„Számvitel kikérdező” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Számvitel kvíz ZH-ra }} == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállítás…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (17 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Számvitel kvíz | |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján | ||
}} | }} | ||
| 105. sor: | 105. sor: | ||
== A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | ||
# rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | ||
# átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | ||
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | ||
# a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | ||
== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# árut adunk el | |||
# árut vásárolunk | |||
== A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | ||
| 190. sor: | 202. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | ||
# | # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét | ||
# törlesztjük szállítói tartozásunkat | # törlesztjük szállítói tartozásunkat | ||
# átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | ||
| 223. sor: | 235. sor: | ||
# szállítói tartozás rendezése | # szállítói tartozás rendezése | ||
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | ||
== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |||
# beruházási hitelt veszünk fel | |||
# a vevő átutalja tartozását | |||
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk | |||
# készpénzért gépkocsit vásárolunk | |||
== Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | ||
| 421. sor: | 441. sor: | ||
== Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? == | == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | ||
# értékcsökkenési leírás | # értékcsökkenési leírás | ||
# anyagjellegű költség | # anyagjellegű költség | ||
| 543. sor: | 563. sor: | ||
# az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata | # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata | ||
# az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat | # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat | ||
== Beruházásként kell nyilvántartani... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}} | |||
# a felújítást | |||
# az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig | |||
# a tervszerű, megelőző karbantartást | |||
# a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást | |||
== Beruházásként kell nyilvánítani... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | |||
# a bővítést | |||
# a felújítást | |||
# a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat | |||
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást | |||
== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}} | |||
# a földterület, telek, erdő után | |||
# az immateriális javak után | |||
# a kisértékű tárgyi eszközök után | |||
# a készletek után | |||
== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}} | |||
# az üzembe nem helyezett beruházás után | |||
# az ingatlanok után | |||
# a nullára leírt tárgyi eszközök után | |||
# a képzőművészeti alkotások után | |||
== Karbantartásnak minősül... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |||
# a felújítás, korszerűsítés | |||
# a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás | |||
# a tervszerű, megelőző javítások | |||
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás | |||
== Karbantartásnak minősül... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}} | |||
# a tervszerű, megelőző javítások | |||
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás | |||
# a felújítás, korszerűsítés | |||
# a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák | |||
== Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét | |||
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg | |||
# olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető | |||
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását | |||
== Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra | |||
# akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál | |||
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra | |||
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg | |||
== Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}} | |||
# a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen | |||
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét | |||
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását | |||
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra | |||
== A maradványérték sosem lehet nulla. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# 5. Értékcsökkenési leírás | |||
# 8. Egyéb ráfordítások | |||
== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A terven felüli értékcsökkenést: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# ráfordításként kell elszámolni | |||
# költségként kell elszámolni | |||
== Mi a bruttó érték? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}} | |||
# a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége | |||
# az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték | |||
# a bekerülési érték | |||
== A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# 96.100 eFt | |||
# 96.350 eFt | |||
# 121.350 eFt | |||
== Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
== Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# bevétel | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
== Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
# bevétel | |||
== Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# bevétel | |||
# árbevétel | |||
== Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# kiadás | |||
# ráfordítás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
# egyik sem | |||
# ráfordítás | |||
== Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
# bevétel | |||
== Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# kiadás | |||
# ráfordítás | |||
== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
== Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# költség | |||
# kiadás | |||
== Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény | |||
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== ROI = üzleti eredmény/árbevétel == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az STKÁV számlának "tartozik" záró értéke van, akkor a saját termelésű készletek állománya az időszakban nőtt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||