„A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) Segédanyagok Számtud Vizsgához lapot a következő névre: A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{TODO}} | ||
__NOTOC__ | |||
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/SzamTud/szamtud-vizsga-tetelek-2009-4.pdf Kidolgozott vizsgatételek] - by: [[KondorMate|MAKond]] | * [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/SzamTud/szamtud-vizsga-tetelek-2009-4.pdf Kidolgozott vizsgatételek] - by: [[KondorMate|MAKond]] | ||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] | * [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] | ||
== | ==Segédanyagok tételenként== | ||
===1. Leszámlálási alapfogalmak (permutációk, variációk és kombinációk, ismétlés nélkül, vagy ismétléssel), binomiális tétel, szita-formula=== | ===1. Leszámlálási alapfogalmak (permutációk, variációk és kombinációk, ismétlés nélkül, vagy ismétléssel), binomiális tétel, szita-formula=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* Binomiális tétel videó: [http://www.youtube.com/watch?v=1pSD8cYyqUo 1.], [http://www.youtube.com/watch?v=TeE-ypKj8ZI 2.] | * Binomiális tétel videó: [http://www.youtube.com/watch?v=1pSD8cYyqUo 1.], [http://www.youtube.com/watch?v=TeE-ypKj8ZI 2.] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Ismétlés nélküli permutáció: <math>n</math> darab megkülönböztethető elem összes lehetséges sorba állításainak száma <math>n!</math>. Példa: 10 különböző színű golyó lehetséges sorba állításainak száma 10!. | * Ismétlés nélküli permutáció: <math>n</math> darab megkülönböztethető elem összes lehetséges sorba állításainak száma <math>n!</math>. Példa: 10 különböző színű golyó lehetséges sorba állításainak száma 10!. | ||
* Ismétléses permutáció: <math>n</math> darab elem lehetséges sorba állításainak a száma, úgy, hogy az <math>n</math> elem <math>k_1</math> darab első típusú, <math>k_2</math> darab második típusú, ..., <math>k_m</math> darab <math>m.</math> típusú elemre osztható, és, ha csak ezeket a csoportokat tudjuk megkülönböztetni egymástól, a csoporton belül az egyes elemeket nem: <math> \frac{n!}{k_1! \cdot k_2! \cdot ... \cdot k_m!} </math>. Például: 6 darab piros és 4 darab kék golyó lehetésges sorba állításainak száma (egy piros golyót nem tudunk megkülönböztetni egy másik pirostól, mint ahogy egy kékset sem egy másik kéktől, csak a pirosat a kéktől): <math> \frac{10!}{4!6!} </math>. | * Ismétléses permutáció: <math>n</math> darab elem lehetséges sorba állításainak a száma, úgy, hogy az <math>n</math> elem <math>k_1</math> darab első típusú, <math>k_2</math> darab második típusú, ..., <math>k_m</math> darab <math>m.</math> típusú elemre osztható, és, ha csak ezeket a csoportokat tudjuk megkülönböztetni egymástól, a csoporton belül az egyes elemeket nem: <math> \frac{n!}{k_1! \cdot k_2! \cdot ... \cdot k_m!} </math>. Például: 6 darab piros és 4 darab kék golyó lehetésges sorba állításainak száma (egy piros golyót nem tudunk megkülönböztetni egy másik pirostól, mint ahogy egy kékset sem egy másik kéktől, csak a pirosat a kéktől): <math> \frac{10!}{4!6!} </math>. | ||
| 25. sor: | 23. sor: | ||
* Ismétléses kombináció: <math>n</math> darab elemből hányféleképpen lehet <math>k</math> darabot kiválasztani, ha a sorrendjük nem számít, és egy elem többször is szerepelhet? <math> \binom{n+k-1}{k} </math>-féleképpen. Példa: 30 golyóból 10-et húzok ki visszatevéssel. Hányféle lehet a kihúzott golyók sorrendje? <math> \binom{30+10-1}{10} = \binom{39}{10} </math>-féle. | * Ismétléses kombináció: <math>n</math> darab elemből hányféleképpen lehet <math>k</math> darabot kiválasztani, ha a sorrendjük nem számít, és egy elem többször is szerepelhet? <math> \binom{n+k-1}{k} </math>-féleképpen. Példa: 30 golyóból 10-et húzok ki visszatevéssel. Hányféle lehet a kihúzott golyók sorrendje? <math> \binom{30+10-1}{10} = \binom{39}{10} </math>-féle. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Newton-féle binomiális tétel: tetszőleges valós <math>a</math>-ra és <math>b</math>-re és nemnegatív egész <math>n</math>-re <math> (a+b)^n = \sum_{i=0}^{n} \left[ \binom{n}{i} a^{n-i} b^i \right] </math>. | * Newton-féle binomiális tétel: tetszőleges valós <math>a</math>-ra és <math>b</math>-re és nemnegatív egész <math>n</math>-re <math> (a+b)^n = \sum_{i=0}^{n} \left[ \binom{n}{i} a^{n-i} b^i \right] </math>. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
* Szita-formula: nem diszjunkt halmazok uniójának elemszámának számítására alkalmazható módszer. | * Szita-formula: nem diszjunkt halmazok uniójának elemszámának számítására alkalmazható módszer. | ||
## Egyszerűen összegezzük az uniót képző halmazok elemszámait. | ## Egyszerűen összegezzük az uniót képző halmazok elemszámait. | ||
| 38. sor: | 34. sor: | ||
===2. Gráfelméleti alapfogalmak, fák egyszerűbb tulajdonságai, Kruskal tétele (minimális költségű feszítőfa keresése), Cayley tétele (fák száma), Prüfer-kód=== | ===2. Gráfelméleti alapfogalmak, fák egyszerűbb tulajdonságai, Kruskal tétele (minimális költségű feszítőfa keresése), Cayley tétele (fák száma), Prüfer-kód=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=HmQR8Xy9DeM Alapfogalmak videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=HmQR8Xy9DeM Alapfogalmak videó] | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=OWfeZ9uDhdw Kruskal-algoritmus videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=OWfeZ9uDhdw Kruskal-algoritmus videó] | ||
