„Üzemmérnök-informatikus záróvizsga kvíz” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Melyik állítás igaz az útvonalak dinamikus konfigurációjára?: Helyesírás javítása |
||
| (34 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Üzemmérnök-informatikus BProf záróvizsga}} | |||
'''A kvíz alábbi, külön nem jelölt kérdései a 2021. őszi<ref>A laptörténet alapján.</ref> próbavizsgából lettek átemelve.''' | |||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím= | | cím = BProf záróvizsga kvíz | ||
| pontozás = + | |||
}} | }} | ||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | ||
| 16. sor: | 18. sor: | ||
#MSS | #MSS | ||
OSPF | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | |||
#multicasting | #multicasting | ||
#linkállapot alapú protokoll | #linkállapot alapú protokoll | ||
#referenciamodell | #referenciamodell | ||
#MSS | #MSS | ||
ISO/OSI | ISO/OSI | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#multicasting | #multicasting | ||
#linkállapot alapú protokoll | #linkállapot alapú protokoll | ||
#referenciamodell | #referenciamodell | ||
#MSS | #MSS | ||
TCP | TCP | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#multicasting | #multicasting | ||
#linkállapot alapú protokoll | #linkállapot alapú protokoll | ||
| 47. sor: | 42. sor: | ||
#MSS | #MSS | ||
== Mi igaz a hálózati protokollokra? | == Mi igaz a hálózati protokollokra? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# | #Elegendő, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt. | ||
#Definiálják az üzenetek fejlécét | #Definiálják az üzenetek fejlécét. | ||
#Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni. | #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni. | ||
#Csak a | #Csak a küldőoldalon van definiálva. | ||
#Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét. | #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét. | ||
== A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy… == | |||
== A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#…a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. | |||
# | |||
#növeljük a megbízhatóságot. | #növeljük a megbízhatóságot. | ||
# | #…a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. | ||
# | #…a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét. | ||
== Mi igaz a HTTP-sütikre? == | |||
== Mi igaz a | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Csak kliensoldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. | |||
#A süti értékét a szerver a HTTP-válaszüzenet fejlécében küldi át. | |||
#Csak | |||
#A süti értékét a szerver a | |||
#A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. | #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. | ||
#Egy | #Egy HTTP-kérésben mindig az összes sütit el kell küldeni. | ||
| 81. sor: | 71. sor: | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#Minden szegmens küldése független a többitől. | #Minden szegmens küldése független a többitől. | ||
#Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. | #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. | ||
#Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. | #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. | ||
# | #Egyszerű, kétlépéses kapcsolatfelépítést alkalmaz. | ||
== Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? == | == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Kézzel nem módosítható, csak a routingprotokollok tudják változtatni. | |||
#Kézzel nem módosítható, csak a | |||
#Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. | #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. | ||
#Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. | #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. | ||
#A beállításokhoz elegendő a | #A beállításokhoz elegendő a routerhez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. | ||
== Mi a különbség az IGP ( | == Mi a különbség az IGP (interior gateway protocol) és az EGP (exterior gateway protocol) között? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van. | #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van. | ||
#Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között. | #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között. | ||
| 110. sor: | 97. sor: | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP-üzenetekre. | |||
#A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre. | #A bennük lévő switchek a hosztok számára transzparensek. | ||
#A bennük lévő | |||
#A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot. | #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot. | ||
#Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. | #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. | ||
| 118. sor: | 104. sor: | ||
== Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus= | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | ||
#jelterjedési késleltetés | #jelterjedési késleltetés | ||
#csomóponti feldolgozás | #csomóponti feldolgozás | ||
#adatkapcsolati késleltetés | #adatkapcsolati késleltetés | ||
# | #sorban állás | ||
#refrakciós késleltetés | #refrakciós késleltetés | ||
#linkállapot | #linkállapot | ||
| 129. sor: | 114. sor: | ||
== Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus= | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | ||
#A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot. | |||
