„Dinamikus adatszerkezetek tutorial” változatai közötti eltérés
| 236. sor: | 236. sor: | ||
==Fák== | ==Fák== | ||
Na elérkeztünk az emberek kedvenc témájához. Gondoljuk végig! Egy bináris (de legyen tenáris, kvaternáris vagy kvináris) fa nem más, mint egy olyan láncolt lista, amelyiknek több irányban lehet láncolt következő eleme. Itt is ugyanazon az elvel gondolkodunk, mint a láncolt listánál, ám az algoritmusok bonyolódnak. A fát legtöbbször rekurzívan járjuk be. Miért? Mert szükség van egy olyan módszerre, ami képes arra, hogy egyes pozíciókba vissza tudjon lépni. Például épp serényen járunk be egy fát, amikor rájövünk, hogy vissza kell lépnünk egy szintet. Ekkor jön jól, hogy egy 'return' és máris egy szinttel feljebb vagyunk. | Na elérkeztünk az emberek kedvenc témájához. Gondoljuk végig! Egy bináris (de legyen tenáris, kvaternáris vagy kvináris) fa nem más, mint egy olyan láncolt lista, amelyiknek több irányban lehet láncolt következő eleme. Itt is ugyanazon az elvel gondolkodunk, mint a láncolt listánál, ám az algoritmusok bonyolódnak. A fát legtöbbször rekurzívan járjuk be. Miért? Mert szükség van egy olyan módszerre, ami képes arra, hogy egyes pozíciókba vissza tudjon lépni. Például épp serényen járunk be egy fát, amikor rájövünk, hogy vissza kell lépnünk egy szintet. Ekkor jön jól, hogy egy 'return' és máris egy szinttel feljebb vagyunk. | ||
A továbbiakban a fákat a következő típusunak tekintjük. | A továbbiakban a fákat a következő típusunak tekintjük. | ||
<pre> | |||
typedef struct _bifa { | |||
int adat; | |||
struct _bifa *jobb, *bal; | |||
} BIFA, *pBIFA; | |||
</pre> | |||
===Fák létrehozása, elemek felvétele=== | ===Fák létrehozása, elemek felvétele=== | ||
| 257. sor: | 255. sor: | ||
Egy példa, számok felvételére szolgáló függvény: | Egy példa, számok felvételére szolgáló függvény: | ||
<pre> | |||
// Látjuk, hogy a fára mutató pointer pointere kell, mert ha csak simán a | |||
// fára mutató pointert adnánk át, akkor arról egy másolatot kapnánk | |||
// (lévén hogy a pointer is csak 1 statikus változó!) | |||
// ami értékadáskor nem elég, mert mi az eredeti fát szerenénk módosítani. | |||
módosítani. | |||
void felvesz ( pBIFA *bfa, int elem) { | void felvesz ( pBIFA *bfa, int elem) { | ||
pBIFA fa=*bfa; | pBIFA fa=*bfa; | ||
if (!fa) { | if (!fa) { // ha üres a fa, akkor felvesszük az első elemét | ||
// emiatt kell a BIFA **bfa a fv paraméterlistájában | |||
(*bfa)=(pBIFA) malloc (sizeof(BIFA)); | (*bfa)=(pBIFA) malloc (sizeof(BIFA)); | ||
(*bfa)->adat=elem; | (*bfa)->adat=elem; | ||
| 273. sor: | 270. sor: | ||
return; | return; | ||
} | } | ||
while ( true ) { | while ( true ) { // a végetelenségig tudunk menni a fában | ||
if (fa->adat==elem) {return;} // ha az elemet már előzőleg | if (fa->adat==elem) {return;} // ha az elemet már előzőleg felvettük | ||
felvettük | // kilépünk | ||
if (fa->adat > elem) { // ha az új elem kisebb, mint az aktuális | |||
if (fa->adat > elem) { // ha az új elem kisebb, mint az aktuális | // szint eleme | ||
if (fa->bal!=NULL) fa=fa->bal; | if (fa->bal!=NULL) fa=fa->bal; // ha lehet, elmegyünk balra | ||
else { fa->bal=(pBIFA) malloc (sizeof(BIFA)); | else { fa->bal=(pBIFA) malloc (sizeof(BIFA)); | ||
fa->bal->adat=elem; | fa->bal->adat=elem; | ||
