„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
1 345. sor: 1 345. sor:
==XXI. Fejezet==
==XXI. Fejezet==


===A01. A termodinamikai rendszer fogalma és a termodinamika nulladik főtétele.===
 
=====!!A01. A termodinamikai rendszer fogalma és a termodinamika nulladik főtétele.=====
A termodinamikai rendszer az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer szerint elhatárolt része. Az elhatárolás történhet egy valóságos fallal vagy egy látszólagos, képzelt elhatároló felülettel.
A termodinamikai rendszer az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer szerint elhatárolt része. Az elhatárolás történhet egy valóságos fallal vagy egy látszólagos, képzelt elhatároló felülettel.


1 354. sor: 1 352. sor:
Két rendszer mindegyike termikus egyensúlyban van egy harmadikkal akkor a két rendszer egymással is termikus egyensúlyban van.
Két rendszer mindegyike termikus egyensúlyban van egy harmadikkal akkor a két rendszer egymással is termikus egyensúlyban van.


=====!!A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.=====
===A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.===
'''belső energia:'''
'''belső energia:'''
  atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája
  atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája


'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE''' <br>
'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE'''
[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka] <br>
[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka]
  <math> \Delta E_b = Q + W </math>
  <math> \Delta E_b = Q + W </math>


1 366. sor: 1 364. sor:
&#916;U pozitív, ha a belső energia növekszik (&#916;Eb = Uv-Uk, Uv>Uk) <br>
&#916;U pozitív, ha a belső energia növekszik (&#916;Eb = Uv-Uk, Uv>Uk) <br>


=====!!A03. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.=====
===A03. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.===
visszafordítható, visszafordíthatatlan
visszafordítható, visszafordíthatatlan


1 373. sor: 1 371. sor:
'''Irreverzibilisnek''' vagy meg '''nem fordíthatónak''' nevezünk egy olyan folyamatot , melynek lefolytatása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni , hogy a rendszerben vagy környezetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás
'''Irreverzibilisnek''' vagy meg '''nem fordíthatónak''' nevezünk egy olyan folyamatot , melynek lefolytatása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni , hogy a rendszerben vagy környezetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás


=====!!A04. Az ideális gáz moláris hőkapacitása ("molhő").=====
===A04. Az ideális gáz moláris hőkapacitása ("molhő").===


=====!!A05. Az adiabatikus állapotváltozás fogalma.=====
===A05. Az adiabatikus állapotváltozás fogalma.===
Q = 0
Q = 0


=====!!A06. Egyatomos ideális gáz átlagos energiája.=====
===A06. Egyatomos ideális gáz átlagos energiája.===
3/2 [[NkT]]
3/2 NkT
 


=====!!B01. Az izochor állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====
===B01. Az izochor állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
V = áll -> W = 0, <math> \Delta E_b = Q = c_v m \Delta T = C_v n \Delta T </math>
V = áll -> W = 0, <math> \Delta E_b = Q = c_v m \Delta T = C_v n \Delta T </math>


=====!!B02. Az izobár állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====
===B02. Az izobár állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
p = áll -> W = p<math>\Delta V</math>, <math>\Delta E_b = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
p = áll -> W = p<math>\Delta V</math>, <math>\Delta E_b = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
<math> c_v m \Delta T = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
<math> c_v m \Delta T = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
1 392. sor: 1 388. sor:
<math> C_p - C_v = R </math> (Rober Mayer egyenlet)
<math> C_p - C_v = R </math> (Rober Mayer egyenlet)


=====!!B03. Az izoterm állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====
===B03. Az izoterm állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
T = áll -> pV = áll; --> <math> p = nRT\frac{1}{V} </math> <br />
T = áll -> pV = áll; --> <math> p = nRT\frac{1}{V} </math> <br />
<math> W = \int_{v_1}^{v_2} p(V) dV = \int_{v_1}^{v_2} nRT\frac{1}{V} dV = nRT [lnV]_{v_1}^{v_2} </math><br />
<math> W = \int_{v_1}^{v_2} p(V) dV = \int_{v_1}^{v_2} nRT\frac{1}{V} dV = nRT [lnV]_{v_1}^{v_2} </math><br />
<math> \displaystyle{W = nRT ln\frac{V_2}{V_1}} </math>
<math> \displaystyle{W = nRT ln\frac{V_2}{V_1}} </math>


=====!!B04. Ideális gáz adiabatikus állapotváltozása és ábrázolása (p,V) diagrammon..=====
===B04. Ideális gáz adiabatikus állapotváltozása és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
http://sciaga.onet.pl/_i/Fizykasciaga/adiabata_izoterma.jpg
http://sciaga.onet.pl/_i/Fizykasciaga/adiabata_izoterma.jpg


=====!!B05. Az adiabatikus állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====
===B05. Az adiabatikus állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
Q = 0;   
Q = 0;   
<math> \Delta E_b = -W </math>
<math> \Delta E_b = -W </math>
1 419. sor: 1 415. sor:
<math> Tp^{\frac{1-\kappa}{\kappa}} = all. </math>
<math> Tp^{\frac{1-\kappa}{\kappa}} = all. </math>


=====!!B06. A (termodinamikai) szabadságfok fogalma.=====
===B06. A (termodinamikai) szabadságfok fogalma.===
Az energiatárolás független lehetőségeinek a számát.
Az energiatárolás független lehetőségeinek a számát.


=====!!B07. Az ekvipartíció tétele.=====
===B07. Az ekvipartíció tétele.===


Egyensúly esetén minden termodinamikai szabadságfokra azonos energia jut, részecskénként.  
Egyensúly esetén minden termodinamikai szabadságfokra azonos energia jut, részecskénként.  
<math> \frac{\varepsilon}{f}=\frac{1}{2}kT</math>
<math> \frac{\varepsilon}{f}=\frac{1}{2}kT</math>


=====!!B08. A hidrogén CV (moláris hőkapacitásának) változása a hőmérséklet függvényében (rajz és magyarázat). =====
===B08. A hidrogén CV (moláris hőkapacitásának) változása a hőmérséklet függvényében (rajz és magyarázat). ===


Hudson-Nelson 523.oldal
Hudson-Nelson 523.oldal


=====!!B09. A Dulong-Petit szabály.=====
===B09. A Dulong-Petit szabály.===
<math> C_v = 3R </math>
<math> C_v = 3R </math>
--------------


==XXII. Fejezet==
==XXII. Fejezet==