„Kutatásmódszertan” változatai közötti eltérés

Kiskoza (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
[http://www.filozofia.bme.hu/~zemplen/Metod/ Jegyzet: itt] - PowerPoint diasorok (követelmények, további információ)
[http://www.filozofia.bme.hu/~zemplen/Metod/ Jegyzet: itt] - PowerPoint diasorok (követelmények, további információ)


==Vélemények, leírások==
==ZH==


====2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]====
* Nagyon sok idegen szó.
** Akár az egész mondat.
** kötőszavakat esetleg ismered
** de ugye 50%-esélyed van, és 40-től van meg. Érdemes próbálkozni.
* Igaz hamis. Bonyolult mondatok.
* Diákból érdemes tanulni.
 
==Tapasztalatok==
 
===2011 tavasz===
2011 tavaszi félévében hallgattam ezt a tárgyat, Héder Mihálynál. Na az órára már csak azért is megéri bemenni legalább egyszer, hogy lásd, a BME-n oktató tanárok fiatal titánjai olykor öregeket megszégyenítő minőségi előadásokat tudnak az arcodba nyomni. Tiszta, érthető beszéd, logikus felépítés, fenntartja az érdeklődést, és még a téma is érdekes tud lenni. Ha véletlenül előadás technikát akarsz tanulni, akkor először menj be egy Informác iós hálóz@tok tervez ése és üzemelt etése órára (Ne, ha kedves az életed), és jegyzeteld, hogy szerinted mit csinál rosszul a srác, majd menj be kutatásmódszertanra Mihályhoz, és láthatod a hiper-ellenpéldát. Így is lehet.
Nagyon kellemes meglepetés volt. A téma elgondolkodtató, ha érdeklődsz kicsit a filozófia iránt szerintem tetszeni fog. Tanulási mennyiségre azt tudom mondani, hogy az első ZH-n átsegített a vizsgarutin tippelősből 4-es lettem, egyszer futottam át a diákat, de ez inkább csak a mázlinak köszönhető. A második ZH-ra egyszer tényleg elolvastam a második anyagrészt, és 5-ös. Szerintem érdekes volt.
 
 
-- [[DonGatto|Liba]] - 2011.05.13.
 
===2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]===


Életünk során rengeteg ismerettel gyarapodunk, de hogyan is teszünk szert újakra? Például megfigyelések, kutatások, elméleti levezetések útján. A tapasztalatainkat, tudásunkat képesek vagyunk megosztani a többi emberrel. A legtöbb esetben az ismeretket nem mi magunk szerezzük, hanem másoktól tanuljuk. A tudásunk átadása különféle keretek között történhet, de vajon mennyire bízhatunk meg a különféle forrásokból származó ismeretanyagban? Ezeken elgondolkodva rájöhetünk, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek, sőt nem sok tény/állítás van, amiben tökéletesen biztosak lehetünk. Nemcsak a többi ember, hanem egy hibás gondolatmenet, vagy akár saját érzékeink is becsaphatnak minket.
Életünk során rengeteg ismerettel gyarapodunk, de hogyan is teszünk szert újakra? Például megfigyelések, kutatások, elméleti levezetések útján. A tapasztalatainkat, tudásunkat képesek vagyunk megosztani a többi emberrel. A legtöbb esetben az ismeretket nem mi magunk szerezzük, hanem másoktól tanuljuk. A tudásunk átadása különféle keretek között történhet, de vajon mennyire bízhatunk meg a különféle forrásokból származó ismeretanyagban? Ezeken elgondolkodva rájöhetünk, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek, sőt nem sok tény/állítás van, amiben tökéletesen biztosak lehetünk. Nemcsak a többi ember, hanem egy hibás gondolatmenet, vagy akár saját érzékeink is becsaphatnak minket.
35. sor: 51. sor:
Ám, még ha nem is lehetünk teljesen biztosak az igazságban, törekedhetünk a megfontolt, körültekintő véleményalkotásra. A kutatásmódszertan órán megtudhatjuk, miként definiálta Gettier a tudást, milyen paradoxonra világított rá Zénón, felmerül a kérdés, hogy vajon Galilei elvégezte a kísérleteit, vagy sem. A tantárgy nagyító alá veszi egyik óriási tudásbázisunkat, a modern tudományt. Megismerhetjük hogyan vélekedett Kuhn a tudományfejlődésről, mivel próbálta Popper elválasztani az áltudományt a tudománytól és szó esik a modern publikációs rendről is.
Ám, még ha nem is lehetünk teljesen biztosak az igazságban, törekedhetünk a megfontolt, körültekintő véleményalkotásra. A kutatásmódszertan órán megtudhatjuk, miként definiálta Gettier a tudást, milyen paradoxonra világított rá Zénón, felmerül a kérdés, hogy vajon Galilei elvégezte a kísérleteit, vagy sem. A tantárgy nagyító alá veszi egyik óriási tudásbázisunkat, a modern tudományt. Megismerhetjük hogyan vélekedett Kuhn a tudományfejlődésről, mivel próbálta Popper elválasztani az áltudományt a tudománytól és szó esik a modern publikációs rendről is.


==Követelmények, tapasztalatok==
===2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]===
 
====2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]====


Azokat a diákat vetíti ki, amik a neten is fennt vannak, de érdemes bejárni. Az előadások tetszettek, jól elmagyarázza az anyagot, így szerintem az órákon sokkal könnyebb megérteni, mint pusztán a diákból. A jegyzet sokkal inkább a tananyag felelevenítésére, ismétlésére alkalmas. Mindamellett az óra látogatása követelmény  is. Bár nem tudom, mennyire foglalkozik a hiányzásokkal, de alkalmanként körbeadott egy lapot, amire fel kellett iratkozni, hogy jelen vagyunk. Az első előadáson természetesen a fontosabb tudnivalókról is szó esett, az utolsón pedig kis ismétlés volt. A félév végén írt ZH-ra kaptuk a jegyet, de még a pótlási héten és a vizsgaidőszakban is lehetett ismételni, javítani. A tantárgyhoz létezik könyv is, de akár az ötös szerezés sem lehetetlen az olvasása nélkül. Úgy tudom, azt kéri számon, amit az órán lead, de azokból a fontosabb dolgokat mindenképpen tudni kell.
Azokat a diákat vetíti ki, amik a neten is fennt vannak, de érdemes bejárni. Az előadások tetszettek, jól elmagyarázza az anyagot, így szerintem az órákon sokkal könnyebb megérteni, mint pusztán a diákból. A jegyzet sokkal inkább a tananyag felelevenítésére, ismétlésére alkalmas. Mindamellett az óra látogatása követelmény  is. Bár nem tudom, mennyire foglalkozik a hiányzásokkal, de alkalmanként körbeadott egy lapot, amire fel kellett iratkozni, hogy jelen vagyunk. Az első előadáson természetesen a fontosabb tudnivalókról is szó esett, az utolsón pedig kis ismétlés volt. A félév végén írt ZH-ra kaptuk a jegyet, de még a pótlási héten és a vizsgaidőszakban is lehetett ismételni, javítani. A tantárgyhoz létezik könyv is, de akár az ötös szerezés sem lehetetlen az olvasása nélkül. Úgy tudom, azt kéri számon, amit az órán lead, de azokból a fontosabb dolgokat mindenképpen tudni kell.
44. sor: 58. sor:


[[Category:Gazdhuman]]
[[Category:Gazdhuman]]
[[Category:Valaszthato]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Kutatásmódszertan