„Makroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) MakroAlapfogalmak lapot a következő névre: Makroökonómia alapfogalmak: Szebb név |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
=Körforgási modell= | ==Körforgási modell== | ||
[[Fájl:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | [[Fájl:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | ||
=Magánszektor jövedelme= | ==Magánszektor jövedelme== | ||
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | ||
=Nemzetgazdasági teljesítmény= | ==Nemzetgazdasági teljesítmény== | ||
[[Fájl:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] | [[Fájl:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] | ||
=Hazai jövedelem= | ==Hazai jövedelem== | ||
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik. | |||
=Nemzeti jövedelem= | ==Nemzeti jövedelem== | ||
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele. | |||
=Nominális jövedelem= | ==Nominális jövedelem== | ||
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap. | |||
=Reál jövedelem= | ==Reál jövedelem== | ||
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk. | |||
=GDP= | ==GDP== | ||
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék. | ||
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | ||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{nominalGDP}{arszinvonal}</math> | Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{nominalGDP}{arszinvonal}</math> | ||
=Árszínvonal= | ==Árszínvonal== | ||
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. | |||
<math>p= \sum{suly_i * ar_i}</math> | <math>p= \sum{suly_i * ar_i}</math> | ||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
<math>suly = \frac{ar*mennyiseg}{nominalGDP}</math> | <math>suly = \frac{ar*mennyiseg}{nominalGDP}</math> | ||
=Multiplikátorok= | ==Multiplikátorok== | ||
* Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | * Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
=IS görbe= | ==IS görbe== | ||
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | ||
=Kereskedelmi bank= | ==Kereskedelmi bank== | ||
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | ||
=Kötelező tartalék= | ==Kötelező tartalék== | ||
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni. | |||
=LM görbe= | ==LM görbe== | ||
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják. | |||
=Munkaképes népesség= | ==Munkaképes népesség== | ||
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | ||
=Aktív népesség= | ==Aktív népesség== | ||
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. | |||
=Inaktív népesség= | ==Inaktív népesség== | ||
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban. | |||
=Munkanélküliségi ráta= | ==Munkanélküliségi ráta== | ||
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya. | |||
=Fiskális politika= | ==Fiskális politika== | ||
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | ||
módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | ||
=Monetáris politika= | ==Monetáris politika== | ||
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | ||
=Pénz forgási sebessége= | ==Pénz forgási sebessége== | ||
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | ||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||
A lap 2014. január 24., 16:01-kori változata
Körforgási modell
Egyenletek:
- (háztartások)
- (vállalatok)
- (állam)
- (külföld)
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka
Magánszektor jövedelme
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme.
Nemzetgazdasági teljesítmény
Hazai jövedelem
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik.
Nemzeti jövedelem
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele.
Nominális jövedelem
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap.
Reál jövedelem
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk.
GDP
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék.
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import
Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle Y = C + I + G + X − M}
Ha a bruttó hazai terméket az adott id˝oszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP.
Árszínvonal
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben.
Multiplikátorok
- Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz
- Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet
- Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.
IS görbe
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van.
Kereskedelmi bank
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény
Kötelező tartalék
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni.
LM görbe
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.
Munkaképes népesség
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll.
Aktív népesség
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.
Inaktív népesség
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya.
Fiskális politika
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást.
Monetáris politika
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg.
Pénz forgási sebessége
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát.