* [http://ocw.mit.edu/courses/electrical-engineering-and-computer-science/6-046j-introduction-to-algorithms-sma-5503-fall-2005/video-lectures/lecture-16-greedy-algorithms-minimum-spanning-trees/ Teljes MIT előadás-videó: mohó algoritmus, minimális költségű feszítőfa keresése] | * [http://ocw.mit.edu/courses/electrical-engineering-and-computer-science/6-046j-introduction-to-algorithms-sma-5503-fall-2005/video-lectures/lecture-16-greedy-algorithms-minimum-spanning-trees/ Teljes MIT előadás-videó: mohó algoritmus, minimális költségű feszítőfa keresése] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Gráf: rendezett <math>G=(V,E)</math> pár, ahol <math>V</math> a pontok, <math>E</math> az élek halmaza. | * Gráf: rendezett <math>G=(V,E)</math> pár, ahol <math>V</math> a pontok, <math>E</math> az élek halmaza. | ||
* Pont: a gráfot részben alkotó nem üres halmaz. | * Pont: a gráfot részben alkotó nem üres halmaz. | ||
| 94. sor: | 89. sor: | ||
* Prüfer-kód: egy fát egyértelműen reprezentáló számsorozat. | * Prüfer-kód: egy fát egyértelműen reprezentáló számsorozat. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Páratlan fokú pontok száma minden gráfban páros. | * Páratlan fokú pontok száma minden gráfban páros. | ||
* <math>n</math> pontú teljes gráf éleinek száma | * <math>n</math> pontú teljes gráf éleinek száma | ||
| 101. sor: | 96. sor: | ||
* Cayley tétele: <math>n</math> ponton <math>n^{n-2}</math> pont adható meg. | * Cayley tétele: <math>n</math> ponton <math>n^{n-2}</math> pont adható meg. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
* Kruskal-algoritmus: minimális súlyú feszítőerdőt talál egy gráfban | * Kruskal-algoritmus: minimális súlyú feszítőerdőt talál egy gráfban | ||
## Kiválasztjuk az összes él közül valamelyik legkisebb súlyút. | ## Kiválasztjuk az összes él közül valamelyik legkisebb súlyút. | ||
| 112. sor: | 106. sor: | ||
## Ezt ismételgessük addig, amíg csak tudjuk. | ## Ezt ismételgessük addig, amíg csak tudjuk. | ||
===3. Euler-séta és -körséta (Euler-út, -kör) fogalma, szükséges és elégséges feltétel a létezésükre, Hamilton-kör és -út, szükséges, illetve, elégséges feltételek Hamilton-kör létezésére=== | ===3. Euler-séta és -körséta (Euler-út, -kör) fogalma, szükséges és elégséges feltétel a létezésükre, Hamilton-kör és -út, szükséges, illetve, elégséges feltételek Hamilton-kör létezésére=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=REfC1-igKHQ Euler-út és -kör videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=REfC1-igKHQ Euler-út és -kör videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Euler-út: olyan élsorozat, amely egyszer tartalmazza a gráf minden élét. | * Euler-út: olyan élsorozat, amely egyszer tartalmazza a gráf minden élét. | ||
* Euler-kör: zárt Euler-út. Megjegyzés: az Euler-körök és -utak a neveik ellenére nem a korábbi definíciók szerinti körök, illetve utak. | * Euler-kör: zárt Euler-út. Megjegyzés: az Euler-körök és -utak a neveik ellenére nem a korábbi definíciók szerinti körök, illetve utak. | ||
| 124. sor: | 118. sor: | ||
* Hamilton-kör: azonos kezdő- és végpontú Hamilton-út. | * Hamilton-kör: azonos kezdő- és végpontú Hamilton-út. | ||
====Tételek és összefüggések==== | |||
==== | |||
* Euler-kör létezésének tétele: egy gráfban akkor és csak akkor van Euler-kör, ha a gráf minden pontjának fokszáma páros és a gráf összefüggő. ("Euleri grááááf, minden foka páros!") | * Euler-kör létezésének tétele: egy gráfban akkor és csak akkor van Euler-kör, ha a gráf minden pontjának fokszáma páros és a gráf összefüggő. ("Euleri grááááf, minden foka páros!") | ||
* Euler-út létezésének tétele: egy gráfban akkor és csak akkor van Euler-út, ha a gráfban a páratlan fokú pontok száma 0 vagy 2 és a gráf összefüggő. | * Euler-út létezésének tétele: egy gráfban akkor és csak akkor van Euler-út, ha a gráfban a páratlan fokú pontok száma 0 vagy 2 és a gráf összefüggő. | ||
| 131. sor: | 124. sor: | ||
* Dirac tétele: ha egy <math>n</math> pontú gráfban minden font foka legalább <math>n/2</math>, akkor a gráfban van Hamilton-kör. | * Dirac tétele: ha egy <math>n</math> pontú gráfban minden font foka legalább <math>n/2</math>, akkor a gráfban van Hamilton-kör. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
===4. Legrövidebb utakat kereső algoritmusok (BFS, Dijkstra, Ford, Floyd)=== | ===4. Legrövidebb utakat kereső algoritmusok (BFS, Dijkstra, Ford, Floyd)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=or9xlA3YYzo BFS, DFS videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=or9xlA3YYzo BFS, DFS videó] | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=8Ls1RqHCOPw Dijkstra videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=8Ls1RqHCOPw Dijkstra videó] | ||
| 146. sor: | 136. sor: | ||
* [http://ocw.mit.edu/courses/electrical-engineering-and-computer-science/6-046j-introduction-to-algorithms-sma-5503-fall-2005/video-lectures/lecture-19-shortest-paths-iii-all-pairs-shortest-paths-matrix-multiplication-floyd-warshall-johnson/ Teljes MIT előadás-videó: Floyd-algoritmus] | * [http://ocw.mit.edu/courses/electrical-engineering-and-computer-science/6-046j-introduction-to-algorithms-sma-5503-fall-2005/video-lectures/lecture-19-shortest-paths-iii-all-pairs-shortest-paths-matrix-multiplication-floyd-warshall-johnson/ Teljes MIT előadás-videó: Floyd-algoritmus] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
====Tételek és összefüggések==== | |||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
* BFS: nem élsúlyozott esetben használjuk | * BFS: nem élsúlyozott esetben használjuk | ||
## Kiválasztjuk a kezdőpontot és megjelöljük | ## Kiválasztjuk a kezdőpontot és megjelöljük | ||
| 183. sor: | 169. sor: | ||
## Mindig akkor javítunk, ha Költség(Kiinduló->Köztes) + Költség(Köztes->Cél) < Költség(Kiinduló->Cél). | ## Mindig akkor javítunk, ha Költség(Kiinduló->Köztes) + Költség(Köztes->Cél) < Költség(Kiinduló->Cél). | ||
===5. Párosítások, König-Hall-tétel, Frobenius-tétel=== | ===5. Párosítások, König-Hall-tétel, Frobenius-tétel=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=OvM78wl3fUs Hall-tétel videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=OvM78wl3fUs Hall-tétel videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Páros gráf: olyan gráf, melynek pontjai két halmazra oszthatók és minden élének az egyik végpontja az egyik halmazban, a másik végpontja a másik halmazban van. | * Páros gráf: olyan gráf, melynek pontjai két halmazra oszthatók és minden élének az egyik végpontja az egyik halmazban, a másik végpontja a másik halmazban van. | ||
