„KörnytanZH2 kvíz” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(13 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Környezetgazdaságtan}} | {{Vissza|Környezetgazdaságtan}} | ||
''A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.'' | ''A kvíz a 2018-as és 2020-as feladatsor alapján lett létrehozva.'' | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
16. sor: | 16. sor: | ||
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. == | == Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. | |||
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. | |||
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. | |||
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól. | |||
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. | |||
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken. | |||
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. | |||
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. | |||
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..a szennyezés határkára. | |||
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. | |||
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. | |||
# ..a termelés nettó határhaszna. | |||
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy.. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. | |||
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén. | |||
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. | |||
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia. | |||
== Pigou tétele szerint... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. | |||
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. | |||
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. | |||
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit | |||
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. | |||
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. | |||
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. | |||
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. | |||
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. | |||
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. | |||
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. | |||
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. | |||
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámított, és a termék visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj.. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj | |||
# .. környezeti teljesítés | |||
# .. betétdíj | |||
# .. termékdíj | |||
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata | |||
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség | |||
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás | |||
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata | |||
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. | |||
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. | |||
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. | |||
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. | |||
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. | |||
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. | |||
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl. | |||
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár. | |||
== Ronald Coase elméletének lényege, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. | |||
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. | |||
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. | |||
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők. | |||
== A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. | |||
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. | |||
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. | |||
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. | |||
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. | |||
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. | |||
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. | |||
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. | |||
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, | |||
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet. | |||
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet. | |||
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. | |||
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. | |||
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. | |||
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg. | |||
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg. | |||
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott. | |||
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. | |||
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott. | |||
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. | |||
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. | |||
# ..a természeti környezet nem jogképes | |||
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. | |||
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni. | |||
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás | |||
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás | |||
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás | |||
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás | |||
== A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök… == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők | |||
# a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása | |||
# a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés) | |||
# a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés | |||
== Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q'), akkor ennek ismeretében ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be). | |||
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be). | |||
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q' hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is. | |||
# előírhatja megállapított a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be). | |||
== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik. | |||
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók. | |||
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek. | |||
# egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése. | |||
== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét… == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg | |||
# a törvényalkotó jogszabályban határozza meg. | |||
# bírósági eljárás (döntés) határozza meg | |||
# az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg | |||
== Statikus ösztönző hatás: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében. | |||
# a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem. | |||
# a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá. | |||
# a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem. | |||
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték | |||
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat | |||
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték | |||
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat | |||
== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# .. | # a kizárás joga | ||
# .. | # a menedzsment jog | ||
# .. | # az átruházás joga | ||
# .. | # a fejlesztési jog (easement) | ||
== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak. | |||
# csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem. | |||
# csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem. | |||
# egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg. | |||
== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# a termékdíj | |||
# a kibocsátási (környezetterhelési) díj | |||
# a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere | |||
# az emissziós határérték | |||
== Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat. | |||
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti. | |||
# a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat. | |||
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat. | |||
== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is. | |||
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat. | |||
# .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak. | |||
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést. | |||
== | == A "gyenge" Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ... == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# ... | # .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül. | ||
# .. | # .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül. | ||
# .. | # .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül. | ||
# .. | # .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül. | ||
== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén. | |||
# .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza. | |||
# .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata. | |||
# .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra. | |||
== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását. | |||
# .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez. | |||
# .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek. | |||
# .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik. | |||
== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény "lapos"), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# kibocsátási (környezetterhelési) díj | |||
# termékdíj | |||
# közvetlen előírás (pl. emissziós határérték) | |||
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály | |||
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj | |||
# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj | |||
# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás | |||
# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj | |||
== Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály | |||
# letéti díj | |||
# kibocsátási (környezetterhelési) díj | |||
# kötelező környezeti felelősségbiztosítás | |||
== A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# a gazdasági ösztönzők | |||