#A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot | #A küldő a harmadik időtúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. | ||
#A küldő | |||
#A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. | #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. | ||
#Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | ||
== Mi a | == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.)<ref name="2021-tavasz-eles">A kérdés a 2021. tavaszi (valószínűleg) éles záróvizsgában is szerepelt.</ref><ref name="2024-tavasz-proba">A kérdés a 2024. tavaszi próbavizsgából lett átemelve.</ref> == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#A sockettől kapott üzenetek szétarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba). | |||
#A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek. | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokoll felé. | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé. | |||
== Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#101.254.128.255 | #101.254.128.255 | ||
#101.254.255.255 | #101.254.255.255 | ||
| 145. sor: | 136. sor: | ||
#101.254.255.256 | #101.254.255.256 | ||
#101.254.252.256 | #101.254.252.256 | ||
== Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik.)<ref name="2024-tavasz-eles">A kérdés a 2024. tavaszi éles záróvizsgában is szerepelt.</ref> == | |||
nyitott-zárt viselkedés | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
ne legyen megosztott felelősség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
a függőségeket kívülről adjuk meg | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
sok kis interfész | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
leszármazás mentén behelyettesíthetőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
== Az osztálydiagram vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? <ref name="2024-tavasz-proba" /><ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
villám | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
metódusok láthatósága | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
teli vonal, üres rombusz véggel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
abstract osztály | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
teli vonal, teli (fekete) háromszög | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
metódusdefiníció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
dependency él | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
private sztereotípia | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
metódushívás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
életvonal | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
== Melyik kiegészítés a helyes? A(z) … az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami … tartalmazást ad meg. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#kompozíció … kizárólagos | |||
#navigálható asszociáció … megosztott | |||
#aggregáció … kizárólagos | |||
== Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban… == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#…egy belső esemény. | |||
#…külső függvényhívás. | |||
#…belső függvényhívás. | |||
#…egy külső esemény. | |||
== Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges. | |||
#Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva. | |||
#Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges. | |||
#Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben. | |||
#Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben. | |||
#Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek. | |||
== Melyik magyarázat illik az ábrához? == | |||
[[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Egyik leírás sem felel meg az ábrának. | |||
#A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is. | |||
#A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit. | |||
#Ez egy composite minta megvalósítás, a leafnek az IAlakzat felel meg. | |||
#A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól. | |||
#A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az IAlakzat interfészből. | |||
== Melyik mintát alkalmazná a következő feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bővíthető kell, hogy legyen. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Singleton | |||
#Template method | |||
#Composite | |||
#Observer | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására. | |||
#Adapter | |||
#Strategy | |||
== Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Observert: ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell. | |||
#Template method mintát: minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt. | |||
#Egyik megoldás sem helyes. | |||
#Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez. | |||
#Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fahierarchiába rendezhetőek. | |||
== Az observer tervezési minta az egyes subject-típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a regisztrált observereket. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A template method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfészhivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Singleton | |||
#Template method | |||
#Composite | |||
#Observer | |||
#Adapter | |||
#Strategy | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
Fix költségvetés és funkcióhalmaz | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
Rövid iterációk | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