* Teljes páros gráf: olyan páros gráf, melynek minden egyik halmazbeli pontja össze van kötve minden másik halmazbeli pontjával. | * Teljes páros gráf: olyan páros gráf, melynek minden egyik halmazbeli pontja össze van kötve minden másik halmazbeli pontjával. | ||
| 195. sor: | 181. sor: | ||
* Teljes párosítás: olyan párosítás, mely a gráf minden pontját lefedi. | * Teljes párosítás: olyan párosítás, mely a gráf minden pontját lefedi. | ||
====Tételek és összefüggések==== | |||
==== | |||
* Egy gráf akkor és csak akkor páros gráf, ha minden benne lévő kör páros hosszúságú. | * Egy gráf akkor és csak akkor páros gráf, ha minden benne lévő kör páros hosszúságú. | ||
* Hall-tétel: egy páros gráfban akkor és csak akkor van az egyik ponthalmazt lefedő párosítás, ha a ponthalmaz minden részhalmazára igaz, hogy annak pontjainak száma kisebb, vagy egyenlő, mint annak szomszédos pontjainak a száma. | * Hall-tétel: egy páros gráfban akkor és csak akkor van az egyik ponthalmazt lefedő párosítás, ha a ponthalmaz minden részhalmazára igaz, hogy annak pontjainak száma kisebb, vagy egyenlő, mint annak szomszédos pontjainak a száma. | ||
* Frobenius-tétel: egy páros gráfban akkor és csak akkor van teljes párosítás, ha a két halmaz elemszáma megegyezik és az egyikre igaz a Hall-tétel. | * Frobenius-tétel: egy páros gráfban akkor és csak akkor van teljes párosítás, ha a két halmaz elemszáma megegyezik és az egyikre igaz a Hall-tétel. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
===6. König és Gallai tételei, Tutte-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ===6. König és Gallai tételei, Tutte-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
====Definíciók==== | |||
==== | |||
* Független élek: semelyik két élnek nincs közös pontja. | * Független élek: semelyik két élnek nincs közös pontja. | ||
* Független pontok: nincs benne két szomszédos pont. | * Független pontok: nincs benne két szomszédos pont. | ||
| 217. sor: | 199. sor: | ||
* Lefogó pontok: minden élnek legalább az egyik végpontját tartalmazzák. | * Lefogó pontok: minden élnek legalább az egyik végpontját tartalmazzák. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Minden gráfra a független élek maximális száma kisebb, vagy egyenlő, mint a legofó pontok minimális száma. | * Minden gráfra a független élek maximális száma kisebb, vagy egyenlő, mint a legofó pontok minimális száma. | ||
* Minden gráfra a független pontok maximális száma kisebb, vagy egyenlő, mint a lefogó élek minimális száma. | * Minden gráfra a független pontok maximális száma kisebb, vagy egyenlő, mint a lefogó élek minimális száma. | ||
| 225. sor: | 207. sor: | ||
* Tutte-tétel: egy gráfban akkor és csak akkor létezik teljes párosítás, ha akárhogy hagyunk el egy gráfból néhány pontot, a maradékban a páratlan komponensek száma ennél több nem lehet. | * Tutte-tétel: egy gráfban akkor és csak akkor létezik teljes párosítás, ha akárhogy hagyunk el egy gráfból néhány pontot, a maradékban a páratlan komponensek száma ennél több nem lehet. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
===7. Hálózati folyamok, Ford-Fulkerson-tétel, Edmonds-Karp-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ===7. Hálózati folyamok, Ford-Fulkerson-tétel, Edmonds-Karp-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Él kapacitása: a gráf éléhez rendelt nemnegatív valós szám. | * Él kapacitása: a gráf éléhez rendelt nemnegatív valós szám. | ||
* Hálózat: olyan irányított gráf, melyben az élekhez kapacitások vannak rendelve, valamint van a gráfban egy forrás és egy nyelő. | * Hálózat: olyan irányított gráf, melyben az élekhez kapacitások vannak rendelve, valamint van a gráfban egy forrás és egy nyelő. | ||
| 242. sor: | 222. sor: | ||
* Javító út: olyan (nem feltétlenül a gráf irányításának megfelelő) út s-ből t-be, amely mentén a folyamértékeket változtatva növelni tudjuk a teljes folyam értékét. | * Javító út: olyan (nem feltétlenül a gráf irányításának megfelelő) út s-ből t-be, amely mentén a folyamértékeket változtatva növelni tudjuk a teljes folyam értékét. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Ford-Fulkerson-tétel: a maximális folyam értéke egyenlő a minimális vágás értékével. | * Ford-Fulkerson-tétel: a maximális folyam értéke egyenlő a minimális vágás értékével. | ||
* Edmonds-Karp-tétel: ha mindig a legrövidebb utat vesszük, akkor a maximális folyam meghatározásához szükséges lépések száma felülről becsülhető a pontok számának polinomjával. | * Edmonds-Karp-tétel: ha mindig a legrövidebb utat vesszük, akkor a maximális folyam meghatározásához szükséges lépések száma felülről becsülhető a pontok számának polinomjával. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
===8. Menger tételei, gráfok összefüggőségi számai, Dirac-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ===8. Menger tételei, gráfok összefüggőségi számai, Dirac-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=JJpWE0oKm2Y Menger tételei videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=JJpWE0oKm2Y Menger tételei videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Élidegen utak: olyan utak, melyekben nincs közös él. | * Élidegen utak: olyan utak, melyekben nincs közös él. | ||
* Pontidegen utak: olyan utak, melyekben nincs közös pont. | * Pontidegen utak: olyan utak, melyekben nincs közös pont. | ||
| 262. sor: | 240. sor: | ||
