„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 1 230. sor: | 1 230. sor: | ||
==XIX. Fejezet== | ==XIX. Fejezet== | ||
===A01. A hőmennyiség fogalma és mértékegysége.=== | |||
=== | |||
A rendszer és környezete között - kizárólag hőmérsékletkülönbség következtében - kicserélődő energia. | A rendszer és környezete között - kizárólag hőmérsékletkülönbség következtében - kicserélődő energia. | ||
Mértékegysége: kalória (cal); 1 cal = 4,184 J | Mértékegysége: kalória (cal); 1 cal = 4,184 J | ||
=== | ===A02. A (termikus) belső energia fogalma=== | ||
Atomok és molukulák potenciális és kinetikus energiájából adódó energia. | Atomok és molukulák potenciális és kinetikus energiájából adódó energia. | ||
=== | ===A03. A (fajlagos, moláris) hőkapacitás=== | ||
* Fajhő: <math> c = \frac{\Delta Q}{m \Delta T} </math> | * Fajhő: <math> c = \frac{\Delta Q}{m \Delta T} </math> | ||
* Mólhő: <math> c_m = \frac{\Delta Q}{n \Delta T} </math> | * Mólhő: <math> c_m = \frac{\Delta Q}{n \Delta T} </math> | ||
=== | ===A04. Az átalakulási hő ("látens hő") fogalma és mértékegysége.=== | ||
A fázisátalakulás során átvitt hőmennyiség. Mértékegysége: <math> \left[ \frac{J}{kg} \right]</math> | A fázisátalakulás során átvitt hőmennyiség. Mértékegysége: <math> \left[ \frac{J}{kg} \right]</math> | ||
| 1 253. sor: | 1 251. sor: | ||
ahol _L_ a látens hő. | ahol _L_ a látens hő. | ||
=== | ===A05. A hővezetés alapegyenlete.=== | ||
<math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = -\lambda A \frac{\Delta T}{\Delta x} \ </math> | <math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = -\lambda A \frac{\Delta T}{\Delta x} \ </math> | ||
=== | ===A06. A gázhőmérő.=== | ||
A gáz nyomása az a termometrikus tulajdonság, ami hőmérséklet meghatározására alkalmas.<br> | A gáz nyomása az a termometrikus tulajdonság, ami hőmérséklet meghatározására alkalmas.<br> | ||
'''Hudson-Nelson 472. oldal 19-17 ábra''' | '''Hudson-Nelson 472. oldal 19-17 ábra''' | ||
A gáz megtartja térfogatát, de a nyomása megváltozik. A nyomást a két higanyoszlop közötti _h_ magasságkülönbségből számolhatjuk ki. | A gáz megtartja térfogatát, de a nyomása megváltozik. A nyomást a két higanyoszlop közötti _h_ magasságkülönbségből számolhatjuk ki. | ||
===B01. A lineáris hőtágulási együttható fogalma=== | |||
=== | |||
Arányossági tényező, megmutatja, hogy 1 fok hőmérséklet növekedés hatására milyen arányban nyúlik meg a test hossza. | Arányossági tényező, megmutatja, hogy 1 fok hőmérséklet növekedés hatására milyen arányban nyúlik meg a test hossza. | ||
<math> \Delta L = L_0\alpha\Delta T \ </math> | <math> \Delta L = L_0\alpha\Delta T \ </math> | ||
=== | ===B02. A kristályos, szilárd testek lineáris hőtágulásának mikrofizikai oka === | ||
Az anyagok melegedése során a molekuláris mozgás egyre hevesebb. Szilárd testben a szomszédos atomok közt működő erők potenciális energia-függvény segítségével adhatók meg. Hőm. növekedésével egyre nagyobb potenciális energiára tesznek szert az atomok. De a potenciális energia görbe nem szimmetrikus, azaz nagyobb távolságban kisebb erő húzza vissza az atomot, mint ami a közelben ellőki. Tehát több időt tölt magyobb távolságban, így átlagban tágulni fog a test. (Ha szimmetrikusan rezegne tovább, csak nagyobb amplitúdóval, attól még átlagosan ugyan annyi maradna.) | Az anyagok melegedése során a molekuláris mozgás egyre hevesebb. Szilárd testben a szomszédos atomok közt működő erők potenciális energia-függvény segítségével adhatók meg. Hőm. növekedésével egyre nagyobb potenciális energiára tesznek szert az atomok. De a potenciális energia görbe nem szimmetrikus, azaz nagyobb távolságban kisebb erő húzza vissza az atomot, mint ami a közelben ellőki. Tehát több időt tölt magyobb távolságban, így átlagban tágulni fog a test. (Ha szimmetrikusan rezegne tovább, csak nagyobb amplitúdóval, attól még átlagosan ugyan annyi maradna.) | ||
