Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2008.05.27.

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.

1. Sorolj fel néhány middleware szolgáltatást! (darabonként 1 pont, max. 5 pont) Explicit és implicit middleware fogalma, előnyök, hátrányok. (12 pont)

A middleware szolgáltatások olyan szolgáltatások, melyeket általában a középső réteg valósít meg, ilyenek pl:

• Távoli eljáráshívás
• Szálkezelés
• Terheléskiegyenlítés
• Átlátszó hibakezelés
• Perzisztencia
• Tranzakciókezelés
• Objektumok életciklusa
• Aszinkron üzenetkezelés
• Biztonság

Explicit middleware:

• Amikor az elosztott objektum felelős az egyes middleware szolgáltatásokért

Hátrányai:

• felduzzad a forráskód
• nem rugalmas a middleware (ha eladjuk a komponenst, ki kell adni a forráskódot, ha a vevő pl. más tranzakciókezelést akar)

Implicit middleware:

• Amikor az elosztott objektum előtt van egy kérésmegszakító, és ez felelős az egyes middleware szolgáltatásokért
• Külön leíró fájl tartalmazza, milyen middleware szolgáltatásokat veszünk igénybe
• A kérésmegszakító a leíró fájl alapján generálódik

Előnyei:

• A forráskód valóban csak üzleti logikát tartalmaz
• A leíró fájlt módosíthatja a vevő, a forráskódot nem kell kiadnunk

2. Mire jó és hogyan működik a Java EE szerep alapú biztonsági modellje? Hogyan szabályozható Java EE webalkalmazásokban az adatforgalom biztonsága? (12 pont)

• A telepítésleírókban absztrakt szerepeket definiálunk
• Telepítéskor kell megadni, hogy mely csoportok/felhasználók tartoznak az adott szerepbe
• Úgy írható meg az alkalmazás, jogosultságkezeléssel együtt, hogy azt sem tudjuk milyen lesz az autentikációs mechanizmus

Adatbiztonságot a <transport-guarantee> tag-ek között adjuk meg milyen legyen:

• NONE: semmi
• INTEGRAL: nem módosítható az adatforgalom
• CONFIDENTIAL: nem is hallgatható le az adatforgalom

3. Mire szolgálnak és hogyan működnek a szervlet szűrők és a tag libraryk? (2*6 pont)

A szervlet szűrők célja megfigyelni, módosítani, közbeavatkozni a kérés, illetve a válasz alapján.

• A szűrőket láncba szervezhetjük
• Használati esetek:
  • Hozzáférés biztosítása, blokkolása
  • Cache, tömörítés, loggolás, titkosítás
  • Tartalom transzformációja (pl. XSLT)
  • Company name replacement filter

A szűrő tevékenysége:

• Headerek vizsgálata
• Request objektum átalakítása
• Response objektum átalakítása
• Következő szűrő meghívása
• Szűrő lánc megszakítása (blokkolás), hívás átirányítás
• Kivétel dobása

A szűrők végrehajtási sorrendje a web.xml-ben lévő <filter> tag-ek sorrendjét követi. Az elsőt a konténer hívja, az utolsó a szervletet (service())hívja.

Tag library-k:

• JSP oldalak között megosztható, újrafelhasználható komponens, amely saját akció elemeket (tageket) definiál (custom tag)
• az egyes tag-eket leíró fájlokból és azok feldolgozását végző Java fájlokból áll, általában .jar fájlok formájában
• Egyedi URI tartozik hozzájuk, erre kell hivatkozni JSP oldalról

Szolgáltatások:

• Attribútumok segítségével testreszabható
• Visszatérési értékeket is adhat a hívó félnek
• JSP oldal környezete, változói elérhetőek
• Kommunikáció és egymásba ágyazhatóság a többi tag library-vel

4. Mi az objektum-relációs leképezés? Mik a tipikus megfeleltetések a relációs és OO fogalmak között? Ismertesse az EJB 3 entitások életciklusát! (12 pont)

Objektum-relációs leképezésnél egy relációs adatbázis szerkezetét képezzük le objektumokba, méghozzá a következő megfeleltetésekkel:

• relációs tábla <-> entity bean osztály
• relációs tábla oszlopai <-> entity bean attribútumai, melyek getterekkel, setterekkel érhetők el
• relációs tábla sorai <-> entity bean példányai

Kapcsolatok leképezése:

• 1-1 és 1-N kapcsolatokat lehet leképezni
• N-N kapcsolatnál már kapcsolótáblára van szükség

Az entitások állapotai:

• new: new-val létrehozva kerül ide, csak a memóriában létezik, a módosítások nem mennek adatbázisba
• managed: létezik az adatbázisban, és hozzátartozik egy perzisztencia kontextushoz. Ez azzal jár, hogy a módosítások tranzakció commit végén, vagy explicit flush() hívással bekerülnek az adatbázisba
• detached:adatbázisban megvan, de nem tartozik perzisztens kontextushoz -> ebben az állapotban olyan mint egy DTO -> nem kell külön DTO osztály
• removed: még perzisztencia kontextushoz tartozik, de már ki van jelölve, hogy törölve lesz az adatbázisból

Az EJB3 entitások életciklusa:

Ezen a helyen volt linkelve a entitylifecycle.png nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

5. Mik az üzenetorientált köztesrendszerek (MOM) jellemzői? Ismertesd a JMS által nyújtott kommunikációs modelleket! Mik a message-driven bean jellemzői? (12 pont)

MOM jellemzői:

• aszinkron, lazán csatolt, rendelkezésreállástól független, de tranzakcióbiztos feldolgozás
• közvetített üzenetek biztos, egyszeri de csakis egyszeri továbbítása
• egyes alkalmazások eseményvezérelt üzemeltetése
• áttekinthető rendszer
• egységes, platformfüggetlen, egyszerű programozási API felület

Kommunikációs modellek:

• Point-to-point
• Publish-subscribe

Message-driven bean jellemzői

• aszinkron üzenetfeldolgozást végez
• nincs local / remote interfésze, csak egyetlen fájl már EJB 2.x esetén is
• szinkron módon, közvetlenül nem meghívható
• állapotmentes
• fogadhat üzeneteket: Queue-ból, Topic-ból
• implementálja a javax.jms.MessageListener interfészt
• ennek onMessage metódusában kapja meg az üzeneteket

-- palacsint - 2008.06.18.

-- aldaris - 2009.06.22.