„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
{|class="wikitable" | {|class="wikitable" | ||
! 1. | ! 1. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók. | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
|- | |- | ||
! 2. | ! 2. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz. | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
|- | |- | ||
! 3. | ! 3. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél. | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
|- | |- | ||
! 4. | ! 4. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra). | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
|- | |- | ||
! 5. | ! 5. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak. | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
|- | |- | ||
! 6. | ! 6. | ||
| style="text-align:left"| | | style="text-align:left"|Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni. | ||
| style="text-align:center"| | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
|} | |} | ||
'''Magyarázat:''' | |||
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra | |||
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem. | |||
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés. | |||
#Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét. | |||
#RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak többnyire. RISC-nél az utasítások 1 órajelciklus alatt végrehajtódnak. | |||
#Egy is elég. | |||
A lap 2013. január 30., 00:37-kori változata
Ez az oldal az Informatika 1 című tárgy keretei között, Dr. Móczár Géza oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.
A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott kérdéssor megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki honlapon.
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.
Kérlek, akinek módjában áll, az segítsen a jelenleg még elég hiányos aloldal bővítésében, a régi anyagok átmentésében!
Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a .doc fájlból átültetni ide. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok.
Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.
A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:
| 1. | ||
|---|---|---|
| 2. | ||
| 3. | ||
| 4. | ||
| 5. | ||
| 6. |
Első oldal kérdései
1. Kérdés:
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó alapelveket!
- Belső programtárolás, programvezérlés
- Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
- Szekvenciális utasítás végrehajtás
- Egydimenziós lineáris címzésű memória
- Bináris számábrázolás
- ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat
2. Kérdés:
Második oldal kérdései
Harmadik oldal kérdései
1. Kérdés:
| 1. | Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók. | Hamis |
|---|---|---|
| 2. | A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz. | Hamis |
| 3. | Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél. | Igaz |
| 4. | Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra). | Igaz |
| 5. | A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak. | Hamis |
| 6. | Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni. | Hamis |
Magyarázat:
- Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra
- Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
- Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
- Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
- RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak többnyire. RISC-nél az utasítások 1 órajelciklus alatt végrehajtódnak.
- Egy is elég.