# a közvetlen előírások | |||
# a jogallokálás | |||
# a felelősségi szabályok | |||
== Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat). | |||
# a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat). | |||
# a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat). | |||
# bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat). | |||
== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# jogallokálás | |||
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály | |||
# közvetlen előírás | |||
# gazdasági ösztönző | |||
== Pigou tétele szerint ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását. | |||
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő. | |||
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni. | |||
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be. | |||
== Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását | |||
# nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés | |||
# a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők | |||
# a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania | |||
== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni. | |||
# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog. | |||
# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet. | |||
# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés. | |||
== A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul | |||
# .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul | |||
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul | |||
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul | |||
== A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek | |||
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek | |||
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek | |||
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek | |||
== A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára | |||
# .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani | |||
# .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre | |||
# .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni | |||
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj | |||
# környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték | |||
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték | |||
# emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás | |||
== Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás | |||
# .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog | |||
# .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint | |||
# .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére | |||
== Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# letéti díjak | |||
# kibocsátási díj | |||
# kártérítés | |||
# környezeti adók | |||
== Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik | |||
# .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül | |||
# .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik | |||
# .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik | |||
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi | |||
# .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás | |||
# .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata | |||
# .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata | |||
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén vagy kártérítési döntésén alapulhat | |||
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig kizárólag a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapulhat | |||
# a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén | |||
# a Pigou-i megoldás során a szennyezési optimumot a hatóság írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra | |||
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A szennyezési lánc modell... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig a szennyezés folyamatát. | |||
# a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi. | |||
# a szennyezés kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését. | |||
# a szennyezés láncolatát mutatja az ökoszisztémán belül. | |||
== Válassza ki a az alábbi felsorolásból a kizárólag a természeti tőke értékelési módszerek típusait tartalmazó pontot! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# feltételes értékelés, utazási költség módszer, hedonikus ár értékelés, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése. | |||
# tőkejáradék meghatározása, megújulási képesség értékelése, Hotelling szabály szerinti értékelés. | |||
# feltételes értékelés, utazási költség módszer, teljes gazdasági érték meghatározása, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése. | |||
# használati érték meghatározása, utazási költség módszer, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése. | |||
== Válassza ki a helyes felsorolást az alábbiak közül! A tőketípusok általánosan használt formái a következők .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. gazdasági (fizikai) tőke, emberi erőforrások, társadalmi tőke, természeti erőforrások | |||
# .. föld, társadalmi tőke, mesterséges tőke, emberi erőforrások | |||
# .. föld, munka, természeti erőforrások, mesterséges tőke | |||
# .. gazdasági (fizikai) tőke, társadalmi tőke, természeti erőforrások | |||
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] | [[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] |
A lap jelenlegi, 2023. május 21., 09:22-kori változata
A kvíz a 2018-as és 2020-as feladatsor alapján lett létrehozva.
A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol...
- .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.
- .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.
- .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.
- .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával
Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert..
- ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek.
- ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan.
- ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést.
- ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.
Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére...
- ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik.
- ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.
- ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak.
- ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit.
Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség
- ..a szennyezés határkára.
- ..a szennyezéselhárítás határköltsége.
- ..a technológiai fejlesztés határköltsége.
- ..a termelés nettó határhaszna.
A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..
- ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését.
- .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
- ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le.
- ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.
Pigou tétele szerint...
- ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő.
- ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét.
- ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével.
- ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit
A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)...
- ..a keresleti görbe felfelé tolódik el.
- ..a keresleti görbe lefele tolódik el.
- ..a kínálati görbe lefelé tolódik el.
- ..a kínálati görbe felfelé tolódik el.
Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését...
- ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul.
- ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető.
- ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján.
- ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak.
Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámított, és a termék visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj..
- ...kibocsátási (környezetterhelési) díj
- .. környezeti teljesítés
- .. betétdíj
- .. termékdíj
A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha
- ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
- ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség
- ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
- ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata
Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot!
- ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás.
- ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj.
- ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték.
- ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték.
Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot!
- ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
- ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
- ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.
- ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.
Ronald Coase elméletének lényege, hogy
- ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla.
- ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges.
- ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek.
- ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.
A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha
- ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
- ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik.
- ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
- ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével.
A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy
- ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel.
- ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen.
- ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut.
- ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.
A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha:
- ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt,
- ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
- ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.
- ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be.
Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét...
- ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg.
- ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg.
- ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg.
- ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert..
- ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
- ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott.
- ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
- ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott.
A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy
- ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát.
- ..a természeti környezet nem jogképes
- ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre.
- ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.
Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet:
- ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
- ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
- ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
- ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök…
- a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
- a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
- a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
- a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés
Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q'), akkor ennek ismeretében ...
- vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).
- kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be).
- kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q' hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is.
- előírhatja megállapított a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).
Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ...
- egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
- egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
- egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
- egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.
Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét…
- környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
- a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
- bírósági eljárás (döntés) határozza meg
- az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg
Statikus ösztönző hatás:
- a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében.
- a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem.
- a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá.
- a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem.
Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot!
- környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték
- kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat
- termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
- kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat
Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja...
- a kizárás joga
- a menedzsment jog
- az átruházás joga
- a fejlesztési jog (easement)
Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ...
- mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
- csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
- csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
- egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.
Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze…
- a termékdíj
- a kibocsátási (környezetterhelési) díj
- a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
- az emissziós határérték
Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy...
- a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
- a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti.
- a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
- a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat.
A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ...
- .. csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
- .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.
- .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
- .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.
A "gyenge" Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ...
- .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
- .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
- .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
- .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ...
- .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
- .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.
- .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
- .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.
A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ...
- .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
- .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
- .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
- .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.
Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény "lapos"), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani:
- kibocsátási (környezetterhelési) díj
- termékdíj
- közvetlen előírás (pl. emissziós határérték)
- felelősségi (pl. kártérítési) szabály
Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot!
- környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
- emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
- emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
- termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj
Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani:
- felelősségi (pl. kártérítési) szabály
- letéti díj
- kibocsátási (környezetterhelési) díj
- kötelező környezeti felelősségbiztosítás
A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás:
- a gazdasági ösztönzők
- a közvetlen előírások
- a jogallokálás
- a felelősségi szabályok
Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről?
- a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat).
- a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
- a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
- bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat).
Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani:
- jogallokálás
- felelősségi (pl. kártérítési) szabály
- közvetlen előírás
- gazdasági ösztönző
Pigou tétele szerint ...
- .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.
- .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
- .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
- .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.
Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös!
- mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását
- nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés
- a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők
- a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania
Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása?
- Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
- Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
- Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
- Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.
A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása ..
- .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul
- .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul
- .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul
- .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul
A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül ..
- .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
- .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek
- .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
- .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek
A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy ..
- .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára
- .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani
- .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre
- .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni
Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot!
- emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
- környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték
- termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
- emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás
Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására ..
- .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás
- .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog
- .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint
- .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére
Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé!
- letéti díjak
- kibocsátási díj
- kártérítés
- környezeti adók
Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki ..
- .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
- .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül
- .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
- .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ..
- .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi
- .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
- .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata
- .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy
- a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén vagy kártérítési döntésén alapulhat
- a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig kizárólag a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapulhat
- a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén
- a Pigou-i megoldás során a szennyezési optimumot a hatóság írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra
Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A szennyezési lánc modell...
- az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig a szennyezés folyamatát.
- a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi.
- a szennyezés kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését.
- a szennyezés láncolatát mutatja az ökoszisztémán belül.
Válassza ki a az alábbi felsorolásból a kizárólag a természeti tőke értékelési módszerek típusait tartalmazó pontot!
- feltételes értékelés, utazási költség módszer, hedonikus ár értékelés, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.
- tőkejáradék meghatározása, megújulási képesség értékelése, Hotelling szabály szerinti értékelés.
- feltételes értékelés, utazási költség módszer, teljes gazdasági érték meghatározása, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.
- használati érték meghatározása, utazási költség módszer, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.
Válassza ki a helyes felsorolást az alábbiak közül! A tőketípusok általánosan használt formái a következők ..
- .. gazdasági (fizikai) tőke, emberi erőforrások, társadalmi tőke, természeti erőforrások
- .. föld, társadalmi tőke, mesterséges tőke, emberi erőforrások
- .. föld, munka, természeti erőforrások, mesterséges tőke
- .. gazdasági (fizikai) tőke, társadalmi tőke, természeti erőforrások