„Szoftverminőség - Jegyzet” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverMinosegVazlat}} __TOC__ ==Bevezetés, alapfogalmak== Diasor: [http://sirkan.iit.bme.hu/~balla/hu/sw_minoseg/eloadas/SzMM1-Bevezetes…”
 
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverMinosegVazlat}}
__TOC__
==Bevezetés, alapfogalmak==
==Bevezetés, alapfogalmak==
Diasor: [http://sirkan.iit.bme.hu/~balla/hu/sw_minoseg/eloadas/SzMM1-Bevezetes.ppt SzMM1-Bevezetes.ppt]
Diasor: [http://sirkan.iit.bme.hu/~balla/hu/sw_minoseg/eloadas/SzMM1-Bevezetes.ppt SzMM1-Bevezetes.ppt]
152. sor: 147. sor:
-- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2011.01.02.
-- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2011.01.02.


 
[[Category:InfoMsc]]
[[Category:Infoszak]]

A lap 2013. október 5., 15:36-kori változata

Bevezetés, alapfogalmak

Diasor: SzMM1-Bevezetes.ppt

Definíciók

  • Minőség / Quality / Qualitas
  • Szoftver
  • Szoftvertermék

Hibák a szoftverben

  • Miért vannak?
  • Mai informatikai rendszerek jellemzői
  • Hány hiba lehet egy szoftverben, és hogyan kezeljük ezeket?

Szoftverminőség

  • Mi a szoftverminőség?
  • Miért nehéz meghatározni?
  • Hogyan kezeljük?
  • A fogalom időbeni változása
  • Garvin definíciói: transzcendens, felhasználói, érték, termék, folyamat alapú
  • Összetevők
  • Minőségügyi keret, objektumok és nézőpontok
  • Megközelítések: sokfajta lehetséges, nem könnyű tájékozódni és a megfelelőt kiválasztani
  • Mitől függ a definíció?
  • Szoftvergyártás típusai
  • Minőség
    • az életciklus függvényében
    • az értékelő szerint
    • a szoftver alkalmazási területe szerint
  • Szoftverminőség és üzletpolitika
  • Követelmények meghatározása
  • Hazai helyzet: követi a világszintű trendeket
  • Hazai és nemzetközi minőségi díjak
  • Tanúsító szervezetek, tanúsított szoftvercégek Magyarországon

A szoftverminőség megközelítése

Termék alapú

Diasor: SzMM2-Termek.ppt és Iso25000_9126.ppt

  • Végtermékre koncentrálnak
  • Feltételezik, hogy a felhasználók főbb szempontjai azonosak
  • Minőségi faktorok között kölcsönhatások léteznek (többnyire gyengítés)
  • Minőségi faktorokat súlyozzák

Boehm modell

1977 Barry Boehm, TRW Systems and Energy Inc.

McCall modell

1978 James McCall, GE

ISO 9126

  • Első verzió 1991-ben jelent meg
  • Felhasználta a Boehm és McCall modelleket, ezek használatában szerzett tapasztalatokat, és a piaci igényeket
  • Termékre vonatkozó minőségi jellemzőket azonosít
  • Azóta továbbfejlesztették: használat során jellemző minőség (Quality in use),

ISO 14598

  • ISO 9126 attribútumai és metrikái mérésének módját ismerteti
  • Több szempontot tartalmaz: fejlesztő, beszerző, független értékelő
  • Meghatározásokat tartalmaz az értékelés céljára vonatkozóan
  • Azonosítja az értékelendő terméktípus(oka)t és a minőségmodellt (9126)
  • Metrikák a 9126 családból választhatók és súlyozhatók is

ISO 25000 (SQuaRE)

  • ISO 9126 és 14598 összehangolását oldja meg
  • Részei: minőségmodell, -követelmények, -mérés, -értékelés, -menedzsment
  • Mivel kevés a termékalapú alternatíva, valószínűleg egyeduralkodóvá válik.

Folyamat alapú

ISO 9001:2000

Diasor: SzMM3-ISO.ppt

  • Minőségbiztosítás és -menedzsmentre vonatkozó nemzetközi szabvány
  • Alapfogalmak: minőség, termék, folyamat, követelmény, minőségi követelmény, vevői megelégedettség, rendszer, minőségirányítási rendszer, minőségpolitika, minőségcél, szoftver, jellemző, minőségjellemző, megfelelőség, hiba, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység, audit
  • Tanúsítvány: megszerezni és megtartani
  • Fejezetei:
    • Előszó
    • Bevezetés

1 Alkalmazott terület 1 Rendelkező hivatkozások 1 Szakkifejezése és meghatározások 1 Minőségirányítási rendszer 1 A vezetőség felelősségi köre 1 Gazdálkodás az erőforrásokkal 1 A termék megvalósítása 1 Mérés, elemzés, javítás

