„Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 10” változatai közötti eltérés
Kory (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kory (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
A lap 2013. október 17., 21:14-kori változata
Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek
A bérjárulékok között nem szerepelhetnek adójellegű tételek. H (10/79)
A bérjárulékok személyi jellegű költségek. I (111/16)
A bérköltségek köze tartozik a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulás, üdülési csekk, et kezesi jegy, vagy a végkielégítés. H (16/88)
A bérköltségek köze tartozik többek között az alapbér; a törzsbér; a bérpótlékok; az éves eredménytől függő prémiumok, jutalmak; a kiegeszitő fizetések; az illetmények; a 13. vagy további havi munkabér. I (99/6)
A bérköltségként jelenítjük meg a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket. H (9/107)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél kisebb mértékben emelkednek. I (84/13)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél nagyobb mértékben emelkednek. H (10/99)
A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek. H (14/106)
A felmerült és az időszakot terheli, költségek között a kapcsolatot a kalkuláció teremti meg. H (21/89)
A felmerült és az időszakot terheli költségek között a kapcsolatot a költségkorrekciók teremtik meg. I (86/9)
A főüzemek, a társüzemek, valamint a központi irányítás a költségek felmerülése szempontjából költséghelyek. I (93/15)
A főüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyűjtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek. I (76/11)
A főüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei. H (12/93)
A hulladék újrahasznosítása költségmegterülést jelent. I (94/7)
A költség a tevékenység érdekében felmerült erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. I (94/20)
A költség az értékesített eszközök bekerülési (könyv szerinti) értéke. H (12/103)
A költségcsökkenések között megkülönböztetünk tényleges és technikai költségcsökkenéseket. I (91/14)
A költségek aktív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel. H (7/94)
A költségek aktív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket. I (104/13)
A költségek aktív időbeli elhatárolása költségmegterülést jelent. H (13/89)
A költségek passzív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel. I (76/15)
A költségek passzív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket. H (21/93)
A költségkorrekcióknak két csoportja van a költségek időbeli elhatárolása és a költségmegterülések. I (87/14)
A költségmegterülések a felmerült költségeket csökkenti tételek. I (110/8)
A költségmegterülések a felmerült költségeket növeli tételek. H (16/106)
A központi irányítás költségei változó költségek. H (14/84)
A központi irányítás általános költségei köze tartoznak a társüzemi költségek. H (14/110)
A közvetett költségek gazdasági szempontból nem köthetik egy meghatározott termekhez. I (99/6)
A közvetlen költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely. H (14/103)
A közvetlen költségek gazdasági szempontból egy meghatározott termekhez köthetik és kizárólag a termekkel hozhatok kapcsolatba. I (90/14)
A lineárisan változó költségek a mennyiség egységnyi növekedésére mindig ugyanolyan mértékben emelkednek. I (108/9)
A lépcsőzetesen változó költségek bizonyos tevékenységi volumen elérésekor ugrásszerűen változnak és a következő kritikus pontig újra változatlanok maradnak. I (108/7)
A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal kisebb mértékben emelkednek. H (12/101)
A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal nagyobb mértékben emelkednek. I (91/10)
A pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat egyéb szolgáltatás költségeként mutatjuk ki. I (90/14)
A regresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek. I (99/13)
A személyi jellegű költségek köze soroljuk a bérköltséget, a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket. I (81/9)
A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel a termekre jutó vállalati általános, költségeket is. H (13/96)
A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kívül a termékre jutó üzemi általános, költségeket is. I (105/11)
A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások. H (10/99)
A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére. I (90/14)
A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános, költségek lineárisan változó részét is. I (91/10)
A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános költségeket is. H (9/94)
A társüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyújtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek. H (16/94)
A társüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei. I (114/13)
A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások. I (95/4)
A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére. H (6/113)
A viszonylag állandó költségek a tevékenység egy adott terjedelmen belül nem reagálnak a tevékenység volumenének változásara, az adott terjedelmet túllepve azonban igen. I (95/20)
A vállalati általános költségei köze a központi igazgatás és adminisztráció költségei, az értékesítés közvetett költségei valamint az egyéb központi általános költségek tartoznak. I (100/11)
Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, az egyéb szolgáltatás költséget, valamint az eladott áruk beszerzési értéket. H (12/86)
Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, valamint az egyéb szolgáltatás költséget. I (95/8)
Az anyagköltség a tevékenység érdekében felhasznált anyagok pénzben kifejezett értéke. I (86/8)
Az anyagköltség a vásárolt anyagok pénzben kifejezett értéke. H (17/94)
Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla. H (8/84)
Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla. I (85/12)
Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla. I (97/7)
Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla. H (7/108)
Az időszakban felmerült költségek között vannak olyan költségek, melyek a tárgyidőszakot terhelik és vannak olyan költségek, melyek más beszámolási időszakban jelentkeznek ráfordításként. I (87/16)
Az időszakban felmerült és az időszakot terheli, költségek összege kiadja az összes költséget. H (5/89)
Az időszakot terheli, költségek között vannak olyan költségek, melyek az időszakban merültek fel, de lehetnek olyan költségek is, melyek más beszámolási időszakból származnak. I (93/7)
Az általános költség szinonimája a közvetett költségnek. I (100/18)
Az általános költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely. I (121/21)
Bérjárulékként kerül kimutatásra a munkáltató által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék; egészségbiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; munkaadói járulék; szakképzési hozzájárulás; valamint minden olyan adok módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg. I (107/14)
Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli. H (8/89)
Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli. I (97/12)
Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli. I (100/20)
Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli. H (15/101)
Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerülő szék a költséghely. H (14/92)
Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerüli szék az költségviselő. I (90/9)
Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszközforrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak. I (88/15)
Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak. H (11/98)
Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak. H (8/111)
Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak. I (107/8)
Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk bekerülési értékbe tartozó és nem tartozó költségeket. I (103/15)
Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket. H (14/84)
Ha a költségeket a volumenhez való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket. I (91/12)
Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, akkor közvetlen és közvetett költségekről beszelünk. I (89/15)
Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, költségnemekről beszelünk. H (7/82)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, költség nemekről beszelünk. I (92/10)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk anyagjellegű, személyi jellegű költségeket, valamint az értékcsökkenési leírását. I (80/13)
Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk közvetlen és közvetett költségeket. H (9/101)
Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki a pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat. H (12/95)
Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki mindazon szolgáltatásokat, melyek nem tartoznak sem a közvetített szolgáltatásokhoz, sem az egyéb szolgáltatásokhoz. I (86/9)
Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken. H (14/95)
Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő. I (101/8)
Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken. I (98/11)
Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő. H (13/103)
Szemelyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítjük meg a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulást, üdülési csekket, et kezesi jegyet, vagy a végkielégítést is. I (107/8)
Változó költségek azok, melyek a tevékenység volumenétől függően valamilyen arányban változnak. I (90/11)
Állandó költségnek nevezzük azokat a költségeket, melyek a tevékenységi volumenjelentős terjedelmében a vizsgált időszakban változatlanok. I (99/12)
Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki a befektetett eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg. H (12/103)
Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki az immateriális javak, tárgyi eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg. I (109/14)
