„Villamos energetika laboratórium” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
| tárgyhonlap = | | tárgyhonlap = | ||
}} | }} | ||
==Segédanyagok== | ==Segédanyagok== | ||
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]] | *[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]] | ||
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]] | |||
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]] | |||
==Mérések== | ==Mérések== | ||
| 38. sor: | 35. sor: | ||
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]] | *[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]] | ||
==Tapasztalatok== | |||
===2011=== | |||
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia). | |||
===Erősáramú méréstechnika - 2009=== | |||
Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs. | |||
===Egyenáramú gép mérése - 2009=== | |||
Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon: | |||
*egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével) | |||
*a kommutátor feladata | |||
*a 3 alapegyenlet | |||
*az áram-fordulatszám görbe | |||
*a gép keresztmetszeti rajza | |||
Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni. | |||
===Szinkrongép mérése - 2009=== | |||
Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni. | |||
Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond: | |||
*elsősorban persze a mérési útmutató | |||
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]] | |||
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]] | |||
[[Category:Villanyszak]] | [[Category:Villanyszak]] | ||
A lap 2013. szeptember 4., 23:36-kori változata
Segédanyagok
Mérések
ZH
Tapasztalatok
2011
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).
Erősáramú méréstechnika - 2009
Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
Egyenáramú gép mérése - 2009
Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
- egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
- a kommutátor feladata
- a 3 alapegyenlet
- az áram-fordulatszám görbe
- a gép keresztmetszeti rajza
Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
Szinkrongép mérése - 2009
Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
- elsősorban persze a mérési útmutató
- Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész
- Elektrotechnika jegyzet