Részletes specifikáció a projekt elején | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
Scrum | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Legfeljebb 1335 | |||
#Legalább 1335 | |||
#688 | |||
#647 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 653, s elemeinek száma 691. Hány elemből áll r és s uniója?<ref name="2024-tavasz-proba" /> == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Legalább 1344 | |||
#Legfeljebb 1344 | |||
#653 | |||
#691 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Legfeljebb 1089 | |||
#8 | |||
#16 | |||
#Legalább 1089 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 511, s elemeinek száma 576. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája?<ref name="2024-tavasz-proba" /> == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#8 | |||
#16 | |||
#Legfeljebb 1087 | |||
#Legalább 1087 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#5 | |||
#992, vagy kevesebb | |||
#992, vagy több | |||
#Pontosan 992 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#8 | |||
#Pontosan 578 | |||
#578, vagy kevesebb | |||
#578, vagy több | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 10, r elemeinek száma 604. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény?<ref name="2024-tavasz-proba" /> == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#10 | |||
#Pontosan 604 | |||
#604, vagy kevesebb | |||
#604, vagy több | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 653. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény?<ref name="2024-tavasz-proba" /> == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#8 | |||
#Pontosan 653 | |||
#653, vagy kevesebb | |||
#653, vagy több | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]] | |||
''3 perc; a válasz valójában beírós, nem választós'' | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
*Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
*Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
*Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
*Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és 'j' attribútumok", akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: ''acvz26jmp''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
#bad1ca | |||
#ac1abd1 | |||
#abd1ac1 | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. <ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
[[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]] | |||
''3 perc; a válasz valójában beírós, nem választós'' | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és 'j' attribútumok", akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: ''acvz26jmp''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#bd1ac1 | |||
#abc1bd1 | |||
#abd1ac | |||
#bd1abc1 | |||
''Ugyanez a feladat, csak az ábrán az A és B betűk fel vannak cserélve.'' | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#bd1ac1 | |||
#abc1bd1 | |||
#abd1ac | |||
#bd1abc1 | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre.<ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
[[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]] | |||
''3 perc; a válasz valójában beírós, nem választós'' | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és 'j' attribútumok", akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: ''acvz26jmp''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#bd1abc2 | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
#abc2bd1 | |||
''Ugyanez a feladat, csak az ábrán az A és B betűk fel vannak cserélve.'' | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#bd1abc2 | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
#abc2bd1 | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre.<ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
[[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]] | |||
''3 perc; a válasz valójában beírós, nem választós'' | |||
Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és 'j' attribútumok", akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: ''acvz26jmp''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#bd1abc2 | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac1 | |||
== Iskola – tárgyakkal == | |||
''5 perc'' | |||
Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3 stb. | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen ''1234'' | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#1432 | |||
#2343 | |||
#1333 | |||
#1421 | |||
== Iskola – tárgyak nélkül == | |||
''5 perc'' | |||
Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3 stb. | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen ''1234'' | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#1432 | |||
#2224 | |||
#1333 | |||
#1421 | |||
== Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. == | |||
π <sub>kor</sub>ember ''«ide a válasz»'' π <sub>e1.kor</sub> (σ<sub>e1.kor<e2.kor</sub> (e1 x e2)) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#\ | |||
#\n | |||
#<nowiki>*π</nowiki> | |||
== Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. == | |||
SELECT név, AVG(kor) FROM emberek ________ BY név | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#ORDER | |||
#DESC | |||
#GROUP | |||
#ASC | |||
#WHERE | |||
'''A kvíz alábbi, külön nem jelölt kérdései a 2021. őszi<ref>A laptörténet alapján, valószínűleg.</ref> éles vizsgából lettek átemelve.''' | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