* k-szorosan pontösszefüggő gráf: legalább <math>k+1</math> pontja van és akárhogy hagyunk el belőle k-nál kevesebb pontot, a maradó gráf összefüggő marad. | * k-szorosan pontösszefüggő gráf: legalább <math>k+1</math> pontja van és akárhogy hagyunk el belőle k-nál kevesebb pontot, a maradó gráf összefüggő marad. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Menger tételek: irányított és irányítatlan gráfokra is igazak. Irányított gráfok esetében s és t forrás és nyelő, irányítatlan esetben pedig csak két kijelölt pontja a gráfnak. | * Menger tételek: irányított és irányítatlan gráfokra is igazak. Irányított gráfok esetében s és t forrás és nyelő, irányítatlan esetben pedig csak két kijelölt pontja a gráfnak. | ||
** Az s-ből t-be vezető, páronként élidegen utak maximális száma egyenlő az s-t utakat lefogó élek maximális számával. | ** Az s-ből t-be vezető, páronként élidegen utak maximális száma egyenlő az s-t utakat lefogó élek maximális számával. | ||
| 271. sor: | 249. sor: | ||
* Dirac-tétel: ha <math> k \leq 2 </math> és a gráf k-szorosan pontösszefüggő, akkor bármely k darab pontján át vezet kör. | * Dirac-tétel: ha <math> k \leq 2 </math> és a gráf k-szorosan pontösszefüggő, akkor bármely k darab pontján át vezet kör. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
===9. Pont- és élszínezés, korlátok a kromatikus számra, Mycielski-konstrukció, Brooks-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ===9. Pont- és élszínezés, korlátok a kromatikus számra, Mycielski-konstrukció, Brooks-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Kromatikus szám: megadja, hogy egy gráf csúcsai legkevesebb hány színnel színezhetők ki úgy, hogy bármely két szomszédos csúcs színe különböző legyen. | * Kromatikus szám: megadja, hogy egy gráf csúcsai legkevesebb hány színnel színezhetők ki úgy, hogy bármely két szomszédos csúcs színe különböző legyen. | ||
* Élkromatikus szám: megadja, hogy egy gráf élei legkevesebb hány színnel színezhetők ki úgy, hogy bármely két szomszédos él színe különböző legyen. | * Élkromatikus szám: megadja, hogy egy gráf élei legkevesebb hány színnel színezhetők ki úgy, hogy bármely két szomszédos él színe különböző legyen. | ||
| 286. sor: | 263. sor: | ||
* Klikkszám: a gráfban található összes klikk közül a legnagyobb adja a gráf klikkszámát. | * Klikkszám: a gráfban található összes klikk közül a legnagyobb adja a gráf klikkszámát. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Klikkszám és kromatikus szám összefüggése: minden gráfra igaz, hogy a kromatikus szám nagyobb, vagy egyenlő, mint a klikkszám. | * Klikkszám és kromatikus szám összefüggése: minden gráfra igaz, hogy a kromatikus szám nagyobb, vagy egyenlő, mint a klikkszám. | ||
* Korlátok a kromatikus számra: teljes gráfok esetében a kromatikus szám egyenlő a pontok számával, nem teljes gráf esetében értelemszerűen kevesebb. | * Korlátok a kromatikus számra: teljes gráfok esetében a kromatikus szám egyenlő a pontok számával, nem teljes gráf esetében értelemszerűen kevesebb. | ||
| 292. sor: | 269. sor: | ||
* Brooks-tétel: egyszerű, összefüggő, nem teljes gráfokra és nem páratlan hosszúságú körökre igaz, hogy a kromatikus számuk nem nagyobb, mint a maximális fokszám. | * Brooks-tétel: egyszerű, összefüggő, nem teljes gráfokra és nem páratlan hosszúságú körökre igaz, hogy a kromatikus számuk nem nagyobb, mint a maximális fokszám. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
* Mycielski-konstrukció: egy n pontú gráfhoz egy olyan gráfot rendel, amelyben feszített részgráfként szerepel az eredeti gráf és még <math>n+1</math> pont, a következők szerint: | * Mycielski-konstrukció: egy n pontú gráfhoz egy olyan gráfot rendel, amelyben feszített részgráfként szerepel az eredeti gráf és még <math>n+1</math> pont, a következők szerint: | ||
## Rajzoljuk le az eredeti gráf <math>v_1,...,v_n</math> pontjait a köztük lévő élekkel együtt. | ## Rajzoljuk le az eredeti gráf <math>v_1,...,v_n</math> pontjait a köztük lévő élekkel együtt. | ||
| 299. sor: | 276. sor: | ||
## Állítás: ha <math>n\leq 2</math>, olyan gráfot rajzoltunk, ami megfelel a Mycielski-tételnek. | ## Állítás: ha <math>n\leq 2</math>, olyan gráfot rajzoltunk, ami megfelel a Mycielski-tételnek. | ||
===10. Síkbarajzolhatóság, Euler-féle poliédertétel, Kuratowski tétele (csak könnyű irányban bizonyítani), Fáry-Wagner-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ===10. Síkbarajzolhatóság, Euler-féle poliédertétel, Kuratowski tétele (csak könnyű irányban bizonyítani), Fáry-Wagner-tétel (bizonyítás nélkül)=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=x6zPviKyykM Síkbarajzolhatóság, Euler-féle poliédertétel videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=x6zPviKyykM Síkbarajzolhatóság, Euler-féle poliédertétel videó] | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=YqEeaudxghE Bizonyítás, hogy K5 és K3,3 nem síkbarajzolhatók videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=YqEeaudxghE Bizonyítás, hogy K5 és K3,3 nem síkbarajzolhatók videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Síkbarajzolható gráf: olyan gráf, amely lerajzolható a síkba úgy, hogy élei ne messék egymást. | * Síkbarajzolható gráf: olyan gráf, amely lerajzolható a síkba úgy, hogy élei ne messék egymást. | ||
* Tartomány: a síkbarajzolt gráfban az élek által határolt területek. A gráf tartományának számít az egészet körülölelő, külső végtelen tartomány is. | * Tartomány: a síkbarajzolt gráfban az élek által határolt területek. A gráf tartományának számít az egészet körülölelő, külső végtelen tartomány is. | ||
| 314. sor: | 291. sor: | ||
