|
|
| 9. sor: |
9. sor: |
|
| |
|
| ==2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?== | | ==2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?== |
| Közvetlenül a kimeneti ofszet feszültség nem adható meg, mivel az erősítés nagyon nagy, és a bemeneti fokozat kismértékű aszimmetriája is azzal a következménnyel jár, hogy zérus bemeneti feszültség esetén a műveleti erősítő kimenete pozitív vagy negatív telítésbe kerül.
| |
|
| |
|
| Ezért azt a feszültséget adják meg, amit differenciálisan a bemenetre kell adni ahhoz, hogy a kimeneten zérus feszültség jelenjen meg. Más megközelítésben az ofszetes műveleti erősítő modellezhető egy ideális, ofszetmentes műveleti erősítővel, melynek bemenete az ofszetet okozó generátorral van meghajtva. A generátor feszültsége a bemenetre redukált (bemeneti) ofszet feszültség, ez kb. 1/A<sub>M</sub>-ed része a kimeneti ofszetnek, ahol A<sub>M</sub> a műveleti erősítő erősítési tényezője.
| | '''Bemeneti ofszet feszültség:''' Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez. |
|
| |
|
| A visszacsatolt műveleti erősítő ofszetje természetesen meghatározható a bemenetek rövidre zárásával, mert annak erősítése már nem kifejezetten nagy.
| | '''Kimeneti ofszet feszültség:''' Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén zérus feszültség van. |
|
| |
|
| Elvileg mindegy, hogy az ofszetet modellező generátort az invertáló, vagy a neminvertáló bemenettel sorosan képzeljük el. De mindig a neminvertáló bemenethez érdemes rajzolni az ofszet-generátort, különben nagyon nehéz lesz egy adott kapcsolásnál a kimeneti ofszet meghatározása.
| | |
| | Megközelítőleg: <math>U_{ki,off}=A \cdot U_{be,off}</math> |
|
| |
|
| ==3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?== | | ==3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?== |