DNS | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
távolság alapú routing | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
STP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Nem fordulhat elő adatvesztés | |||
#Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead) | |||
#Jobban kihasználja a linkerőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén | |||
#Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket | |||
== Mit jelent a gyors újraküldés (fast retransmit)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket. | |||
#A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket. | |||
#A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst. | |||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve. | |||
#Az IPv5 szabványt használja | |||
#Hierarchiamentesen szervezett. | |||
#Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy irányba eső hálózatokat. | |||
== Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi. | |||
#Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot. | |||
#Az IPv4-ben nem használhatók. | |||
#Az internet kezdeti szakaszában volt használatban. | |||
== Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Ha a célcímet lemaszkolva a küldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk . | |||
#Mindig. Ha a hálózaton belül marad a forgalom, az alapértelmezett átjáró visszaküldi azt. | |||
#Ha a célcím másik hálózatba esik. | |||
== Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot. | |||
#Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van alapértelmezett út. | |||
#A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk. | |||
#A datagramot eldobjuk. | |||
== Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Titkosítás | |||
#Logikai címzés | |||
#Bithiba-detekció | |||
#Címfordítás | |||
#Vonali kódolás | |||
== Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? == | |||
(vizsgán szövegmegadás van) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#103.102.1.0 | |||
#103.102.0.2 | |||
#103.102.0.0 | |||
#103.102.0.1 | |||
== Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
#E-mail | |||
#Internetes telefonálás | |||
#Azonnali üzenetküldés | |||
#Videókonferencia | |||
#Fájlátvitel | |||
== Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | |||
#A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságának számításához. | |||
#A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek. | |||
#Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetet kell küldeni a hálózat összes routerének. | |||
#Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop. | |||
== Az observer tervezési mintában az observerimplementációknak van egy általános subject-listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subjectekre. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik magyarázat illik az ábrához? == | |||
[[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkeztekor. | |||
#Egyik leírás sem felel meg az ábrának. | |||
#A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig? == | |||
Composite | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
Singleton | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
Memento | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
Strategy | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Composite | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | |||
#Adapter | |||
#Template method | |||
#Singleton | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben?<ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
Kompozíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
Interfészimplementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
Qualifier | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
Függőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
Általánosítás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
őrfeltétel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
egy x jel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
kilépési pont | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
egy kör és benne x | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
partíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
régió | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Singleton | |||
#Composite | |||
#Template method | |||
#Adapter | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes logolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. | |||
#Egyik megoldás sem helyes. | |||
#Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. | |||
#Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. | |||
#Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
Jellemzően jól dokumentált | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
A projekt részeredményei gyorsan látszanak | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
A tesztelés csak az implementáció után következik | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
== A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#loop | |||
#opt | |||
#par | |||
#for | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]] | |||
Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok" akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: ''acvz26jmp''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#bd1abc1 | |||
#ac1abd1 | |||
#abd1ac1 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Legalább 12 | |||
#Legfeljebb 12 | |||
