„Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Ez az oldal az Informatika 2 című tárgy - Formális nyelvek labor beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza. Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, t…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - | Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - Számítógép-hálózatok labor beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza. | ||
Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza. | Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza. | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Hogyan rétegződnek a következő protokollok: UDP, IP, ICMP, TCP, Ethernet ? == | |||
Az információ datagrammokra bontva terjed. A datagramm az üzenetben elküldött adatok | |||
összessége, továbbításukra az egyes hálózati szintek protokolljai szolgálnak. Tekintsünk egy egyszerű, | |||
ámde szemléletes példát abban az esetben, ha a host Ethernet kártyával, TCP és IP protokollon | |||
keresztül akar adatot küldeni. | |||
A TCP végzi ez esetben az üzenetek darabolását, míg a másik oldalon az összerakást. Kezeli az | |||
esetleges elveszi csomagok újrakérését és a sorrendváltozást. Az IP az egyedi datagrammok | |||
továbbításáért felelős. A példánkon a következi adathalmazt akarjuk a hálózaton átvinni: | |||
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx | |||
TCP ezt datagrammokká darabolja: | |||
xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx | |||
Ezután minden datagramm elejére egy fejlécet rak, ami tartalmazza a forrás- és a célportot, a | |||
sorozatszámot és az ellenőrző összeget: | |||
Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx | |||
Ezt adja tovább az IP-nek, ami elé rakja a saját fejrészét a forrás és a cél IP címével: | |||
ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx | |||
A hálózati elérési szint protokollja (PPP, Ethernet, SLIP) is hozzá teszi a saját keretét, ami Ethernet | |||
esetében egy fejrészből (E) és az ellenőrző összegből (C) áll: | |||
EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC | |||
Az ilyen módon csomagolt datagrammok megérkezése után az egyes fejléceket leszedi a megfeleli | |||
protokoll. Az Ethernet interfész az Ethernet fejrészét és az ellenőrző összeget. Ezután ellenőrzi a | |||
protokollra utaló típuskódot. Ha az IP-re mutat, akkor a datagrammot átadja az IP-nek, amely leszedi | |||
az IP fejrészt, és a fejrész protokoll mezijének tartalmát megvizsgálja. Itt általában azt találja, hogy | |||
TCP (vagy UDP), és tovább adja a datagrammot a TCP-nek (vagy az UDP-nek), ami szintén leszedi a | |||
saját fejrészét. A TCP a sorszám mezi tartalma és egyéb információk alapján állítja össze az eredeti | |||
állományt. | |||
== Mi a hardware, más néven MAC cím, és mi a feladata? == | |||
Az IP cím nem definiálja fizikailag a hostokat. Ezeket fizikai címük azonosítja. lokális | |||
hálózatokon ez 48 bites cím, amit szokás MAC (Media Access Control) nevezni. Minden hálózati | |||
csatoló saját MAC címmel rendelkezik. Ez olyan akár egy 6 byteos rendszám. Az egyes hálózati | |||
kártyagyártók saját MAC tartománnyal rendelkeznek és ezeket a címeket égetik csatolóikba. | |||
== Mi az ARP protokoll feladata? == | |||
A lokális hálózat gépei kommunikálásra a fizikai címeket használják. A korábban kifejlesztett IP | |||
címzési rendszer változatlan alkalmazását az ARP (Address Resolution Protocol) teszi lehetővé. A | |||
protokoll feladata az IP cím és a hardware cím közti konvertálás. Ennek módja természetesen függ az | |||
alkalmazott link-til, így a metódus nem az IP része, hanem minden link-hez külön definiálta az IETF. | |||
A legáltalánosabban elterjedt módszer (Ethernet, Token Ring és minden broadcast jellegű link fölötti) | |||
a következi. | |||
== Melyek az UDP és a TCP protokollok jellemzői? == | |||
'''TCP (Transport Control Protocol)''' | |||
*A csomagok a hálózaton több útvonalon érkezhetnek, így megelőzheti a később küldött a korábbit. | |||
*Mindkét állomás sorszámozza az adott és vett csomagokat, ezért a helyes sorrend biztosítható. De | |||
ennek feltétele egy kapcsolatorientált, byte-folyam (stream flow) jellegű, megbízható protokoll. | |||
*A kommunikáció megkezdése előtt ki kell építeni a kapcsolatot, majd megkezdhetjük az adatátvitelt. | |||
*A TCP protokoll hiba (elveszett vagy hibás csomag) esetén maga kér újraadást, elfedve ezzel az IP szint | |||
megbízhatatlanságát. | |||