fa->bal->bal=fa->bal->jobb=NULL; | fa->bal->bal=fa->bal->jobb=NULL; | ||
return; | return; // ha felvettük az elemet, kilépünk | ||
} | } | ||
} else // ugyanaz, csak most az uj elem nagyobb, mint az aktuális | } else // ugyanaz, csak most az uj elem nagyobb, mint az aktuális | ||
if (fa->jobb!=NULL) fa=fa->jobb; | if (fa->jobb!=NULL) fa=fa->jobb; | ||
| 299. sor: | 295. sor: | ||
} | } | ||
</pre> | |||
''Kiegészítés:'' Juj. Hát ilyet tuti nem hoznék össze ZH-n magamtól, respect! | ''Kiegészítés:'' Juj. Hát ilyet tuti nem hoznék össze ZH-n magamtól, respect! | ||
| 305. sor: | 301. sor: | ||
Alternatív fgv: | Alternatív fgv: | ||
<pre> | |||
void felvesz(BIFA* gy, int elem) | void felvesz(BIFA* gy, int elem) | ||
{ | { | ||
if(gy==NULL) return; /*Nem kell mindig, de szép.*/ | if(gy==NULL) return; /*Nem kell mindig, de szép.*/ | ||
if(gy->adat==elem) return; /*Ilyen már van, nem tesszük be még1x.*/ | if(gy->adat==elem) return; /*Ilyen már van, nem tesszük be még1x.*/ | ||
if(gy->adat<elem) /*Az elemünk nagyobb, akkor jobbra kell betenni.*/ | if(gy->adat<elem) /*Az elemünk nagyobb, akkor jobbra kell betenni.*/ | ||
{ | { | ||
if(gy->jobb) | if(gy->jobb) /*Van már jobboldalt valami, rekurzívan elmegyünk oda.*/ | ||
{ | { | ||
felvesz(gy->jobb,elem); | felvesz(gy->jobb,elem); | ||
}else{ | }else{ /*A jobboldal tök üres.*/ | ||
gy->jobb=(BIFA*)malloc(sizeof(BIFA));/*Csinálunk egy új elemet*/ | gy->jobb=(BIFA*)malloc(sizeof(BIFA)); /*Csinálunk egy új elemet*/ | ||
gy->jobb->jobb=gy->jobb->bal=NULL; /*KiNULLázzuk a pointereket*/ | gy->jobb->jobb=gy->jobb->bal=NULL; /*KiNULLázzuk a pointereket*/ | ||
gy->jobb->adat=elem; | gy->jobb->adat=elem; /*Betesszük az adatot*/ | ||
return; | return; /*Készen vagyunk.*/ | ||
} | } | ||
}else{ /*Az elemünk kisebb, most az előző jön, csak a baloldallal.*/ | }else{ /*Az elemünk kisebb, most az előző jön, csak a baloldallal.*/ | ||
if(gy->bal)felvesz(gy->bal,elem); | if(gy->bal)felvesz(gy->bal,elem); | ||
else{ | else{ | ||
| 329. sor: | 325. sor: | ||
return; | return; | ||
} | } | ||
} /*Ez a <elem ifnek a vége*/ | } /*Ez a <elem ifnek a vége*/ | ||
} | } | ||
</pre> | |||
ZH-n, vizsgán a rövidített verziót könnyebb leírni: | ZH-n, vizsgán a rövidített verziót könnyebb leírni: | ||
<pre> | |||
void felvesz(BIFA* gy, int elem){ | void felvesz(BIFA* gy, int elem){ | ||
if(gy==NULL ||| gy->adat==elem) return; // A || bal fele ízlés szerint kihagyható, de ha bent hagyod, biztonságosabb | |||
kihagyható, | |||
BIFA** a=gy->adat<elem?&gy->jobb:&gy->bal; // Itt is bejön sajna a duplaptr hax | |||
if(*a)felvesz(*a,elem); | |||
else{ | |||
hax | *a=(BIFA*)malloc(sizeof(BIFA)); | ||
(*a)->bal=(*a)->jobb=NULL; | |||
(*a)->adat=elem; | |||
} | |||
} | } | ||
</pre> | |||
Próbáljátok megérteni, nem bemagolni, mert az biztos bukás. | Próbáljátok megérteni, nem bemagolni, mert az biztos bukás. | ||
| 443. sor: | 436. sor: | ||
Általában növekvő sorrendben szokták kérni a kiíratást (=> bal, printf, jobb). Ha megvan a fa==NULL vizsgálat, akkor le lehet spórolni az if(fa->irány)-t. | Általában növekvő sorrendben szokták kérni a kiíratást (=> bal, printf, jobb). Ha megvan a fa==NULL vizsgálat, akkor le lehet spórolni az if(fa->irány)-t. | ||
==Máris vége?== | ==Máris vége?== | ||