## Egy pont "középről" való eltüntetése, vagyis egy 2-hosszú út éllel való helyettesítése. | ## Egy pont "középről" való eltüntetése, vagyis egy 2-hosszú út éllel való helyettesítése. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Síkbarajzolhatóság feltétele: egy gráf akkor síkbarajzolható, ha gömbre rajzolható. | * Síkbarajzolhatóság feltétele: egy gráf akkor síkbarajzolható, ha gömbre rajzolható. | ||
* Euler-féle poliédertétel: minden _n_ pontú, _e_ élű és _t_ tartománnyal (beleértve a külsőt is!) rendelkező összefüggő síkbarajzolható gráfra: <math>n+t=e+2</math>. | * Euler-féle poliédertétel: minden _n_ pontú, _e_ élű és _t_ tartománnyal (beleértve a külsőt is!) rendelkező összefüggő síkbarajzolható gráfra: <math>n+t=e+2</math>. | ||
| 320. sor: | 297. sor: | ||
* Fáry-Wágner-tétel: minden egyszerű, síkbarajzolható gráfnak létezik olyan ábrázolása is, hogy minden élet egyenes vonalakkal rajzolunk. | * Fáry-Wágner-tétel: minden egyszerű, síkbarajzolható gráfnak létezik olyan ábrázolása is, hogy minden élet egyenes vonalakkal rajzolunk. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
* Sztereografikus projekció - síkgráf gömbre rajzolása. | * Sztereografikus projekció - síkgráf gömbre rajzolása. | ||
## Tegyük a gömböt a síkra. | ## Tegyük a gömböt a síkra. | ||
| 328. sor: | 305. sor: | ||
## Az eljárás megfordítható, ha az északi póluson nincs pont és nem is megy át él. | ## Az eljárás megfordítható, ha az északi póluson nincs pont és nem is megy át él. | ||
===11. Dualitás, gyenge izomorfia, Whitney tételei (bizonyítás nélkül), síkgráfok színezése, ötszíntétel=== | ===11. Dualitás, gyenge izomorfia, Whitney tételei (bizonyítás nélkül), síkgráfok színezése, ötszíntétel=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Gráf duálisa: a síkbarajzolható gráf duálisa úgy kezetkezik, hogy az eredeti gráf tartományaihoz pontokat rendelünk (a külső tartományhoz is) és két ilyen új pontot akkor kötünk össze, ha az eredeti gráfban a két tartománynak van közös határvonala. | * Gráf duálisa: a síkbarajzolható gráf duálisa úgy kezetkezik, hogy az eredeti gráf tartományaihoz pontokat rendelünk (a külső tartományhoz is) és két ilyen új pontot akkor kötünk össze, ha az eredeti gráfban a két tartománynak van közös határvonala. | ||
* Gyenge izomorfia: két gráf gyengén izomorf, ha éleik között kölcsönösen egyértelmű, körtartó leképezés létesíthető. | * Gyenge izomorfia: két gráf gyengén izomorf, ha éleik között kölcsönösen egyértelmű, körtartó leképezés létesíthető. | ||
* Absztrakt duális: két gráf egymás absztrakt duálisai, ha éleik között létesíthető olyan kölcsönösen egyértelmű leképezés, amely kört vágásba, vágást körbe visz. | * Absztrakt duális: két gráf egymás absztrakt duálisai, ha éleik között létesíthető olyan kölcsönösen egyértelmű leképezés, amely kört vágásba, vágást körbe visz. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Whitney-tételei | * Whitney-tételei | ||
** Ha egy _G_ gráf síkbarajzolható, akkor a vele gyengén izomorf _H_ is. Ezek duálisai egymással szintén gyengén izomorfak lesznek, a duálisaik duálisa pedig gyengén izomorf lesz az eredeti _G_ és _H_ gráfokkal. | ** Ha egy _G_ gráf síkbarajzolható, akkor a vele gyengén izomorf _H_ is. Ezek duálisai egymással szintén gyengén izomorfak lesznek, a duálisaik duálisa pedig gyengén izomorf lesz az eredeti _G_ és _H_ gráfokkal. | ||
| 349. sor: | 326. sor: | ||
* Vizing-tétel: ha egy gráf egyszerű, akkor az élkromatikus száma kisebb, vagy egyenlő, mint a gráfban a legnagyobb előforduló fokszám plusz egy. | * Vizing-tétel: ha egy gráf egyszerű, akkor az élkromatikus száma kisebb, vagy egyenlő, mint a gráfban a legnagyobb előforduló fokszám plusz egy. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
===12. Mélységi keresés és alkalmazásai (pl. irányított kör létezésének eldöntése), PERT-módszer, kritikus tevékenységek=== | ===12. Mélységi keresés és alkalmazásai (pl. irányított kör létezésének eldöntése), PERT-módszer, kritikus tevékenységek=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=or9xlA3YYzo BFS, DFS videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=or9xlA3YYzo BFS, DFS videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* DFS-erdő: a gráf olyan feszítőerdője, amit a komponensek mélységi bejárásával hozunk létre. | * DFS-erdő: a gráf olyan feszítőerdője, amit a komponensek mélységi bejárásával hozunk létre. | ||
* Előre-él: egy irányított gráf DFS-erdőjének létrehozásakor szisztematikusan, "emeletekbe" rendezzük a pontokat aszerint, hogy melyiket mikor látogattuk meg: ameddig "előre" haladunk a gráfban, lefelé bővítjük a fát, ha visszalépegettünk és egy korábban bejárt pontról indítjuk újra a bejárást, oda oldalágat rajzolunk és újfent lefelé bővítünk, amíg tudunk, stb. Az eredeti gráfnak azokat az éleit, amik nem kerültek a DFS-erdőbe, az előre-, a vissza-, és a kereszt-él csoportjába oszthatjuk. Az előre-élek a DFS-felbontásnak megfelelő élek irányába mutatnak. | * Előre-él: egy irányított gráf DFS-erdőjének létrehozásakor szisztematikusan, "emeletekbe" rendezzük a pontokat aszerint, hogy melyiket mikor látogattuk meg: ameddig "előre" haladunk a gráfban, lefelé bővítjük a fát, ha visszalépegettünk és egy korábban bejárt pontról indítjuk újra a bejárást, oda oldalágat rajzolunk és újfent lefelé bővítünk, amíg tudunk, stb. Az eredeti gráfnak azokat az éleit, amik nem kerültek a DFS-erdőbe, az előre-, a vissza-, és a kereszt-él csoportjába oszthatjuk. Az előre-élek a DFS-felbontásnak megfelelő élek irányába mutatnak. | ||
| 366. sor: | 342. sor: | ||
* Alapkörrendszer: egy összefüggő gráf egy fájához ha hozzáveszünk még egy élt, akkor a keletkező gráfban egy kör lesz. Ha a fához minden lehetséges módon hozzáveszünk még egy élt, akkor a keletkező körök unióját a gráf adott fájához tartozó alapkörrendszerének nevezzük. | * Alapkörrendszer: egy összefüggő gráf egy fájához ha hozzáveszünk még egy élt, akkor a keletkező gráfban egy kör lesz. Ha a fához minden lehetséges módon hozzáveszünk még egy élt, akkor a keletkező körök unióját a gráf adott fájához tartozó alapkörrendszerének nevezzük. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Egy gráfban akkor és csak akkor van irányított kör, ha a mélységi bejárás során találunk vissza-élt. | * Egy gráfban akkor és csak akkor van irányított kör, ha a mélységi bejárás során találunk vissza-élt. | ||
