VIK Wiki

„Fizika1 vizsga 2007.01.17.” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Lordviktor (vitalap | szerkesztései)
1 678 szerkesztés
Lordviktor (vitalap | szerkesztései)
1 678 szerkesztés
43. sor: 43. sor:
max. 20 pont, jó: 2,5p
max. 20 pont, jó: 2,5p


# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup>. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup>. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
  <pre>A: 9 m/s   B: 1 m/s   C: 3 m/s   D: 5 m/s   E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 9 m/s   B: 1 m/s   C: 3 m/s   D: 5 m/s   E: egyik sem</pre>
# Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk.  A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? (Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.)
2. Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk.  A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? (Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.)
  <pre>A: 2,4 cm B: 29,9 cm C: 12 cm   D: 41,2 cm E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 2,4 cm B: 29,9 cm C: 12 cm   D: 41,2 cm E: egyik sem</pre>
# Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
3. Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
  <pre>A: 70% B: 59,5%   C: 53,2%   D: 24,5%   E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 70% B: 59,5%   C: 53,2%   D: 24,5%   E: egyik sem</pre>
# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?   
4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?   
  <pre>A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m  C: jobbra 0,036 m  D: jobbra 0,016 m  E: egyik sem</pre>
  <pre>A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m  C: jobbra 0,036 m  D: jobbra 0,016 m  E: egyik sem</pre>
# 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
  <pre>A: 10<sup>3</sup> J   B: 10<sup>2</sup> J   C: 10<sup>8</sup> J D: 10<sup>6</sup> J   E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 10<sup>3</sup> J   B: 10<sup>2</sup> J   C: 10<sup>8</sup> J D: 10<sup>6</sup> J   E: egyik sem</pre>
# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
  <pre>A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K   D: 606 J/K E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K   D: 606 J/K E: egyik sem</pre>
# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
  <pre>A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J E: egyik sem</pre>
# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
  <pre>A: 452 V   B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem</pre>
  <pre>A: 452 V   B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem</pre>


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Fizika1_vizsga_2007.01.17.”