„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés
a →Görbék |
|||
| 544. sor: | 544. sor: | ||
A tipikus görbék amiket a grafikában használni szoktunk: | A tipikus görbék amiket a grafikában használni szoktunk: | ||
* Bézier-görbe. Ezt egyszerű implementálni, de a megfelelő kontrollpontok megadása nehézkes. | * Bézier-görbe. Ezt egyszerű implementálni, de a megfelelő kontrollpontok megadása nehézkes. | ||
* B-Spline görbe család (több görbéből összetett görbék). Ezek lokálisan vezérelhetőek, nagyon kényelmes velük dolgozni, viszont az implementálásuk általában bonyolult. Ebből a görbecsaládból például a Kochanek–Bartels görbe nagyon elterjedt. Viszont sok problémához túl bonyolult implementálni, ezért létezik néhány leegyszerűsített változata is | * B-Spline görbe család (több görbéből összetett görbék). Ezek lokálisan vezérelhetőek, nagyon kényelmes velük dolgozni, viszont az implementálásuk általában bonyolult. Ebből a görbecsaládból például a Kochanek–Bartels görbe nagyon elterjedt. Viszont sok problémához túl bonyolult implementálni, ezért létezik néhány leegyszerűsített változata is, például a közelítőleg c2 folytonos Catmull-Rom görbe (Ezt akkor kapjuk, ha a Kochanek–Bartels összes paraméterét nullának választjuk). | ||
A görbéknek a képletét nem szokás fejből tudni, bár általában könnyen levezethetőek. Az a tapasztalat a korábbi házikból, hogy azoknak a görbéknek a képlete benne szokott lenni az előadásdiákba, amiket a házihoz használni kell. Sőt, amikor több görbét kell használni, akkor általában legalább az egyiknek pszeudokóddal meg is szokták adni az implementációját is. | A görbéknek a képletét nem szokás fejből tudni, bár általában könnyen levezethetőek. Az a tapasztalat a korábbi házikból, hogy azoknak a görbéknek a képlete benne szokott lenni az előadásdiákba, amiket a házihoz használni kell. Sőt, amikor több görbét kell használni, akkor általában legalább az egyiknek pszeudokóddal meg is szokták adni az implementációját is. | ||