* Egy irányított gráfban akkor és csak akkor van irányított kör, ha ponthalmaza nem bontható emeletekre. | * Egy irányított gráfban akkor és csak akkor van irányított kör, ha ponthalmaza nem bontható emeletekre. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
* Mélységi keresés: | * Mélységi keresés: | ||
## Kiválasztjuk a kiindulási pontot. | ## Kiválasztjuk a kiindulási pontot. | ||
| 388. sor: | 363. sor: | ||
## Ha megvan a kritikus út, akkor igazából végeztünk. A kritikus úton található munkafolyamatok azok, amikkel, ha késünk, akkor késleltetjük a gráf által reprezentált egész projekt elkészültét. Persze a kritikus úton kívül eső folyamatokkal sem várhatunk a végtelenségig, de azok esetében néhány időegységnyi tűrés van. | ## Ha megvan a kritikus út, akkor igazából végeztünk. A kritikus úton található munkafolyamatok azok, amikkel, ha késünk, akkor késleltetjük a gráf által reprezentált egész projekt elkészültét. Persze a kritikus úton kívül eső folyamatokkal sem várhatunk a végtelenségig, de azok esetében néhány időegységnyi tűrés van. | ||
===13. Keresési, beszúrási és rendezési algoritmusok (beszúrásos, buborék, összefésülés, láda), alsó korlátok a lépésszámokra, gráfok tárolása=== | ===13. Keresési, beszúrási és rendezési algoritmusok (beszúrásos, buborék, összefésülés, láda), alsó korlátok a lépésszámokra, gráfok tárolása=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=wNVCJj642n4 Lineáris és logaritmikus keresés videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=wNVCJj642n4 Lineáris és logaritmikus keresés videó] | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=HmQR8Xy9DeM Szomszédsági tömb és mátrix videó (5.54-től)] | * [http://www.youtube.com/watch?v=HmQR8Xy9DeM Szomszédsági tömb és mátrix videó (5.54-től)] | ||
| 399. sor: | 374. sor: | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=t8g-iYGHpEA Rendezőalgoritmusok összehasonlítása videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=t8g-iYGHpEA Rendezőalgoritmusok összehasonlítása videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Lépésszám: ahány elemi műveletet igényel egy algoritmus végrehajtása. Hogy mit tekintünk elemi műveletnek, az alkalmazásfüggő. | * Lépésszám: ahány elemi műveletet igényel egy algoritmus végrehajtása. Hogy mit tekintünk elemi műveletnek, az alkalmazásfüggő. | ||
* Illeszkedési mátrix: _n_ pontú, _e_ élű irányított gráf <math> n \times e </math> méretű illeszkedési mátrixának elemei | * Illeszkedési mátrix: _n_ pontú, _e_ élű irányított gráf <math> n \times e </math> méretű illeszkedési mátrixának elemei | ||
| 415. sor: | 390. sor: | ||
## Felírjuk a harmadik, "folytat" lista ''n.'' helyére, hogy a "szomszéd" lista ''n.'' helyén álló sorszám után a "szomszéd" lista hanyadik helyére kell ugrani a következő szomszéd sorszámának kiolvasásához. | ## Felírjuk a harmadik, "folytat" lista ''n.'' helyére, hogy a "szomszéd" lista ''n.'' helyén álló sorszám után a "szomszéd" lista hanyadik helyére kell ugrani a következő szomszéd sorszámának kiolvasásához. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
==== | |||
* Lineáris keresés: bármilyen rendezetlen tömbre működik, egyszerűen végigmegy a tömb elemein és mindegyiket komparálja a keresett elemmel. Ez a módszer olyan, mint bármi, ami szovjet. Egyszerű, mindig működik, nem lehet elrontani, cserébe lassú, nem éppen kifinomult, és kiröhögnek, ha használod. _n_ elemre általában kb. <math> n/2 </math> lépés alatt lefut. | * Lineáris keresés: bármilyen rendezetlen tömbre működik, egyszerűen végigmegy a tömb elemein és mindegyiket komparálja a keresett elemmel. Ez a módszer olyan, mint bármi, ami szovjet. Egyszerű, mindig működik, nem lehet elrontani, cserébe lassú, nem éppen kifinomult, és kiröhögnek, ha használod. _n_ elemre általában kb. <math> n/2 </math> lépés alatt lefut. | ||
* Logaritmikus keresés: ez rendezett tömbre működik. Megnézi, hogy a keresett elem a tömb alsó, vagy felső felében van-e? Ha az alsóban, akkor a felső felét eldobja és megnézi, hogy az alsó fél alsó felében, vagy felső felében van-e? Satöbbi, amíg egy elem nem marad és azzal komparál. Előny: gyors, de nem működik mindig. _n_ elemre legrosszabb esetben is kb. <math> \log_2 n </math> lépés alatt lefut. | * Logaritmikus keresés: ez rendezett tömbre működik. Megnézi, hogy a keresett elem a tömb alsó, vagy felső felében van-e? Ha az alsóban, akkor a felső felét eldobja és megnézi, hogy az alsó fél alsó felében, vagy felső felében van-e? Satöbbi, amíg egy elem nem marad és azzal komparál. Előny: gyors, de nem működik mindig. _n_ elemre legrosszabb esetben is kb. <math> \log_2 n </math> lépés alatt lefut. | ||
| 444. sor: | 418. sor: | ||
** Gyors, de kényes módszer, nem olyan egyszerű leprogramozni. Cserébe jó gyorsan tud működni. | ** Gyors, de kényes módszer, nem olyan egyszerű leprogramozni. Cserébe jó gyorsan tud működni. | ||
===14. Problémák bonyolultsága, polinomiális visszavezetés, P, NP, co-NP bonyolultsági osztályok fogalma, feltételezett viszonyuk, NP-teljesség, nevezetes NP-teljes problémák=== | ===14. Problémák bonyolultsága, polinomiális visszavezetés, P, NP, co-NP bonyolultsági osztályok fogalma, feltételezett viszonyuk, NP-teljesség, nevezetes NP-teljes problémák=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Eldöntési probléma: olyan probléma, aminek az inputja egy eldöntendő kérdés, a válasz pedig igen vagy nem. | * Eldöntési probléma: olyan probléma, aminek az inputja egy eldöntendő kérdés, a válasz pedig igen vagy nem. | ||
* P-beli probléma: olyan probléma, mely az input méretének polinomiális függvényével felülről becsülhető időben megoldható. | * P-beli probléma: olyan probléma, mely az input méretének polinomiális függvényével felülről becsülhető időben megoldható. | ||