# 2 | |||
# 10 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#18, vagy kevesebb | |||
#18, vagy több | |||
#5 | |||
#Pontosan 18 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#18 | |||
#5, vagy kevesebb | |||
#Pontosan 5 | |||
#5, vagy több | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#17 | |||
#9, vagy több | |||
#Pontosan 9 | |||
#9-nél kevesebb | |||
== Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget!<ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3 stb. | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen ''1234''. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#3235 | |||
#2352 | |||
#2325 | |||
#3253 | |||
== Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! == | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a | |||
kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha | |||
a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#1434 | |||
#2421 | |||
#1344 | |||
#1444 | |||
== Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! == | |||
[[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#r\s | |||
#r x s | |||
#semmi, σ <sub>r.B=s.B</sub> maga a természetes illesztés | |||
#r U s | |||
== Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár == | |||
π <sub>kor</sub>ember \ π <sub> ''«ide a válasz»''.kor</sub> (σ<sub>e1.kor<e2.kor</sub> (e1 x e2)) | |||
[[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#e1 | |||
#e2 | |||
#e1e2 | |||
'''A kvíz alábbi kérdései a 2024. tavaszi éles vizsgából lettek átemelve.''' | |||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Csak a belső hálózati csomópontokban kell megvalósítani. | |||
#Többek között a torlódáskezelés is a feladatai közé tartozik. | |||
#Csomagok két távoli hoszt közti továbbítása a feladata. | |||
#A MAC-címek kiosztásáért is felel. | |||
== A protokolloknál a rétegszerkezet előnyei közé tartozik, hogy… == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#…a funkciók többrétegbeli ismétlésével növelhető a megbízhatóság. | |||
#…a rendszer összetevői egymástól függetlenül korszerűsíthetők. | |||
#…segítségével nagyobb küldési sebesség érhető el | |||
#…monolitikus struktúrát eredményez. | |||
#…egy adott protokoll különböző rétegekbe tehető. | |||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
RIP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
WiFi | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
IP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
== Mi igaz a TCP protokollra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Az időtúllépés megállapításához méri az RTT értékét. | |||
#Multicast küldési lehetőséget is tartalmaz. | |||
#Periodikus kézfogások segítségével éri el a megbízhatóságot. | |||
#Nem tartalmaz torlódáskezelést. | |||
== Melyik állítás igaz az útvonalak dinamikus konfigurációjára? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Dinamikusan változtatja a hálózati topológiát. | |||
#A routereknek kevesebb útvonalinformációt kell cserélniük, mint statikus routing esetén. | |||
#Csak kézzel lehet módosítani. | |||
#Könnyebb karbantartani, mint a statikus routingkonfigurációt. | |||
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a rézalapú kábelekre általában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Az optikai kábeleknél nagyobb távolságokat tudnak áthidalni. | |||
#Az optikai kábeleknél kisebb az érzékenységük rádiófrekvenciás zajokra. | |||
#Az optikai kábeleknél nehezebb őket telepíteni. | |||
#Az optikai kábeleknél kisebb sávszélességűek. | |||
== Melyik állítás igaz a levelezési protokollokra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#A POP3 protokoll felel a levelek titkosításáért. | |||
#Az IMAP protokoll nem képes felhasználói állapotok munkamenetek közti megjegyzésére. | |||
#A POP3 protokollt szokták levelek küldésére is használni. | |||
#Az IMAP protokollt a levelek levelezőszerverről való letöltésére is szokták használni. | |||
== Az alábbiak közül melyik az osztályalapú címzés jellemzője? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Az osztályokat a NAT határozza meg. | |||
#Pazarolja a hálózati címeket. | |||
#A létrehozott osztályok száma dinamikusan változtatható. | |||
#Csökkenti az irányítási (routing)táblák méretét. | |||
== Mi az első interfésznek adható cím a 102.166.140.40 hálózatban, ha a netmask 255.255.255.252? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#102.166.141.0 | |||
#102.166.140.41 | |||
#102.166.140.50 | |||
#102.166.140.43 | |||
== Az alábbi alkalmazások közül melyiknek rugalmas a sávszélességigénye? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}} | |||
#E-mail | |||
#Internetes telefonálás | |||
#Azonnali üzenetküldés | |||
#Videókonferencia | |||
#Fájlátvitel | |||
== Melyik állítás igaz a kapcsolókra (switchekre)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Az ismeretlen MAC-címmel rendelkező kereteket eldobja. | |||
# A tanult MAC-címeket egy idő után elfelejti. | |||
# A szomszédos eszközök MAC-címét lekérdezéssel tanulja meg. | |||
# A MAC–cím-táblában minden porthoz legfeljebb egy MAC-címet tart nyilván. | |||
== Az alábbiak közül melyik információ szükséges UDP esetén a nyalábbontáshoz (demultiplexáláshoz)? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
#Forrásportszám | |||
#Célportszám | |||
#Forrás-IP–cím | |||
#Cél-IP–cím | |||
== Válaszza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanhoz kapcsolódnak! == | |||
