„Mérés laboratórium 3. - 2. mérés” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3Meres2}} vissza a Mérés 3 tárgyhoz ---- Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással …”
 
Ferrero (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3Meres2}}
vissza [[MeresLabor3|a Mérés 3 tárgyhoz]]
----
Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.


-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.
-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.


[[Category:Infoalap]]
[[Category:Infoalap]]

A lap 2013. január 25., 19:59-kori változata

Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.

-- Tóth Gábor - 2011.09.04.