„Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések” változatai közötti eltérés
Néhány IH feldova, innen: https://docs.google.com/document/d/1sI2li2AO9_b91PuSzumuGAtljoWZyonHJ7SyTGPiGDE/edit# |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
|cím=Opre igaz-hamis | |cím=Opre igaz-hamis | ||
}} | }} | ||
== A modern Linux operációs rendszerek taszk alapú ütemezőt használnak, a taszk lehet folyamat vagy szál az alkalmazástól függően. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatók meg (pl. uC/OS-II). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseket figyelembe véve ütemezzük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardver emuláció segítségével lehetőség van arra, hogy a virtuális gép más utasításkészletet használjon, mint a gazda gép. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== CPU virtualizáció esetén tiszta emuláció használatával jó teljesítményt lehet elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 0 védelmi szinten fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Virtualizáció során az összes virtuális gép ugyanazt a közös fizikai memória címtartományt látja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Windows esetén a felhasználói folyamatok a teljes virtuális címtartományukat írhatják. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows a folyamat munkakészletéből kikerülő fizikai memórialapok tartalmát automatikusan törli. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az összes 32 bites Windows verzió legfeljebb 4 GB fizikai memóriát tud használni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A fájlrendszer interfész segítségével folyamatok közötti kommunikáció megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az inode címtábla csak direkt blokkcímeket tartalmaz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A UNIX alatt is betűkkel (C, D, …) jelöljük az egyes meghajtókat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az inode a fájlok tartalmát tároló blokk neve. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A strace parancs már futó folyamatok nyomkövetésére is alkalmas. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az exec() rendszerhívás célja új folyamat indítása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Kernel módban és kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok adminisztratív adatai a kernel címterében vannak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az ISR állapotba a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A futó (RUNNING) állapotban lévő task csak a yield rendszerhívással kerülhet át futásra kész (READY) állapotba. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A mai rendszerek a védett és a felhasználói mód mellett egy ún. VFS futási módot is tartalmaznak a virtualizáció támogatására. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Elvárás, hogy a modern ütemezők komplexitása O(n), vagy inkább O(1) legyen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows és a Linux nem valós idejű operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejű működést lehetővé tevő kiegészítés. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A valós idejű operációs rendszerek garantálják az alkalmazások valós idejű működését. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows használható beágyazott rendszerekben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Folyamatok között kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás példányt egyenként lefoglalva holtpont állhat elő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A JAVA-ban a “synchronized void myMethod()” deklarációjú metódus újrahívható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Két tetszőleges szál közötti kommunikációra nem alkalmazható a halom (heap). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows 7 kerneljének rendszerhívásai újrahívhatóak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Windowsban a szolgáltatások (service) felhasználói bejelentkezés nélkül futnak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows tervezésénél a hordozhatóság fontos szempont volt, az operációs rendszer ma is többféle CPU architektúrát támogat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az engedélyezés (authorization) feladatának elvégzése előfeltétel a hitelesítés (authentication) elvégzéséhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== UNIX alatt alapértelmezés szerint felhasználói adatokat tartalmazó /etc/passwd fájlt csak a root tudja olvasni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windowsos hozzáférési jogosultsági listákban szereplő ACE-k metszete határozza meg az eredményt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövidtávú ütemezés alól. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az exec() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén nem tér vissza. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A System V osztott memórián keresztüli adatcserét a kernel végzi. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Sun RPC technológia része egy programkód-generátor (rpcgen), amely az interfész leírást bináris programkóddá fordítja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A RAID0 megvéd a tipikus véletlen HDD vagy SSD hibák által okozott azonnali rendszerleállástól. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az iSCSI target egy TCP/IP hálózaton keresztül elérhető blokk szintű permanens tár. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A trap and emulate CPU virtualizációs módszer működéséhez processzor támogatás is kell. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 1 védelmi szinten fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== CPU paravirtualizációhoz nem kell módosítani a vendég operációs rendszer forrását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik, a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A modern Linux operációs rendszerek taszk (feladat) alapú ütemezőt használnak. A taszk lehet folyamat vagy szál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az SRTF ütemező az SJF ütemező preemptív változata. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az SRTF és a SJF ütemezők prioritásos ütemezők. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A RR ütemező kiküszöböli a FIFO ütemezőben tapasztalható konvoj hatást, de erőforrás igényesebb algoritmus. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows XP-ben befezetett Prefetch az alkalmazások indulását segít gyorsítani. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows biztonsági alrendszere a hozzáférési listák elemeiben a felhasználók login nevét tárolja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Kernel módú folyamatoknál nem kell prioritást számítani, mivel az ütemező nem preemptív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Sun RPC rpcgen program feladata C programkód készítése a szerver interfész leírásból. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II preemptív, valós idejű beágyazott operációs rendszer, amely C és assembly programozási nyelven készült. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfigurációs folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával (nincs közös memória). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható hibamentesen (pl. egy for ciklussal). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. == | == A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||