  • Alapelvei:
    • Vevőközpontúság
    • Vezetés
    • Az emberek bevonása
    • Folyamatszemléletű megközelítés
    • Rendszerszemlélet az irányításban
    • Folyamatos tökéletesítés
    • Tényeken alapuló döntéshozatal
    • Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal
  • Kötelező eljárási utasításokat nevez meg bizonyos folyamatokra
  • Szoftverre: ISO 90003:2004, de ez nem tanúsítható

CMM

Diasor: SzMM4-CMM.ppt Wikipédia: Capability Maturity Model

  • 1989-1991 dolgozta ki a SEI a DoD támogatására, Watts Humphrey vezetésével
  • Lépcsős modell, érettségi szinteket határoz meg: initial, repeatable, defined, managed, optimising
  • Alkalmazás előtt felmérés: kezdeti állapot meghatározása 1-5 + indoklás
  • Bootstrap: felkészít CMM felmérésre és útmutatást ad fejlődésre, de olcsóbb annál

SPICE / ISO 15504

Diasor: SzMM5-SPICE.ppt

  • Keretrendszer folyamatok erősségeinek és gyengeségeinek feltérképezésére, valamint szoftverfolyamatok javítására és a javítások mérésére
  • Folytonos érettségi modell, egyéni folyamatokra koncentrál (követik-e a tervet, ellenőrzik-e a végrehajtást, szabványosított-e, stb.)
  • Szintjei: not performed, performed, managed, established, predictable, optimizing
  • Szoftver életciklus folyamatokat az ISO 12207 definiálja: primary, supporting, organizational

CMMI

Diasor: SzMM6a-CMMI.ppt

  • Integrált modell, ötvözi a lépcsős és folytonos modellt (auditkor választani kell a kettő között)
  • Célja a többféle modell alkalmazásából adódó nehézségek és költségek csökkentése, az átláthatóság, érhetőség javítása
  • CMMI v1.2 alapelemei:
    • mindkét megjelenítésben: Process area, Specific goals, Specific practices, Generic goals, Generic practices
    • lépcsősben: Maturity levels
    • folytonosban: Capability levels
  • A célok (goals) elvárt elemeket (practices) tartalmaznak, melyek informatív részekre (subpractices) bonthatók tovább
  • Érettségi szintek (szervezet egészére): initial, managed, defined, quantitatively managed, optimizing
  • Képességi szintek (egyes folyamatokra): incomplete, performed, managed, defined, quantitatively managed, optimizing
  • Konstellációk: szakterülethez kapcsolódó sajátos folyamatokat írnak le: fejlesztés, beszerzés, szolgáltatás
  • Folyamatcsoportok folytonos megközelítésben: project management, process management, engineering, support
  • SCAMPI: Standard CMMIŸ Appraisal Method for Process Improvement, e szerint történik az audit tervezése, végrehajtása és az eredmények jelentése

PSP és TSP

Diasor: PSP_TSP.ppt

Minőség, attribútumok, mérések

Diasor: SzMM12-meresi alapfogalmak.ppt és SzMM13-GQM.ppt

Mérés

  • Definíció, történet
  • Mit mér a menedzser, és mit a szoftverfejlesztő?
  • Mi kell az eredményes méréshez? Mik a jó mérőszámok?
  • Méréselmélet: direkt és indirekt mérés, mérési skálák, objektív és szubjektív mérőszámok
  • Szoftvermérés: miért más?, történet
  • Tipikus mérőszámok: kódhossz, tesztelés időtartama, megtalált hibák száma, LOC / emberhónap
  • Célja: folyamatok erősségének, gyengeségének megértése, további folyamattervezés és -becslés, stb.
  • Oka: Szoftver megértése, valamint a szoftvergyártási folyamat és a folyamatjavítás irányítása
  • Tárgya: saját döntés, ISO 9126
  • Terv: terület vizsgálata, jellemzők azonosítása, fordítás a fejlesztők nyelvére, mérőszámok kiválasztása
  • Költsége: van, beindítani drága lehet, de fenntartani olcsó, NASA-nál 1-2%-ra sikerült levinni

QIP

  • Széles körben alkalmazott minőségjavítási paradigma, folyamatos javításra koncentrál
  • Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, majd csomagolja a további projektekben való felhasználásra
  • Eszközei: Goal/Question/Metric (GQM) paradigm, Experience Factory (EF) Organization
  • Jól kombinálható ISO 9126-tal, mely nem ad tanácsot a metrikaválasztást illetően

Attribútumok

Belső attribútumok

Kizárólag a mérés tárgyától függenek és közvetlenül mérhetők.

  • tesztelés során talált hibák száma
  • forráskód hossza

Külső attribútumok

Csak a mérés tárgyának környezetéhez való viszonyát figyelembe véve értelmesek és mérhetők.

  • termék használhatósága, hordozhatósága
  • programozók hatékonysága

A QMIM keret

Diasor: SzMM17-QMIM.ppt

Összefoglalás

Diasor: SzMM-22-osszefoglalas.ppt

-- dnet - 2011.01.02.