=== | ===B03. A térfogati hőtágulási együttható.=== | ||
A lineáris hőtágulási együttható csak egy adott irányba néztük a tágulást. Valójában természetesen minden irányban történik tágulás, így szügség van egy térfogati hőtágulási együtthatóra, amely a térfogat növekedésének arányát mutatja meg: | A lineáris hőtágulási együttható csak egy adott irányba néztük a tágulást. Valójában természetesen minden irányban történik tágulás, így szügség van egy térfogati hőtágulási együtthatóra, amely a térfogat növekedésének arányát mutatja meg: | ||
<math> \Delta V = V_0\beta\Delta T \ </math> | <math> \Delta V = V_0\beta\Delta T \ </math> | ||
| 1 286. sor: | 1 281. sor: | ||
<math> \beta\approx 3\alpha </math> | <math> \beta\approx 3\alpha </math> | ||
=== | |||
===B04. A hőáramlási tényező fogalma. === | |||
<math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = \alpha A \Delta T </math> | <math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = \alpha A \Delta T </math> | ||
A hőáramlási tényezőben minden olyan változót foglaluk össze, ami a hőáramlást befolyásolhatja (pl felület alakja, orientációja, közeg sőrősége, viszkozitása, hővezetőképessége, fajhője, hőtágulási együtthatója) | A hőáramlási tényezőben minden olyan változót foglaluk össze, ami a hőáramlást befolyásolhatja (pl felület alakja, orientációja, közeg sőrősége, viszkozitása, hővezetőképessége, fajhője, hőtágulási együtthatója) | ||
=== | ===B05. A Stefan-Boltzmann törvény.=== | ||
<math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = e\sigma A T^4 </math> | <math> \frac{\Delta Q}{\Delta t} = e\sigma A T^4 </math> | ||
=== | ===B06. A Kelvin skála és a "hármasponti hőmérséklet".=== | ||
A Kelvin skála az abszolút hőmérsékleti skála. Sokkal természetesebb megközelítés, mint a Celsius. Miután matematikailag bizonyításra került, hogy kb. -273,15 Celsius foknál hidegebb nem lehet semmi, kézen fekvő volt egy olyan skála bevezetése, amin a 0 fok az abszolút nulla, azaz ami alá ténylegesen nem mehet a hőmérséklet. Azért a Celsius skála beosztását megtartották, egész egyszerűen eltolták -273,15 fokkal a nullát. | A Kelvin skála az abszolút hőmérsékleti skála. Sokkal természetesebb megközelítés, mint a Celsius. Miután matematikailag bizonyításra került, hogy kb. -273,15 Celsius foknál hidegebb nem lehet semmi, kézen fekvő volt egy olyan skála bevezetése, amin a 0 fok az abszolút nulla, azaz ami alá ténylegesen nem mehet a hőmérséklet. Azért a Celsius skála beosztását megtartották, egész egyszerűen eltolták -273,15 fokkal a nullát. | ||
| 1 300. sor: | 1 296. sor: | ||
Hivatalosan a Kelvin skála egy beosztása a víz hármaspontjának az 1/273,16od része, ami gyakorlatilag a Celsius skála beosztása :) | Hivatalosan a Kelvin skála egy beosztása a víz hármaspontjának az 1/273,16od része, ami gyakorlatilag a Celsius skála beosztása :) | ||
==XX. Fejezet== | ==XX. Fejezet== | ||