„Autonóm robotok és járművek laboratórium 1” változatai közötti eltérés

Újabb szerkesztés →

VizuálisWikiszöveges

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 formaban.<br/>
 -- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.03.11. <br/>
+A fentiekhez annyit, hogy Kiss Bálint azt várja el, hogy megértse a diák az olvasottakat, nem pedig visszamondja. Az egyes adatmodellek megértéséhez segítség lehet a Kooperatív és tanulórendszerek 8.1. fejezete. Valamint nem árt ha átnézitek a Szabályozástechnika PID szabályzótervezés részét.<br/>
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
 <br/>
 <br/>
-====2. labor - Mikrorobot teleoperációs irányítása <br/>====
+====2. labor - Omnidirekcionális robot teleoperációs irányítása <br/>====
 <br/>
 '''Mérésvezető:''' Srp Ágoston <br/>
@@ 44. sor: / 46. sor: @@
 ora alatt siman befejeztuk. A jegyzokonyvbe kellenek hibaszamitasok, Matlab grafikonok, illetve a forraskod magyarazata. Egy het van a beadasara.<br/>
 -- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.03.11. <br/>
+A 2013-as tavaszi félévben Ágoston mondta, hogy lehet hogy jövőre már lehet nem lesz ilyen labor, mert a robot amin dolgozni kell már nagyon "betegeskedik", pontatlan. Ettől függetlenül hasznos volt gyakorlatban látni azt amit ARJ-ből tanultunk.<br/>
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
 <br/>
 <br/>
@@ 61. sor: / 65. sor: @@
 Ajanlom, hogy a merocsoport legalabb egyik tagjanal legyen egy kinyomtatott jegyzet, jol fog jonni!<br/>
 -- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.03.11. <br/>
+Vezetett mérés volt. A fejlesztőkörnyezettel ismerkedtünk (PhysX), majd logikailag vezetve végigmentünk, hogy egy gépen hogy lehet egy robotot modellezni és ez kódban hogy nézhet ki. Viszonylag hamar elvégezhető a labor és a végére valami olyasmit lehet majd látni, hogy egy többszegmenses robot, végén aktuátorral megfog egy labdát.<br/>
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
 <br/>
 <br/>
 ====4. labor - 2D képfeldolgozás<br/>====
 <br/>
-'''Mérésvezető:''' Egri Attila<br/>
+'''Mérésvezető:''' Kertész Zsolt<br/>
 '''Mérés helye:''' IL406<br/>
 '''Beugró:''' nincs<br/>
 '''Leírás:''' <br/>
-Alapvetően sok hasonlóságot mutat Egri Attila másik laborjához. A laboron Matlabban illetve C-ben kell dolgozni (mi végül csak Matlaboztunk). A Matlabos egyénien kell csinálni, míg a C-st már párokban is lehet.<br/>
+Vezetett mérés. Az Ipari képfeldolgozás című tárgyban tanult vagy tanulás előtt álló részeket fogjátok megnézni MATLAB-ban párokban. Ez ZH-n/vizsgán jól fog jönni, hogy láttátok már gépen hogy mégis melyik algoritmus, konvolúciós szűrő mire jó, mit csinál. Jegyzőkönyvre egy hét van. <br/>
-A labor leginkább az Ipari képelemzés tárgyhoz tartozik. Annak az első felében megtanult szűrési technikákat kell itt implementálni és kipróbálni.
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
-Nem feltétlenük nehéz, de utána kell járni a dolgoknak (a laborvezető nem fogja eléggé elmondani), illetve az sem árt, ha a Matlab szinktaktikája sem jelent már gondot.<br/>
-A jegyzőkönyvre két hét van, egyénien kell megcsinálni.<br/>
--- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.04.07. <br/>
 <br/>
 <br/>
@@ 89. sor: / 92. sor: @@
 Kedvcsináló képek és videók: {{InLineFileLink|Infoszak|AutonomRobotokLabor1|autonom_labor_5.zip|autonom_labor_5.zip}} <br/>
 -- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.04.07. <br/>
+Szóbeli ellenőrzés van. A jó- illetve rosszválaszok arányában kapnak az egyes csoporttagok jegyet. Igyekezni kell felvenni Prohászka Zoltán gondolatmenetét, mert próbál rávezetni dolgokra. Az ellenőrzés maga nálunk speciel 3-3,5 óra volt. Addig átbeszéltük a teljes tananyagot, amit át kellett nézni a laborra. Az utolsó 1-1,5 órában kidolgoztuk a programot, ami felkerült a robotra és végül megnéztük, hogy hogy működik a NOKIA PUMA roboton.<br/>
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
 <br/>
 <br/>
