„Bode-diagram kézi rajzolása” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
a Vissza link kivétele - Több tárgyhoz is linkelve van az oldal, így irreleváns a vissza link
Kiskoza (vitalap | szerkesztései)
a átláthatóbb
9. sor: 9. sor:
#'''Amplitúdó-körfrekvencia görbe felrajzolása:''' ''(Lásd: könyv 88. old.)'' Itt az eddigieket kell összegyúrni eggyé, előbb bejelölöd a pontokat, ahol történik valami, majd utána rajzolod meg a görbét,  az y tengelyen <math>|L(j\omega|</math>, az x tengelyen <math>\omega</math> értékével.<br/>[[Fájl:Bode-diagram_amplitudo.jpg]]
#'''Amplitúdó-körfrekvencia görbe felrajzolása:''' ''(Lásd: könyv 88. old.)'' Itt az eddigieket kell összegyúrni eggyé, előbb bejelölöd a pontokat, ahol történik valami, majd utána rajzolod meg a görbét,  az y tengelyen <math>|L(j\omega|</math>, az x tengelyen <math>\omega</math> értékével.<br/>[[Fájl:Bode-diagram_amplitudo.jpg]]
#'''Fázisgörbe értéke:''' (ez a másik görbe, a <math>\varphi</math>-s, rendes nevén: fázis-körfrekvencia görbe) a görbéhez képzeljünk el sávokat, ahol 90° a lépték az egyes értékek közt. A fenti fel/letöréseknek megfelelően változik, ha feltörik, akkor az érték nő 90°-al, ha letörik, akkor csökken 90°-al. Viszont ez nem egyik pillanatról a másikba megy végbe, hanem "átmenetszerűen", rajzban ez azt jelenti, hogy fel/letörésnél már félúton van az új állapot felé.<br/>[[Fájl:Bode-diagram fazis.jpg]]
#'''Fázisgörbe értéke:''' (ez a másik görbe, a <math>\varphi</math>-s, rendes nevén: fázis-körfrekvencia görbe) a görbéhez képzeljünk el sávokat, ahol 90° a lépték az egyes értékek közt. A fenti fel/letöréseknek megfelelően változik, ha feltörik, akkor az érték nő 90°-al, ha letörik, akkor csökken 90°-al. Viszont ez nem egyik pillanatról a másikba megy végbe, hanem "átmenetszerűen", rajzban ez azt jelenti, hogy fel/letörésnél már félúton van az új állapot felé.<br/>[[Fájl:Bode-diagram fazis.jpg]]
#'''Fázisgörbe kezdőértéke:''' ez az integrátorok, és az átviteli függvény szorzókonstansán múlik: a konstans ha pozitív, akkor 0° a kezdőérték, ha negatív, akkor -180°, az integrátor(ok) miatt 0-ban -90°-al jobban változik (-180°-al, ha kétszeres), illetve, ha a számlálóban volt egy szimpla s tag, akkor az 90°-al növeli. Pl: konstans negatív, egyszeres integrátor: -180°+(-90°)=-270°, konstans pozitív, számlálóban egy szimpla s: 0°+90°=90°. A fenti példában konstans pozitív, egyszeres integrátor: 0°-90°=-90°.
#'''Fázisgörbe kezdőértéke:''' ez az integrátorok, és az átviteli függvény szorzókonstansán múlik:
## a konstans ha pozitív, akkor 0° a kezdőérték, ha negatív, akkor -180°
## az integrátor(ok) miatt 0-ban -90°-al jobban változik (-180°-al, ha kétszeres)
## ha a számlálóban volt egy szimpla s tag, akkor az 90°-al növeli.
## Pl: konstans negatív, egyszeres integrátor: -180°+(-90°)=-270°, konstans pozitív, számlálóban egy szimpla s: 0°+90°=90°. A fenti példában konstans pozitív, egyszeres integrátor: 0°-90°=-90°.
#'''Fázistöbblet meghatározása:''' ''(Lásd: könyv 190-191. old)'' fázistöbblet fázis-körfrekvencia görbe értékének különbsége -180°-tól a vágási körfrekvenciánál. Azaz ahol a dB-es görbe metszi az x tengelyt, ott megnézed a <math>\varphi</math>-s görbe értéke mennyire tér el a -180°-os vonaltól. Ezt a meredekség határozza meg mekkora lesz: ha -20dB/dekáddal metszi az x tengelyt: a fázistöbblet biztosan pozitív ''(Lásd: könyv 191.old, 5.35 ábra)'', ha -40dB/dekáddal metszi: a fázistöbbletet nem lehet meghatározni biztosan, olyat rajzolsz, mint az 5.36-os ábrán, ha -60dB/dekáddal metszi: a fázistöbblet biztosan negatív, ekkor a 180°-os vonal alatt megy el. A fenti példában -40dB/dekád meredekséggel a <math>\sqrt{2}</math> pontban metszi az x tengelyt a dB-es függvény, ezért a fázistöbbletet nem tudjuk meghatározni biztosan, a stabilitás határhelyzetében van.
#'''Fázistöbblet meghatározása:''' ''(Lásd: könyv 190-191. old)'' fázistöbblet fázis-körfrekvencia görbe értékének különbsége -180°-tól a vágási körfrekvenciánál. Azaz ahol a dB-es görbe metszi az x tengelyt, ott megnézed a <math>\varphi</math>-s görbe értéke mennyire tér el a -180°-os vonaltól. Ezt a meredekség határozza meg mekkora lesz: ha -20dB/dekáddal metszi az x tengelyt: a fázistöbblet biztosan pozitív ''(Lásd: könyv 191.old, 5.35 ábra)'', ha -40dB/dekáddal metszi: a fázistöbbletet nem lehet meghatározni biztosan, olyat rajzolsz, mint az 5.36-os ábrán, ha -60dB/dekáddal metszi: a fázistöbblet biztosan negatív, ekkor a 180°-os vonal alatt megy el. A fenti példában -40dB/dekád meredekséggel a <math>\sqrt{2}</math> pontban metszi az x tengelyt a dB-es függvény, ezért a fázistöbbletet nem tudjuk meghatározni biztosan, a stabilitás határhelyzetében van.
#'''Fázis-körfrekvencia görbe felrajzolása:''' <br/>[[Fájl:Bode-diagram fazis teljes.jpg]]
#'''Fázis-körfrekvencia görbe felrajzolása:''' <br/>[[Fájl:Bode-diagram fazis teljes.jpg]]