A megvalósítandó funkciók előre nem ismertek. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
Készítsünk teljes körű követelményelemzést. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
A projekt során gyakran adunk ki új versziót. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
A tesztelésre folyamatosan hangsúlyt fektetünk. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
== Egy UML-osztálydiagramon A és B osztály között asszociáció van. Mikor írhatunk B-hez multiplicitást? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Csak ha szerepnevet is adunk meg | |||
#Bármikor | |||
#Asszociációnál nem lehet multiplicitást megadni | |||
#Csak ha B felőli oldalon van nyíl | |||
#Csak ha A felőli oldalon van nyíl | |||
== Állapotgépnél az összetett állapotok egymásba ágyazásának van-e korlátja? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Nem ágyazhatóak egymásba | |||
#Van, maximum két szint engedélyezett | |||
#Korlátlan, de csak ha hisztori elemet is használunk | |||
#Nincs | |||
== Melyek a főbb agilis irányelvek? == | |||
Inkább ________, mint egy terv követése. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint jól dokumentált szoftver. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint folyamatok és eszközök. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint szerződések tárgyalása | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
== Ha egy osztály működését több szempont szerint szeretnénk kiterjeszthetővé tenni, akkor erre jó választás a template method tervezési minta alkalmazása. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Hamis | |||
#Igaz | |||
== Szekvencia diagramon az összetett blokkok mikor ágyazhatóak egymásba? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Csak ha több objektum metódusait fogják össze | |||
#Csak ha különböző típusúak | |||
#Bármikor | |||
#Soha | |||
#Csak a záróvizsga alkalmával | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-osztálydiagramon? == | |||
Öröklés | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
Függőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
Interfészimplementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
== Melyik tervezési mintát alkalmazná a következő feladat megoldására? == | |||
Egy képrajzoló alkalmazást készítünk. A felhasználó választ egy képet és egy megjelenítő eszközt, mi pedig kirajzoljuk a képet az adott eszközre. Az alkalmazás többféle képformátumot kell, hogy támogasson, és többféle monitorra kell tudni rajzolni (mindegyikre eltérő algoritmussal). A képformátumok dekódolása minden esetben különböző. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Strategy | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | |||
#Observer | |||
#Template method | |||
#Adapter | |||
#Composite | |||
#Singleton | |||
== A singleton tervezési mintában az osztály egyetlen példányát az osztály egy statikus tagváltozója tárolja. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Hamis | |||
#Igaz | |||
== Az adapter tervezési mintát akkor használjuk, ha egy algoritmus működését ki szeretnénk terjeszteni több szempont szerint. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legfiatalabb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. == | |||
π <sub>kor</sub>ember \ π <sub> ''«ide a válasz»''.kor</sub> (σ<sub>e1.kor<e2.kor</sub> (e1 x e2)) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#e1 | |||
#e2 | |||
#π | |||
#σ | |||
== Hány kulcs és hány idegen kulcs lesz abban a relációs adatbázissémában összesen, amely a képen látható ER-modell olyan leképezéséből született, amelynek során az adatbázissémában összesen két relációs séma jött létre? Minden kulcs és idegen kulcs egyattribútumos. == | |||
[[Fájl:BprofZV10.jpg|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Két kulcs, három idegen kulcs | |||
#Két kulcs, egy idegen kulcs | |||
#Három kulcs, két idegen kulcs | |||
#Három kulcs, három idegen kulcs | |||
== Adott az r reláció R sémával és az s reláció S sémával. R attribútumainak száma 2, S attribútumainak száma 13. r elemeinek száma 15, s elemeinek száma 14. Hány attribútumból áll az r és s Descartes-szorzata? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Legfeljebb 29 | |||
#26 | |||
#Legalább 29 | |||
#15 | |||
== Mi jelöli a kapcsolatpéldányt az ER-diagramon? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Téglalap | |||
#Ellipszis | |||
#Semmi | |||
#Rombusz | |||
== Adott az r reláció R sémával. R attribútumainak száma 10, r elemeinek száma 15. r-en végzünk szelekciót. Hány attribútuma lesz a végeredmény sémájának? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#10, vagy több | |||
#Pontosan 10 | |||
#15 | |||
#10, vagy kevesebb | |||
== Adott az r reláció R sémával. R attribútumainak száma 6, r elemeinek száma 18. r-en végzünk szelekciót. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#18, vagy több | |||
#Pontosan 18 | |||
#6 | |||
#18, vagy kevesebb | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 6, r elemeinek száma 11. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#11, vagy több | |||
#6 | |||
#11, vagy kevesebb | |||
#Pontosan 11 | |||
== Adottak az r(A, B), valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! == | |||
________ (r x s) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#<math>\sigma_{r.B=s.B}</math> | |||
#<math>\pi_{r \times s}</math> | |||
#<math>\pi_{r.B=s.B}</math> | |||
#Semmi, (r x s) maga a természetes illesztés | |||