„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés
| 103. sor: | 103. sor: | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
*[[Matematika A4 - | |||
*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal | |||
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport | *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport | ||
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal | *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal | ||
A lap 2014. január 26., 02:02-kori változata
A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.
A tananyag két fő részből áll:
- Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
- Folytonos eloszlású valószínűségi változók
A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult Valószínűségszámítás tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.
Követelmények
- Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
- KisZH: A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
- NagyZH: A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt legalább 50%-osra kell teljesíteni! Vetier András előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
- Házi feladat: Vetier András előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
- Félévközi jegy: A félévközi jegy három részből tevődik össze:
- Első NagyZH százalékos eredménye
- Második NagyZH százalékos eredménye
- A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
- Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy
Segédanyagok
Könyvek, jegyzetek
- Vetier András: Valószínűségszámítás - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
- Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
- Képletek - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
- 2. ZH-hoz jegyzet - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!
2012/2013 őszi félév gyakorlatai
A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!
Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.
- 1. Gyakorlat - Kombinatorikus valószínűségek
- 2. Gyakorlat - Feltételes valószínűség
- 3. Gyakorlat - Nevezetes diszkrét eloszlások
- 4. Gyakorlat - Várható érték, szórás, módusz
- 5. Gyakorlat - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
- 6. Gyakorlat - Exponenciális és gamma eloszlás
- 7. Gyakorlat - Normális eloszlás és tulajdonságai
- 8. Gyakorlat - Kétdimenziós valószínűségi változók
- 9. Gyakorlat - Várható érték és szórás tulajdonságai
- 10. Gyakorlat - Regressziók
- 11. Gyakorlat - Folytonos valószínűségi változók transzformációi
Első zárthelyi
Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.
További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Második zárthelyi
A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.
További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Vélemények
Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb. Éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként a kétdimenziós eloszlások témakörnél. - ED, 2012 ősz
Én úgy tapasztaltam, hogy a diszkrét változók esetében több gondot jelentett az, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kellett támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. A folytonos valószínűségi változók esetében (és a kombinatorikától eltekintve diszkrét esetben) csak egyszerű összefüggéseket kell megérteni (mi az a valószínűségi változó, miben különbözik egy "hagyományos" matematikai változótól, mi az a sűrűség- vagy eloszlásfüggvény, a feltételes valószínűség, feltételes sűrűségfüggvény, várható érték, stb.), és utána a legtöbb ZH-példa gond nélkül megoldható az ismert képletek alkalmazásával. (Boldi (vita) 2013. január 15., 16:30 (CET))
Az első ZH-ról
A két zárthelyi közül ez a könnyebbik. Ez az anyagrész könnyen érthető, akár ki is logikázható. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára. - ED, 2012 ősz
A második ZH-ról
Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat! - ED, 2012 ősz
- Én is csak azt hangsúlyoznám ki, hogy az alapokat (azokat, amik fogalomként, általános definícióként elhangzanak előadáson) érdemes nagyon alaposan megérteni, utána gondolni, és akkor a legnehezebbnek mondott példák se okozhatnak gondot, mert ebben a részben már nem nagyon kell trükközni, minden képlet és definíció magától értetődően alkalmazható a példákra, legfeljebb számolgatni kell egy kicsit. (Boldi (vita) 2013. január 15., 16:30 (CET))