*A TCP protokoll a megbízhatóságot az ún. PAR (Positive Acknowledgement with | |||
Retransmission) technikával biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a célállomás TCP-t megvalósító szoftvere | |||
nyugtázza a csomag kézbesítését, miután a hálózati szinttől (az IP-til) megkapta. | |||
'''User Datagramm Protocol (UDP)''' | |||
*Az UDP (User Datagramm Protocol) egy összeköttetés-mentes protokoll. | |||
*Az UDP információját egy IP csomagba helyezi, ellenőrző összeget számol hozzá és feladja. Így a kézbesítést nem garantálja, de a hibás kézbesítést észlelhetővé teszi. | |||
*Olyan kérdés-válasz jellegű szolgáltatásokhoz használatos, ahol ha a kérdés vagy a válasz elvész, a hiba egyszerű újrakérdezéssel megoldható. | |||
== Mi a DNS protokoll célja? == | |||
Ahogyan már korábban jeleztük, a hálózati szoftvernek egy 32 bites Internet címre van szüksége | |||
ahhoz, hogy egy kapcsolatot felépíthessen, vagy hogy datagrammokat küldhessen. A felhasználók | |||
viszont inkább a számítógépek neveivel mintsem számokkal szeretnének hivatkozni rájuk (a neveket | |||
könnyebben meg lehet jegyezni). Ezért létezik egy adatbázis, amelyből a hálózati szoftver kikeresheti | |||
a névnek megfeleli címet, és fordítva. | |||
== Mi az ICMP protokoll feladata? == | |||
''Internet Control Message Protocol (ICMP)'' | |||
Az ICMP tulajdonképpen az IP felügyeleti protokollja, úgy viselkedik, mintha magasabb szintű | |||
protokoll lenne, de az IP integráns része. Egy ICMP csomag valójában egy IP csomag, melyben a | |||
protokoll azonosítója 1. | |||
== Mi a feladata TTL (élettartam) mezőnek az IP csomagok fejlécében? == | |||
A TTL mezi egy másodpercben megadott érték és a csomag élettartamát jelöli. Minden hálózati | |||
berendezés köteles másodpercenként csökkenteni ezen az értéken, és ha eléri a nullát, a csomagot el | |||
kell dobni. ''Ezzel érjük el, hogy egy csomag ne keringjen az örökkévalóságig a hálózatban.'' | |||
A routereknek akkor is csökkenteniük kell egyel ezt a mezit, ha egy másodpercnél rövidebb idi alatt | |||
továbbítják a csomagot. Minthogy az esetek többségében ez történik, a TTL mezi gyakorlatilag | |||
minden router-en való áthaladáskor csökken egyet. (Egy ilyen áthaladást hop-nak nevezünk.) Az IP | |||
következi verziójában éppen ezért ezt a mezit hop-count-nak (hop-számláló) nevezik. | |||
== Mi a cél és a forrás port mező feladata az UDP és TCP fejlécekben? == | |||
A portszám azonosítja a célállomáson belül megszólítandó kommunikációs partnert. A 0 és 1023 | |||
közötti portszámok foglaltak, ezeken találhatóak az ismert szolgáltatások (well-known-services), e | |||
fölött szabadon használhatóak a port-számok. (1024-65536-ig) | |||
Például a HTTP processz hallgatja a | |||
80-as TCP portot, a bejövi kérelmet feldolgozza és válaszol (például küldi a WWW oldalt). | |||
Egy gépen több alkalmazás is futhat egyidejűleg. A protokolloknak tehát egyidejűleg több | |||
applikációt is ki kell szolgálni. Ahogy megérkezik az IP csomag, az abban lévő protokoll azonosító | |||
alapján szétválogatja a host a TCP-nek és az UDP-nek szóló csomagokat, majd azok a megfeleli | |||
applikációhoz továbbítják. | |||
== Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két azonos alhálózatban lévő számítógép között? == | |||
Az IP alapállapotban azzal a feltevéssel él, hogy a rendszerek valamilyen lokális hálózatra | |||
kapcsolódnak. Feltesszük, hogy a rendszer a saját hálózatán keresztül datagrammokat tud küldeni egy | |||
másik rendszernek. Ethernet alapú hálózat esetén egyszerűen a célállomás Ethernet címét kell | |||
megkeresnie, majd a datagrammot ki kell adnia a hálózatra. | |||
== Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két különböző alhálózatban lévő számítógép között? == | |||
A probléma akkor jelentkezik, amikor egy másik hálózaton lévő rendszerhez kell küldeni | |||
datagrammot. Itt lépnek be az átjárók (gateway). | |||
Az átjáró egy olyan hálózati eszköz, amely egy | |||
hálózatot két vagy több másikkal köt össze. Ez a gyakorlatban legtöbbször egy olyan számítógépet | |||
jelent, amelynek több hálózati interfésze van. Ez a számítógép a két hálózat között átjáróként | |||
üzemelhet. A hálózati szoftvert úgy kell beállítani, hogy az átjáró a két hálózat között datagrammokat | |||
tudjon küldeni. | |||
Ha egy gép egy hálózatról olyan datagrammot küld az átjáró felé, amely egy másik | |||
hálózaton lévő gépek egyikének szól, akkor azt az átjáró továbbítja a célállomás felé. | |||