„Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
|cím=Fizika 2i Igaz-hamis | |cím=Fizika 2i Igaz-hamis | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Coulomb erő örvényes erőtér.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.== | ==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.== | ||
| 10. sor: | 105. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
==A | ==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
==A | ==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | ==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | ==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | ==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
H ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.== | |||
I ==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.== | |||
I ==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.== | |||
I ==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.== | |||
I ==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.== | |||
H ==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.== | |||
I ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.== | |||
H ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.== | |||
H ==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.== | |||
I ==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.== | |||
I ==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.== | |||
I ==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. == | |||
H ==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.== | |||
I ==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.== | |||
I ==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.== | |||
I ==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.== | |||
H ==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.== | |||
I ==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.== | |||
H ==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.== | |||
H ==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.== | |||
H ==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.== | |||
I ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.== | |||
H ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.== | |||
H ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.== | |||
I ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.== | |||
I ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.== | |||
H ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.== | |||
I ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.== | |||
I ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.== | |||
H ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.== | |||
H ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.== | |||
H ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.== | |||
I ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.== | |||
I ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.== | |||
H ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.== | |||
H ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.== | |||
H ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.== | |||
H ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.== | |||
H ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.== | |||
I ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.== | |||
I ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.== | |||
H ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.== | |||
I ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.== | |||
I ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.== | |||
H ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.== | |||
I ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.== | |||
I ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.== | |||
I ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.== | |||
I ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.== | |||
I ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.== | |||
I ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.== | |||
I ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.== | |||
I ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.== | |||
H ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.== | |||
I ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.== | |||
I ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.== | |||
I ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.== | |||
H ==Az atommag átmérője néhány Angström.== | |||
I ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.== | |||
I ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.== | |||
I ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.== | |||
I ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.== | |||
H ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.== | |||
I ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.== | |||
H ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.== | |||
H ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.== | |||
I ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.== | |||
H ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.== | |||
H ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.== | |||
H ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.== | |||
H ==Az elektrosztatikus tér örvényes.== | |||
I ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.== | |||
I ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.== | |||
H ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.== | |||
H ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.== | |||
H ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.== | |||
H ==Az eltolási áram vákuumban nulla.== | |||
H ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.== | |||
I ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.== | |||
I ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.== | |||
H ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.== | |||
H ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.== | |||
I ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.== | |||
I ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.== | |||
H? ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adja meg.== | |||
I ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.== | |||
H ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.== | |||
I ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.== | |||
H ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.== | |||
H ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.== | |||
I ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.== | |||
H ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.== | |||
I ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.== | |||
I ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.== | |||
H ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.== | |||
I ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.== | |||
I ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.== | |||
H ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.== | |||
I ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.== | |||
I ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.== | |||
H ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.== | |||
I ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.== | |||
H ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.== | |||
I ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.== | |||
H ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.== | |||
I ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.== | |||
I ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.== | |||
I ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.== | |||
I ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.== | |||
H ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.== | |||
I ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.== | |||
H ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.== | |||
I ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.== | |||
I ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.== | |||
H ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.== | |||
I ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.== | |||
H ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.== | |||
I ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.== | |||
I ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.== | |||
H ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.== | |||
I ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.== | |||
I ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.== | |||
I ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.== | |||
I ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.== | |||
H ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.== | |||
I ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.== | |||
I ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.== | |||
H ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.== | |||
I ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.== | |||
H ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.== | |||
H ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.== | |||
I ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.== | |||
I ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.== | |||
I ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.== | |||
I ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.== | |||
I ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.== | |||
I ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.== | |||
I ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.== | |||
I ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.== | |||
H ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.== | |||
H ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.== | |||
I ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.== | |||
I ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.== | |||
I ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.== | |||
H ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.== | |||
I ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.== | |||
I ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.== | |||