„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés

Rohamcsiga (vitalap | szerkesztései)
Rohamcsiga (vitalap | szerkesztései)
892. sor: 892. sor:
</div><br/>
</div><br/>


==== A pont fényforrás ====
==== A pontfényforrás ====
* A pont fényforrás egy grafikában nagyon gyakran használt fényforrás, de a valóságban nem létezik. A valóságos izzóknak egyáltalán nem elhanyagolható a kiterjedése, nem pontszerűek, viszont ha pontszerűnek tekintjük őket, akkor sokkal könnyebb számolni velük. A pont fényforrás az irányfényforrástól annyiban különbözik, hogy az intenzitása és az iránya se állandó. Az intenzitásról annyit tudunk mondani, hogy bármely, a fényforrást körülvevő zárt térfogat felületén állandó (hiszen a fotonok nem vesznek el a semmibe, és nem is születnek a semmiből), így a fényforrás középpontú gömbök felületén is állandó az energia. Viszont erről a felületről tudjuk, hogy a távolság négyzetével arányos (A = 4*r^2*Pi), így az egy pontra jutó energia a távolság négyzetének reciprokával arányos. A fény iránya pedig egyszerűen a fényforrásból az megvilágítandó anyag felületi pontjába mutató egységvektor, és erre is ugyan úgy igaz a koszinuszos képlet.
 
* A pont fényforrásnak fontos, hogy ne csak a színét adjuk meg, hanem az energiáját is, pl. egy húsz wattos zölden világító izzó "színének" adjunk meg Color(0.0f, 20.0f, 0.0f). Természetesen itt egy egység nem fog pontosan megfelelni egy wattnak, ez függ attól is, hogy a távolságot hogyan választottuk meg.
A pontfényforrás a grafikában egy nagyon gyakran használt fényforrás, de a valóságban nem létezik. A valóságos fényforrásoknak egyáltalán nem elhanyagolható a kiterjedése, nem pontszerűek. Viszont a kisebb fényforrásokat, például egy izzót, közelíthetünk ezzel a modellel, és így sokkal könnyebb lesz velük számolni. A pont fényforrás az irányfényforrástól annyiban különbözik, hogy az intenzitása és az iránya se állandó. Az intenzitásról annyit tudunk mondani, hogy az bármely, a fényforrást körülvevő zárt térfogat felületén állandó (hiszen a fotonok nem vesznek el a semmibe, és nem is születnek a semmiből). Ebből következik, hogy a fényforrás középpontú gömbök felületén is állandó az energia. Viszont erről a felületről tudjuk, hogy a távolság négyzetével arányos (A = 4*r^2*Pi), így az egy pontra jutó energia a távolság négyzetének reciprokával lesz arányos. A fény iránya pedig egyszerűen a fényforrásból az megvilágítandó anyag felületi pontjába mutató egységvektor. A beesési szög figyelembevételéhez itt is használhatjuk azt a koszinuszos képlet.
* Egy lehetséges implementáció:
 
A pontfényforrásnak fontos, hogy ne csak a színét adjuk meg, hanem az energiáját is, pl. egy húsz wattos zölden világító izzót a Color(0.0f, 20.0f, 0.0f) vektorral jellemezzünk. Természetesen itt egy egység nem fog pontosan megfelelni egy wattnak, ez függ attól is, hogy a távolságot hogyan választottuk meg.
 
Egy lehetséges implementáció:


<br/> <syntaxhighlight lang="c">   
<br/> <syntaxhighlight lang="c">   
906. sor: 909. sor:
</syntaxhighlight> <br/>
</syntaxhighlight> <br/>


A kamera fölül - fejlámpaként - világító pont fényforrás hatása:
A kamera fölül - fejlámpaként - világító pontfényforrás hatása:
<div style="text-align:left;margin:0px auto;">
<div style="text-align:left;margin:0px auto;">
http://i.imgur.com/3ZjMobS.png
http://i.imgur.com/3ZjMobS.png