 ====6. labor - Mobilis robot pályatervezése és irányítása<br/>====
 <br/>
-'''Mérésvezető:''' Szádeczky-Kardoss Emese<br/>
+'''Mérésvezető:''' Regula Gergely<br/>
 '''Mérés helye:''' IB313<br/>
-'''Beugró:''' nincs<br/>
+'''Beugró:''' van<br/>
 '''Leírás:''' <br/>
-A mérésvezető az elején bemutatta a robotot, kis brainstorming keretében összeszedtük, hogy milyen részekből áll, mit raknánk egy robotra, ha mi építenénk (szenzorok, mozgás, stb). Ezek után bemutatta a robot távirányítását soros porton keresztüli parancsokkal, majd megmutatta a fejlesztő rendszert, ami egy editorból és egy fordító-futtató modulból áll, C-ben lehet a mérési útmutatóban található fügvényekkel vezérelgetni.<br/>
+A labor elején egyszerű beugrókérdések után megismerkedtünk az omnidirekcionális kerekű kis csodával. Megnéztük az egyes részeit, hogy hol helyezkednek el rajta, és hogy mire jók. Ezután a laborvezető kiadta a feladatot, ami a kiadott segédanyag végén is megtalálható. Az egészet LabView-ban kell megcsinálni, ami nem lesz annyira bonyolult. Az egyes részfeladatok megoldása után a laborvezető leellenőrizte a hogy helyes e amit csináltunk. Az idő nagyobb része a robot finomhangolására ment el, ami annyit jelentett, hogy az orientációs és poziciónálásból adodó hibát mennyire szeretnénk minimalizálni. Jegyzőkönyvre egy hét van.<br/>
-Ezután kiadta a feladatot, majd ott is hagyott minket, csak szólni kellett neki ha tesztelnénk, és odajött beállítani a robotot, meg hogy ne legyen gond (pl. ne küldjük neki a falnak erőből ilyesmi). A progi írását egyébként az egész csoport végzi együtt, egy PC-n, erre van rákötve a robot egy jó hosszú telefon kábelen keresztül küldött soros interfésszel. Az alap feladat megoldása nem tartott túl sokáig. Az iránytű pontatlansága miatt néha kicsit ferdén haladt a gép, de ez korrigálható. Ezen kívül vigyázni kell a sebesség beállításával, mert leggyorsabb sebességen már kell neki egy kis idő hogy megálljon, így pl kell egy kis ráhagyás az ultrahangos szonárra, nehogy lefejelje a dolgokat, valamint a kanyarodásnál is farol egy szépet (90 fok helyett lazán fordult vagy 110-et), úgyhogy ezek alapján nem ajánlom a sebesség 3-4-es fokozat fölé állítását, még ha így kicsit unalmas is kivárni mire megoldja a feladatot a robi.<br/>
+-- [[Hardboy|Vas]] - 2013.07.06. <br/>
-Utána ott helyben össze is dobtuk együtt a jegyzőkönyvet, amit egyébként utólag is el lehet küldeni emailben, de így letudtuk. Ezzel együtt is csak kb három óra volt a mérés, utána még találtunk ki magunknak egy plusz feladatot (kicsit bővítettük az eredetit hogy értelmesebben végezze a kikerülést), aminek nagyon örült, és mondta hogy beleszámítja a jegybe a kreativitást.<br/>
--- [[BlackGhost|Sanyi]] - 2009.03.25. <br/>
 <br/>
 <br/>
 ====7. labor - Vezetéknélküli szenzorhálók programozása<br/>====
 <br/>
-'''Mérésvezető:''' Egri Attila <br/>
+'''Mérésvezető:''' Kertész Zsolt <br/>
 '''Mérés helye:''' IL406<br/>
 '''Beugró:''' nincs<br/>
@@ 121. sor: / 124. sor: @@
 A feladatokat a helyszinen kell megoldani, majd legkesobb ket het mulvara elkuldeni neki mailben a jegyzokonyvet (parban kell azt is
 irni). Az eredmenyek ide kerulnek fel: http://l406serv.iit.bme.hu:8080/~aegri/<br/>
--- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.03.11.
+-- [[CsernatonyRita|Estrica]] - 2009.03.11. <br/>
+Nem volt beugró. A labor elején elméleti átbeszélés, hogy mégis mit láttok, mire jó ez a labor. Egy kis tenyérnyi nagyságú vezetéknélküli szenzorhálós egység felprogramozása a cél. A programozási nyelv C-hez hasonló NesC lesz. Az implementálást párokban kell végezni és kitalálni is, persze ha elakadtok Kertész Zsolt szívesen segít. <br/>
+Jegyzőkönyvre egy hét van.<br/>
+Kedvcsináló a laborhoz: Kertész Zsolt mondta, hogy pl ilyen egység simán használható pl Irakban mesterlövész bemérésére. A lövés eldördülése és az egységekbe beérkező hanghullámok illetve az egységek közti időeltérésből meghatározható a mesterlövész helye. :-) <br/>
+-- [[Hardyboy|Vas]] - 2013.07.06.
 [[Category:Infoszak]]