„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
1 169. sor: 1 169. sor:
==XLI. Fejezet==
==XLI. Fejezet==


===A01. A Galilei transzformáció===
 
=====!!A01. A Galilei transzformáció=====
Legyen az x tengely mentén mozgó (vesszős) koordinátarendszer sebessége a referenciához képest V. Ekkor:
Legyen az x tengely mentén mozgó (vesszős) koordinátarendszer sebessége a referenciához képest V. Ekkor:
<math> x' = x - Vt </math>
<math> x' = x - Vt </math>
1 178. sor: 1 176. sor:
<math> t' = t </math>
<math> t' = t </math>


=====!!A02. Az esemény fogalma=====
===A02. Az esemény fogalma===
egy esemény: (x,y,z,t)
egy esemény: (x,y,z,t)


=====!!A03. Az Einstein-féle relativitáselmélet posztulátumai=====
===A03. Az Einstein-féle relativitáselmélet posztulátumai===
# A fizika minden törvényének ugyan az a matematika alakja minden inerciarendszerben
# A fizika minden törvényének ugyan az a matematika alakja minden inerciarendszerben
# A vákuumbeli fénysebesséég értéke ugyan az minden inerciarendszerben
# A vákuumbeli fénysebesséég értéke ugyan az minden inerciarendszerben


=====!!A04. A Lorentz transzformáció=====
===A04. A Lorentz transzformáció===
<math> \beta = \frac{V}{c} </math>
<math> \beta = \frac{V}{c} </math>


1 196. sor: 1 194. sor:
<math> t' = \frac{t-\frac{Vx}{c^2}}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>
<math> t' = \frac{t-\frac{Vx}{c^2}}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>


=====!!A05. A relativisztikus impulzus=====
===A05. A relativisztikus impulzus===
A relativisztikus tömeg:
A relativisztikus tömeg:
<math> m_{rel} = \frac{m_0}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>
<math> m_{rel} = \frac{m_0}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>
1 202. sor: 1 200. sor:
<math> p = m_{rel}v </math>
<math> p = m_{rel}v </math>


=====!!A06. A relativisztikus energia=====
===A06. A relativisztikus energia===
<math> E{rel} = m_{rel}c^2 - m_0 c^2 </math>
<math> E{rel} = m_{rel}c^2 - m_0 c^2 </math>
   
   
 
===B01. Az idődilatáció===
=====!!B01. Az idődilatáció=====
<math> \Delta t_{mozgo} = \frac{\Delta t_0}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>
<math> \Delta t_{mozgo} = \frac{\Delta t_0}{\sqrt{1-\beta^2}} </math>


=====!!B02. Az ikerparadoxon=====
===B02. Az ikerparadoxon===
Kér ikertesó közül az egyik egy közel fénysebességgel haladó ürhajóval járja be az univerzumot, számára a Földihez ékpest sokkal lasabban tellik az idő. Amikor visszaér a testvére már öreg és földig ér a szakálla, míg az utazó csak pár évvel idősebb.  
Kér ikertesó közül az egyik egy közel fénysebességgel haladó ürhajóval járja be az univerzumot, számára a Földihez ékpest sokkal lasabban tellik az idő. Amikor visszaér a testvére már öreg és földig ér a szakálla, míg az utazó csak pár évvel idősebb.  


=====!!B03. Az egyidejűség=====
===B03. Az egyidejűség===
Az egyidejűség relativitása azt mondja ki, hogy az egyidejűség nem abszolút, hanem függ a megfigyelő helyzetétől.
Az egyidejűség relativitása azt mondja ki, hogy az egyidejűség nem abszolút, hanem függ a megfigyelő helyzetétől.


=====!!B04. A hosszkontrakció=====
===B04. A hosszkontrakció===
<math> \Delta x_{mozgo} = \Delta x_0 \sqrt{1-\beta^2} </math>
<math> \Delta x_{mozgo} = \Delta x_0 \sqrt{1-\beta^2} </math>


=====!!B05. A relativisztikus sebességösszeadás=====
===B05. A relativisztikus sebességösszeadás===
<math> u = \frac{u' + V}{1+\frac{u'V}{c^2}} </math>
<math> u = \frac{u' + V}{1+\frac{u'V}{c^2}} </math>


=====!!B06. A relativisztikus Doppler effektus=====
===B06. A relativisztikus Doppler effektus===
Távolodó fényforrás:
Távolodó fényforrás:
<math> f = f_o\sqrt{\frac{1-\beta}{1+\beta}} </math>
<math> f = f_o\sqrt{\frac{1-\beta}{1+\beta}} </math>
1 227. sor: 1 224. sor:
<math> f = f_o\sqrt{\frac{1+\beta}{1-\beta}} </math>
<math> f = f_o\sqrt{\frac{1+\beta}{1-\beta}} </math>


=====!!B07. Az általános relativitáselmélet alapposztulátuma=====
===B07. Az általános relativitáselmélet alapposztulátuma===
# A természet törvényei megfogalmazgatóak úgy, hogy tetszőleges tér-idő vonatkoztatási rendszerben bármely megfigyelő szerint azonos matematikai alakúak legyenek (akár gyorsuló vonatkoztatási rendszerben is)
# A természet törvényei megfogalmazgatóak úgy, hogy tetszőleges tér-idő vonatkoztatási rendszerben bármely megfigyelő szerint azonos matematikai alakúak legyenek (akár gyorsuló vonatkoztatási rendszerben is)
# Tetszőleges pont közelében a gravitációs tér minden tekintetben egyenértékű egy olyan gyorsuló vonatkoztatási rendszerrel, amelyben nincs gravitáció.
# Tetszőleges pont közelében a gravitációs tér minden tekintetben egyenértékű egy olyan gyorsuló vonatkoztatási rendszerrel, amelyben nincs gravitáció.
--------------


==XIX. Fejezet==
==XIX. Fejezet==