„Aszinkron gép mérése” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Szigetelési rendszerek laboratórium}} __TOC__ == A mérésről == == Házihoz segítség == == Beugró kérdések kidolgozása == Ellenőrző kérdések:…” |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
== Beugró kérdések kidolgozása == | == Beugró kérdések kidolgozása == | ||
Felkészülést segítő kérdések | |||
1. Rajzolja fel az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát, írja fel az elemek szokásos tervjeleit, | |||
tüntesse fel a pozitív irányokat. Írja fel a helyettesítő kapcsolási vázlaton szereplő és a valóságos gép feszültségei | |||
és áramai közötti összefüggéseket. | |||
2. Magyarázza meg a szlip fogalmát, mekkora a szlip értéke a forgórész álló állapotában és mekkora | |||
szinkron fordulatszám esetekben? Mekkora a közepes teljesítményű aszinkron gép névleges szlipje? | |||
3. Fogalmazza meg, mit ért viszonylagos egységeken. Milyen értékek olvashatók a szakirodalomban az | |||
aszinkron gép koncentrált paraméterű helyettesítő kapcsolási vázlata elemeinek értékeire a gépnagyságtól | |||
függően? | |||
4. Melyek az üresjárási és rövidzárási mérés indokai a kapcsolási vázlatelem-értékek meghatározásánál? | |||
5. Mit kell tenni a rövidzárási állapot létrehozásához, mekkora a szlip ebben az állapotban? | |||
6. A gép kvázi-stacionárius állapotában áramok és a feszültségek jeleit egy számítógépben lévő analóg | |||
bemeneteket is tartalmazó kártya fogadja. A kártyát működtető program a memóriában a mérés közbenső | |||
eredményeit egy buffer területen tárolja. A buffer 6*20000 db 12 bit méretű adat tárolását szolgálja. Gondolja | |||
át, hogyan lehet a feszültség és az áram pillanatérték sorozatokból a feszültség és az áram RMS értékeket | |||
és az átlagteljesítmény értékeket meghatározni. | |||
7. Rajzolja fel az aszinkron gép rövidzárási mérés esetén használt helyettesítő kapcsolási vázlatát, írja fel | |||
az elemek szokásos tervjeleit, tüntesse fel a pozitív irányokat. | |||
8. Gondolja át azt, hogy rövidzárási mérés esetén hogyan célszerű a sok (M=10 - 20 db) munkapont adatait | |||
úgy feldolgozni, hogy az ( R1, + R2' ), ( X1, + X2'), értékek meghatározása optimális legyen ( a legkisebb | |||
hiba négyzetösszeg alapján történjen). | |||
9. Mit kell tenni az üresjárási állapot létrehozásához, mekkora a szlip ebben az állapotban a valóságos | |||
gépnél? | |||
10. Rajzolja fel az aszinkron gép üresjárási mérés esetén használt helyettesítő kapcsolási vázlatát, írja fel | |||
az elemek szokásos tervjeleit, tüntesse fel a pozitív irányokat. Nevezze meg a meghatározandó impedancia | |||
összetevő elemeket. | |||
11. Gondolja át azt, hogy üresjárási mérés esetén hogyan célszerű a sok (M=10 - 20 db) munkapont adatait | |||
úgy feldolgozni, hogy az RV, Xm, értékek meghatározása optimális legyen (a legkisebb hiba négyzetösszeg | |||
álapján történjen). | |||
12. Milyen az ( R1 + R2 ) = f (I) diagram várható alakja? | |||
13. Milyen az ( X1 + X2 ) = f (I) diagram várható alakja? | |||
14. Milyen az RV = f (U) diagram várható alakja? | |||
15. Milyen az Xm = f ( U ) diagram várható alakja? | |||
16. Milyen az PV = f ( U ) diagram várható alakja? | |||
17. Képzeljék el azt, hogy a rövidzárási mérés munkaponti beállítást tartalmazó táblázat első sorában olvasható | |||
értékek a következők: | |||
.Numerikus számítás bemutatásával határozzák meg az (R1 + R2 | |||
’) és az (X1 + X2 | |||
’) számértékeket. | |||
R1 értéke, jó közelítéssel az ohmos ellenállással egyezik meg. Ezért a csillagba kapcsolt tekercsek esetén | |||
R1 = a tekercs ellenállással vehető azonosnak. Az laboratóriumi hőmérsékleten 0,47 Ohm –nak adódott. | |||
Az R2 | |||
’ pedig az R2 | |||
’ = (R1 + R2 | |||
’) - R1 formulával számítható. | |||
[ A ] [ V ] [ W ] [ A ] [ V ] [ W ] [ A ] [ V ] [ W ] [ W ] | |||
12 / 12 | |||
18. Képzeljék el azt, hogy a üresjárási mérés munkaponti beállítást tartalmazó táblázat első sorában olvasható | |||
értékek a következők: | |||
Numerikus számítás bemutatásával határozzák meg a Ps az Xm és az Rv számértékeket úgy, hogy az Uind | |||
feszültség helyett az U1 – et használják. | |||
19. Az R1, ……. Rv értékek ismeretében az sm = 0,2, 0,4, 0,6, 0,8, 1, 1,5, 2, 3, 4, [ % ] érték sorozat esetén | |||
számítsák ki az M = f ( n ) diagramot. | |||
20. Az R1, ……. Rv értékek ismeretében, az | |||
sm = 0,2, 0,4, 0,6, 0,8, 1, 1,5, 2, 3, 4, 8, 10, 12, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 50, 60, 80, 100 [ % ] érték sorozat | |||
esetén, számítsák ki az áram munkadiagram szakaszhoz tartozó érték sorozatot, és ábrázolják azt. | |||
{{Lábléc - BSc Fenntartható villamos energetika specializáció}} | {{Lábléc - BSc Fenntartható villamos energetika specializáció}} | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | [[Kategória:Villamosmérnök]] |