | ||
}} | |||
==7. A szűrő közös vasmagon elhelyezett két tekercsének milyen a menetirányítása és miért?== | ==7. Feladat== | ||
A szűrő közös vasmagon elhelyezett két tekercsének milyen a menetirányítása és miért? | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
A szűrő egy rádiófrekvenciás áramkompenzált fojtó (angolul RF Current Compensated Suppression Choke). A tekercsei úgy vannak irányítva, hogy a rajtuk folyó üzemi áramok által létrehozott fluxusok ellentétes irányúak legyenek, így kioltsák egymást. Ezek alapján, az áramirányok figyelembevételével mondhatjuk, hogy a tekercsek menetirányítása ellentétes. | A szűrő egy rádiófrekvenciás áramkompenzált fojtó (angolul RF Current Compensated Suppression Choke). A tekercsei úgy vannak irányítva, hogy a rajtuk folyó üzemi áramok által létrehozott fluxusok ellentétes irányúak legyenek, így kioltsák egymást. Ezek alapján, az áramirányok figyelembevételével mondhatjuk, hogy a tekercsek menetirányítása ellentétes. | ||
| 108. sor: | 163. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép8.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép8.jpg]] | ||
==8. Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!== | }} | ||
==8. Feladat== | |||
Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
Az aszimmetrikus zavarjelekre (közös módusú zavarokra) érvényes modell: (L1 = L2 = 10 mH, Cy = 2,2 nF) | Az aszimmetrikus zavarjelekre (közös módusú zavarokra) érvényes modell: (L1 = L2 = 10 mH, Cy = 2,2 nF) | ||
| 114. sor: | 177. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép9.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép9.jpg]] | ||
==9. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre!== | }} | ||
==9. Feladat== | |||
Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
<math> \frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}} = \frac{\frac{1}{j \omega C}}{j \omega L + \frac{1}{j \omega C}} = \frac{1}{j \omega L j \omega C + 1} = \frac{1}{1 - \omega^2 L C} </math> | <math> \frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}} = \frac{\frac{1}{j \omega C}}{j \omega L + \frac{1}{j \omega C}} = \frac{1}{j \omega L j \omega C + 1} = \frac{1}{1 - \omega^2 L C} </math> | ||
| 120. sor: | 191. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép10.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép10.jpg]] | ||
==10. Adja meg a szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!== | }} | ||
==10. Feladat== | |||
Adja meg a szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
[[Fájl:Labor2 kép11.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép11.jpg]] | ||
==11. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre!== | }} | ||
==11. Feladat== | |||
Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
Ideális eset: <math>L_\mathrm{sz}=0</math> (szivárgási induktivitás) --> a csillapítás végtelen, a kimeneti feszültség bármely bemeneti feszültség esetén zérus. | Ideális eset: <math>L_\mathrm{sz}=0</math> (szivárgási induktivitás) --> a csillapítás végtelen, a kimeneti feszültség bármely bemeneti feszültség esetén zérus. | ||
| 135. sor: | 222. sor: | ||
A gyakorlatban adott frekvencián <math>\frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}}[dB]</math> adott, ebből <math>\frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}}</math>, majd a képlettel <math>L_\mathrm{sz}</math> számítható. | A gyakorlatban adott frekvencián <math>\frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}}[dB]</math> adott, ebből <math>\frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}}</math>, majd a képlettel <math>L_\mathrm{sz}</math> számítható. | ||
==12. Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek?== | }} | ||
==12. Feladat== | |||
Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek? | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
A vonalszerű vezetőben folyó áram által létrehozott mágneses térerősséget az általánosított Biot-Savart törvény adja meg: | A vonalszerű vezetőben folyó áram által létrehozott mágneses térerősséget az általánosított Biot-Savart törvény adja meg: | ||
| 152. sor: | 247. sor: | ||
[[Fájl:Labor2 kép12.jpg]] | [[Fájl:Labor2 kép12.jpg]] | ||
}} | |||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||