| 458. sor: | 432. sor: | ||
* NP-teljes probléma: olyan NP-nehéz probléma, mely maga is NP-ben van. | * NP-teljes probléma: olyan NP-nehéz probléma, mely maga is NP-ben van. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Bonyolultsági osztályok feltételezett viszonya: van három halmaz: az NP, a co-NP és az NP-nehéz. | * Bonyolultsági osztályok feltételezett viszonya: van három halmaz: az NP, a co-NP és az NP-nehéz. | ||
** Az NP és co-NP metszetében van P halmaz, de nem tudunk olyan problémáról, ami az NP és co-NP metszetében lenne, de ne lenne P-ben is. Sejtés: NP és co-NP metszete, valamint P ugyanaz. | ** Az NP és co-NP metszetében van P halmaz, de nem tudunk olyan problémáról, ami az NP és co-NP metszetében lenne, de ne lenne P-ben is. Sejtés: NP és co-NP metszete, valamint P ugyanaz. | ||
** Az NP és az NP-nehéz halmazok metszetében vannak az NP-teljes problémák. | ** Az NP és az NP-nehéz halmazok metszetében vannak az NP-teljes problémák. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
===15. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, prímek, felbonthatatlanok, a számelmélet alaptétele, osztók száma, euklideszi algoritmus, nevezetes tételek prímszámokról=== | ===15. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, prímek, felbonthatatlanok, a számelmélet alaptétele, osztók száma, euklideszi algoritmus, nevezetes tételek prímszámokról=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=_0x7uCiC0Uc Euklideszi algoritmus legnagyobb közös osztó keresésére videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=_0x7uCiC0Uc Euklideszi algoritmus legnagyobb közös osztó keresésére videó] | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=4xANqGj7nnI Euklideszi algoritmus maradékos osztáshoz videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=4xANqGj7nnI Euklideszi algoritmus maradékos osztáshoz videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Oszthatóság: _a_ osztja _b_-t, ha van olyan _q_ egész szám, amelyre <math> b=aq </math>. (_a_ és _b_ is egészek.) | * Oszthatóság: _a_ osztja _b_-t, ha van olyan _q_ egész szám, amelyre <math> b=aq </math>. (_a_ és _b_ is egészek.) | ||
* Prímszám: nincsenek valódi osztóik. | * Prímszám: nincsenek valódi osztóik. | ||
| 481. sor: | 454. sor: | ||
* Relatív prímek: lnko-juk 1. | * Relatív prímek: lnko-juk 1. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Számelmélet alaptétele: minden pozitív egész szám előáll az őt osztó prímszámok szorzataként. | * Számelmélet alaptétele: minden pozitív egész szám előáll az őt osztó prímszámok szorzataként. | ||
* Osztók száma: <math> d(n) = \prod_{i=1}^{k} (\alpha_i + 1) </math>, ahol <math> \alpha_i </math> az ''i.'' prímtényező kitevője. | * Osztók száma: <math> d(n) = \prod_{i=1}^{k} (\alpha_i + 1) </math>, ahol <math> \alpha_i </math> az ''i.'' prímtényező kitevője. | ||
| 487. sor: | 460. sor: | ||
* Relatív prím számok száma: egy _n_ számnál kisebb, hozzá relatív prímek száma: <math> n \prod_{i=1}^{k} \left( 1-\frac{1}{p_i} \right) </math>. | * Relatív prím számok száma: egy _n_ számnál kisebb, hozzá relatív prímek száma: <math> n \prod_{i=1}^{k} \left( 1-\frac{1}{p_i} \right) </math>. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
* Euklideszi algoritmus: polinomrendű algoritmus két szám (_a_ és _b_) legnagyobb közös osztójának meghatározására. Tegyük fel, hogy <math>a>b</math>, ekkor: | * Euklideszi algoritmus: polinomrendű algoritmus két szám (_a_ és _b_) legnagyobb közös osztójának meghatározására. Tegyük fel, hogy <math>a>b</math>, ekkor: | ||
## Felírjuk a nagyobb számot, mint a kisebb számmal vett hányados és a kisebb szám sorzata, valamint az osztási maradék összegeként: <math> a = h_1 b + m_1 </math>. | ## Felírjuk a nagyobb számot, mint a kisebb számmal vett hányados és a kisebb szám sorzata, valamint az osztási maradék összegeként: <math> a = h_1 b + m_1 </math>. | ||
| 493. sor: | 466. sor: | ||
## Egészen addig, amíg az nem lesz, hogy <math> m_n = h_{n+2} m_{n+1} + 0 </math>. Ekkor <math> m_{n+1} </math> a lnko. | ## Egészen addig, amíg az nem lesz, hogy <math> m_n = h_{n+2} m_{n+1} + 0 </math>. Ekkor <math> m_{n+1} </math> a lnko. | ||
===16. Kongruencia fogalma, teljes és redukált maradékrendszer, <math>\varphi</math>-függvény, Euler-Fermat-tétel, kis-Fermat-tétel, lineáris kongruenciák megoldása, Wilson-tétel=== | ===16. Kongruencia fogalma, teljes és redukált maradékrendszer, <math>\varphi</math>-függvény, Euler-Fermat-tétel, kis-Fermat-tétel, lineáris kongruenciák megoldása, Wilson-tétel=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
* [http://www.youtube.com/watch?v=U9Eo6Bsvm4M Kongruenciák megoldása videó] | * [http://www.youtube.com/watch?v=U9Eo6Bsvm4M Kongruenciák megoldása videó] | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Kongruencia: _a_ kongruens _b_-vel az _m_ modulusra vonatkozólag, ha az _a_ és _b_ számok _m_-el osztva ugyanazt a maradékot adják. | * Kongruencia: _a_ kongruens _b_-vel az _m_ modulusra vonatkozólag, ha az _a_ és _b_ számok _m_-el osztva ugyanazt a maradékot adják. | ||
* Maradékosztály: a kongruencia ekvivalenciareláció, amely osztályokba sorolja az egész számokat. Egy maradékosztályba tartoznak az _m_-el oszthatók, az _m_-el osztva 1 maradékot adók, stb. | * Maradékosztály: a kongruencia ekvivalenciareláció, amely osztályokba sorolja az egész számokat. Egy maradékosztályba tartoznak az _m_-el oszthatók, az _m_-el osztva 1 maradékot adók, stb. | ||
| 505. sor: | 478. sor: | ||
* Redukált maradékrendszer: rögzített _m_ modulus mellett az _a_-val reprezentált maradékosztályt redukált maradékosztálynak nevezzük, ha _a_ és _m_ relatív prímek. Ha minden redukált maradékosztályt egy számmal reprezentálunk, akkor ezek redukált maradékrendszert alkotnak. | * Redukált maradékrendszer: rögzített _m_ modulus mellett az _a_-val reprezentált maradékosztályt redukált maradékosztálynak nevezzük, ha _a_ és _m_ relatív prímek. Ha minden redukált maradékosztályt egy számmal reprezentálunk, akkor ezek redukált maradékrendszert alkotnak. | ||
