„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{RightTOC}} | |||
Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | ||
42. sor: | 44. sor: | ||
# | # | ||
# | # | ||
== 1. oldal kérdései == | == 1. oldal kérdései == |
A lap 2013. január 30., 02:13-kori változata
Ez az oldal az Informatika 1 című tárgy keretei között, Dr. Móczár Géza oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.
A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott kérdéssor megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki honlapon.
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.
Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a .doc fájlból átültetni ide. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.
A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:
1. | Kérdés.... | Hamis |
---|---|---|
2. | ||
3. | ||
4. | ||
5. | ||
6. |
Magyarázat:
1. oldal kérdései
1. Kérdés:
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó alapelveket!
- Belső programtárolás, programvezérlés
- Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
- Szekvenciális utasítás végrehajtás
- Egydimenziós lineáris címzésű memória
- Bináris számábrázolás
- ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat
2. Kérdés:
2. oldal kérdései
1. Kérdés:
2. Kérdés:
3. oldal kérdései
1. Kérdés:
1. | Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók. | Hamis |
---|---|---|
2. | A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz. | Hamis |
3. | Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél. | Igaz |
4. | Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra). | Igaz |
5. | A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak. | Hamis |
6. | Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni. | Hamis |
Magyarázat:
- Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra
- Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
- Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
- Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
- RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak.
- Egy is elég.