„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
248. sor: 248. sor:




=====!!A01. Newton első axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.=====
===A01. Newton első axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.===
Létezik olyan inerciarendszer, melyben minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.
Létezik olyan inerciarendszer, melyben minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.
Megfigyelések és kísérletek:
Megfigyelések és kísérletek:
254. sor: 254. sor:
* Ha úgy húzunk egy kocsit, hogy az erő csak a súrlódást egyenlít ki, akkor a kocsi megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását.
* Ha úgy húzunk egy kocsit, hogy az erő csak a súrlódást egyenlít ki, akkor a kocsi megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását.


=====!!A02. Newton második axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.=====
===A02. Newton második axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.===
Egy pontszerű test 'a' gyorsulása egyenesen arányos a testre ható, a gyorsulással azonos irányú 'F' erővel, és fordítottan arányos a test 'm' tömegével. Ennek két változata él:
Egy pontszerű test 'a' gyorsulása egyenesen arányos a testre ható, a gyorsulással azonos irányú 'F' erővel, és fordítottan arányos a test 'm' tömegével. Ennek két változata él:
* a klasszikus:
* a klasszikus:
264. sor: 264. sor:
* Nyilván, lehet akkorát rúgni az ólomgolyóba, hogy ugyanoda repüljön, mint a focilabda.
* Nyilván, lehet akkorát rúgni az ólomgolyóba, hogy ugyanoda repüljön, mint a focilabda.


=====!!A03. Newton harmadik axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.=====
===A03. Newton harmadik axiómája és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.===
Ha egy testre egy másik test F erővel hat, akkor a második test az első testre ugyanekkora nagyságú, ellentétes irányú ellenerővel hat.
Ha egy testre egy másik test F erővel hat, akkor a második test az első testre ugyanekkora nagyságú, ellentétes irányú ellenerővel hat.
Megfigyelések és kísérletek:
Megfigyelések és kísérletek:
270. sor: 270. sor:
* Autó gyorsítása: a kerék "hátrafelé löki" a talajt, az pedig "előrenyomja" a kerekeket.
* Autó gyorsítása: a kerék "hátrafelé löki" a talajt, az pedig "előrenyomja" a kerekeket.


=====!!A04. Az erőhatások szuperpozíciója (Newton "negyedik axiómája" - Stevin-tétel) és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.=====
===A04. Az erőhatások szuperpozíciója (Newton "negyedik axiómája" - Stevin-tétel) és az ezzel kapcsolatos megfigyelések és kísérletek.===
Az erő vektormennyiség, azaz vektorként adódnak össze és vektorként szorzódik skalárral. Megfigyelések és kísérletek:
Az erő vektormennyiség, azaz vektorként adódnak össze és vektorként szorzódik skalárral. Megfigyelések és kísérletek:
* Kötélhúzás.
* Kötélhúzás.
* Lejtőn lecsúszó test.
* Lejtőn lecsúszó test.


=====!!A05. Az impulzus definíciója.=====
===A05. Az impulzus definíciója.===


<math> \vec{p} = m\vec{v} </math>
<math> \vec{p} = m\vec{v} </math>


=====!!B01. A "húzó" (illetve "nyomó") erő.=====
===B01. A "húzó" (illetve "nyomó") erő.===
Olyan erők, melyek egy közeg atomjait egymástól távolítják, vagy közelítik. A húzó- illetve nyomóerő különböző testek között közvetíthető elhanyagolható tömegű kötél illetve rúd segítségével. ''(Ha van valakinek elfogadott válasza erre, írja fel!)''  
Olyan erők, melyek egy közeg atomjait egymástól távolítják, vagy közelítik. A húzó- illetve nyomóerő különböző testek között közvetíthető elhanyagolható tömegű kötél illetve rúd segítségével. ''(Ha van valakinek elfogadott válasza erre, írja fel!)''  


=====!!B02. A "rugóerő".=====
===B02. A "rugóerő".===
Hooke-törvény:
Hooke-törvény:
<math> \vec{F} = -k\vec{r} </math>
<math> \vec{F} = -k\vec{r} </math>
ahol _k_ az adott rugóra jellemző rugóállandó és _r_ a kitérés az egyensúlyi állapottól.
ahol _k_ az adott rugóra jellemző rugóállandó és _r_ a kitérés az egyensúlyi állapottól.


=====!!B03. A "súrlódási erő". =====
===B03. A "súrlódási erő". ===
<math> \vec{F_{s}} \leq \mu_{0} \vec{F_{ny}} </math>  
<math> \vec{F_{s}} \leq \mu_{0} \vec{F_{ny}} </math>  


=====!!B04. A testek tömege és a súlya.=====
===B04. A testek tömege és a súlya.===
* Tömeg: _m_, a mozgásállapot-változtató hatással szembeni ellenállás mérőszáma.
* Tömeg: _m_, a mozgásállapot-változtató hatással szembeni ellenállás mérőszáma.
* Súly(erő): _G_, az az erő, mellyel egy test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza.
* Súly(erő): _G_, az az erő, mellyel egy test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza.
296. sor: 296. sor:
<math> \vec{G} = m \vec{g} </math>  
<math> \vec{G} = m \vec{g} </math>  




--------------


==VI. Fejezet==
==VI. Fejezet==