====Tételek és összefüggések==== | |||
==== | |||
* <math> a \equiv b (\text{mod } m) \Leftrightarrow m | a-b </math>. | * <math> a \equiv b (\text{mod } m) \Leftrightarrow m | a-b </math>. | ||
* Euler-Fermat-tétel: ha _a_ és _m_ relatív prímek, valamint <math>m>1</math>, akkor <math> a^{\varphi(m)} \equiv 1 (\text{mod } m) </math>. | * Euler-Fermat-tétel: ha _a_ és _m_ relatív prímek, valamint <math>m>1</math>, akkor <math> a^{\varphi(m)} \equiv 1 (\text{mod } m) </math>. | ||
| 512. sor: | 484. sor: | ||
* Wilson-tétel | * Wilson-tétel | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
* Lineáris kongruenciák megoldása | * Lineáris kongruenciák megoldása | ||
===17. Félcsoportok, csoportok, példák, csoport rendje, elem rendje, szimmetrikus idomok egybevágósági transzformációinak csoportja, ciklikus csoport, az <math>S_n</math> szimmetrikus csoport=== | ===17. Félcsoportok, csoportok, példák, csoport rendje, elem rendje, szimmetrikus idomok egybevágósági transzformációinak csoportja, ciklikus csoport, az <math>S_n</math> szimmetrikus csoport=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* n változós művelet: egy <math> f : H^n \rightarrow H </math> mindenütt értelmezett függvény _n_ változós művelet a _H_ halmazon. | * n változós művelet: egy <math> f : H^n \rightarrow H </math> mindenütt értelmezett függvény _n_ változós művelet a _H_ halmazon. | ||
* Kommutativitás: <math> a*b = b*a</math>. | * Kommutativitás: <math> a*b = b*a</math>. | ||
| 538. sor: | 510. sor: | ||
* Elem rendje: az a legkisebb olyan _k_ szám, amelyre <math> a^k = 1 </math>. Ha nincs ilyen szám, akkor végtelen rendű a csoport. | * Elem rendje: az a legkisebb olyan _k_ szám, amelyre <math> a^k = 1 </math>. Ha nincs ilyen szám, akkor végtelen rendű a csoport. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* A hatványozás azonosságai: <math> a^{n+k} = a^n a^k </math> és <math> \left( a^n \right)^k = a^{nk} </math>. | * A hatványozás azonosságai: <math> a^{n+k} = a^n a^k </math> és <math> \left( a^n \right)^k = a^{nk} </math>. | ||
* Azonos rendű ciklikus csoportok izomorfak. | * Azonos rendű ciklikus csoportok izomorfak. | ||
* Ciklikus csoport részcsoportja is ciklikus. | * Ciklikus csoport részcsoportja is ciklikus. | ||
==== | ====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | ||
===18. Részcsoport, mellékosztály, Lagrange tétele, elem és csoport rendjének kapcsolata, gyűrűk, nullosztó, példák, testek, példák=== | ===18. Részcsoport, mellékosztály, Lagrange tétele, elem és csoport rendjének kapcsolata, gyűrűk, nullosztó, példák, testek, példák=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Részcsoport: _G_ csoport, ha _H_ valódi részhalmaza _G_-nek és _H_ is csoport _G_ műveletére, akkor _H_ egy részcsoportja _G_-nek. | * Részcsoport: _G_ csoport, ha _H_ valódi részhalmaza _G_-nek és _H_ is csoport _G_ műveletére, akkor _H_ egy részcsoportja _G_-nek. | ||
* Triviális részcsoport: minden csoportnak részcsoportja az egész csoport és a csak az egységelemet tartalmazó egyelemű halmaz, ezek a triviális részcsoportok. | * Triviális részcsoport: minden csoportnak részcsoportja az egész csoport és a csak az egységelemet tartalmazó egyelemű halmaz, ezek a triviális részcsoportok. | ||
| 575. sor: | 546. sor: | ||
* Intgrálási tartomány: kommutatív, nullosztómentes gyűrű. | * Intgrálási tartomány: kommutatív, nullosztómentes gyűrű. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
* Lagrange-tétel: ha _G_ véges, _H_ részcsoportja _G_-nek, akkor _H_ rendje osztja _G_ rendjét. | * Lagrange-tétel: ha _G_ véges, _H_ részcsoportja _G_-nek, akkor _H_ rendje osztja _G_ rendjét. | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
===19. Számelméleti algoritmusok, prímtesztelés, nyilvános kulcsú titkosítás, bizonyítás információközlés nélkül=== | ===19. Számelméleti algoritmusok, prímtesztelés, nyilvános kulcsú titkosítás, bizonyítás információközlés nélkül=== | ||
==== | ====Jegyzetek, videók==== | ||
==== | ====Definíciók==== | ||
* Áruló: Fermat-prímtesztben, ha el akarjuk dönteni, hogy egy _n_ prím-e vagy sem, akkor ellenőrizzük, hogy egy _n_-hez relatív prím _t_-re igaz-e, hogy <math> t^{n-1} \equiv 1 (\text{mod } n) </math> (kis-Fermat-tétel). Ha ez nem igaz, akkor tudjuk, hogy _n_ nem prím, és _t_ volt az árulója. | * Áruló: Fermat-prímtesztben, ha el akarjuk dönteni, hogy egy _n_ prím-e vagy sem, akkor ellenőrizzük, hogy egy _n_-hez relatív prím _t_-re igaz-e, hogy <math> t^{n-1} \equiv 1 (\text{mod } n) </math> (kis-Fermat-tétel). Ha ez nem igaz, akkor tudjuk, hogy _n_ nem prím, és _t_ volt az árulója. | ||
* Cinkos: Ha az előző pontban a kis-Fermat tétel igaz lett volna, holott _n_ összetett lett volna, akkor _t_ a cinkosa lett volna. Ekkor azt mondjuk, hogy _n_ a _t_ alapra álprím. | * Cinkos: Ha az előző pontban a kis-Fermat tétel igaz lett volna, holott _n_ összetett lett volna, akkor _t_ a cinkosa lett volna. Ekkor azt mondjuk, hogy _n_ a _t_ alapra álprím. | ||
| 595. sor: | 564. sor: | ||
* Dekódoló függvény: a kulcspár titkos része. A kódoló és dekódoló függvény egymás inverzei. | * Dekódoló függvény: a kulcspár titkos része. A kódoló és dekódoló függvény egymás inverzei. | ||
==== | ====Tételek és összefüggések==== | ||
====Algoritmusok, eljárások és egyebek==== | |||
* Eratoszthenész "szita-algoritmusa": írjuk fel a számokat 1-től _n_-ig, majd húzzuk ki közülük a 2-vel oszthatókat, kivéve a 2-t, majd a maradékból a 3-mal oszthatókat, kivéve a 3-at, satöbbi, így előbb-utóbb elő tudunk állítani bármilyen nagy prímeket. | |||
[[ | [[Kategória:Villanyalap]] | ||