„Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.” változatai közötti eltérés
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | ||
'''3. | '''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | ||
A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | |||
* retinán elhelyezkedő idegvégződések | * retinán elhelyezkedő idegvégződések | ||
* színre érzékenyek | * színre érzékenyek | ||
| 24. sor: | 23. sor: | ||
A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | ||
A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | ''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és yenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.'' | ||
'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?''' | |||
'''Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?''' | |||
:[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]] | :[[Fájl:Mediakomm_zh2013_4.PNG]] | ||
Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek. | |||
'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?''' | |||
''' | |||
= | Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne. | ||
Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>): | |||
== | tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk// | ||
X = 16*tg(A/2) | |||
== | N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér. | ||
''' | |||
: | N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>) | ||
'''Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?''' | |||
'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)''' | |||
SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)] | |||
'''7. Mi a hisztogram?''' | |||
A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható. | |||
'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?''' | |||
Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül. | |||
Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki. | |||
'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?''' | |||
<IDE KELL EGY KÉP A PPT-BŐL> | |||
'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!''' | |||
Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő. | |||
Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály). | |||
'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?''' | |||
Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornákat mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.) | |||
Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent. | |||
Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is előállítja, dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult. | |||
===12. feladat=== | ===12. feladat=== | ||
| 62. sor: | 88. sor: | ||
===15. feladat=== | ===15. feladat=== | ||
'''Írja le a DVB-S rendszerben használatoss hibajavító eljárásokat!''' | '''Írja le a DVB-S rendszerben használatoss hibajavító eljárásokat!''' | ||
--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST) | |||