„Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kiegészítve a 2014-es ZV-k kérdéseivel és a 2016 júniussal |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
}} | }} | ||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek. | |||
# Az egyszerű monitorok (resident monitor) megjelenése előtt egy munka befejezése után az operátornak manuálisan kellett indítania a következő munkát. | |||
# A korai operációs rendszerekben a programozási hibák keresése karakteres terminálon történt. | |||
# A multiprogramozott operációs rendszerekben egy munka addig fut, ameddig várakozni nem kényszerül, ekkor az operációs rendszer egy másik munkát választ ki, és azt futtatja. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek programozoí felületével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az alkalmazói programok szubrutinhívással érik el az operációs rendszer szolgáltatásait. | |||
# Az alkalmazói programok egy operációs rendszer specifikus programkönyvtárat használnak az operációs rend- szer szolgáltatásainak rendszerhívásokon keresztüli elérésére. | |||
# A POSIX szabvány egységesen (szabványosan) megadja az operációs rendszer által nyújtandó rendszerhívások szintakszisát. | |||
# A rendszerhívások processzorfüggetlenek, így biztosítják a programok hordozhatóságát. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A legrégebben várakozó (FIFO, FCFS) algoritmus esetén nagy lehet az átlagos várakozási idő (konvojhatás). | |||
# A körforgó (RR) ütemező esetén ökölszabályént azt mondhatjuk, hogy a CPU löketek 80%-a hosszabb legyen az időszeletnél (time slice). | |||
# A legrövidebb hátralevő idejű (SRTF) ütemező preemptív. | |||
# A legrövidebb löketidejű (SJF) ütemezőben egy korábban beérkező nagy löketidejű feladat feltartja a végrehajtása alatt később beérkező kisebb löketidejű feladatokat (az átlagos várakozási idő nagy lehet). | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A szálnak saját halma (heap) van. | |||
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre. | |||
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommu- nikáció közös memória alkalmazásával. | |||
# A folyamat létrejöttekor létrejön egy szál is a folyamat kontextusában. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A folyamat a CPU ütemezés alapegysége a modern operációs rendszerekben. | |||
# Egy programból több független folyamat hozható létre és futtatható párhuzamosan. | |||
# A folyamatot a kernelen belül a folyamatleíró (Process Control Block, PCB) írja le. | |||
# A folyamatok közötti kommunikáció csak rendszerhívásokkal, az operációs rendszeren keresztül történhet. | |||
== Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A szemafor egy változó, amit tetszőlegesen kezelhetünk saját függvényeinkkel a programunkban. | |||
# A P( ) művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást. | |||
# Feladatok szinkronizációjának (sorrendiségének) megvalósításához használt bináris szemafort szabad (1) értékűre kell inicializálni. | |||
# A szemafor belépési és kilépési műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatoák). | |||
== Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A virtuális tárkezelés során a fizikai memóriában nincs külső tördelődés. | |||
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot betöltjük a fizikai memóriába annak indulásakor. | |||
# Ha a virtuális tárkezelés során egy folyamat érvénytelen címre hivatkozik, akkor azt hiba miatt leállítják. | |||
# A virtuális memória sebességét a fizikai memória sebessége határozza meg. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A virtuális tárkezelés során az LRU (Legrégebben nem használt) lapcsere algoritmus esetén a frissen behozott lapokat a tárba kell fagyasztani. | |||
# Perifériás műveletek (pl. DMA) célpontjaként megjelölt lapokat a tárba kell fagyasztani, mivel egyébként azok lecserélése esetén a perifériás műveletek hibát okozhatnának. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az operációs rendszert egy felhasználói program futása közben csak egy megszakítás (rendszerhívás, HW megszakítás vagy kivétel) aktiválhatja. | |||
# A rendszerhívás mindig visszatér az azt hívó felhasználói programba. | |||
# Az aszinkron rendszerhívások csupán elindítják a kért rendszerfunkció végrehajtását, a tényleges eredmények kezelésére más mechanizmusok állnak rendelkezésre. | |||
# A be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érhetik el a felhasználói programok. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Az egyszerű monitor (resident monitor) lehetővé tette a futó munkák teljesítményének megfigyelését. | |||
# Off-line perifériás működés esetén a perifériákat már akkor is lehet használni, ha azok éppen ki vannak kapcsolva (pufferelés). | |||
# A multiprogramozás elterjedését a gyorsabb, nagyobb kapacitású és véletlen hozzáférésű tárak megjelenése tette lehetővé. | |||
# A felhasználó on-line kapcsolata a számítógéppel az időosztásos rendszerek megjelenésével vált lehetővé. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s. | |||
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő. | |||
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több. | |||
# Az átbocsájtóképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatokat. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a modern operációs rendszerek ütemezőire? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A CPU ütemezők folyamatokat ütemeznek. | |||
# A hosszútávú ütemező dönt, hogy egy futó folyamatot mikor írunk ki a háttértárra (felfüggesztett állapot, swapping). | |||
# A CPU ütemezés feladata az, hogy a várakozó állapotban lévő feladatok közül kiválassza a futásra kerülőt, ha egy futó feladat már valamilyen okból nem folytathatja a futást. | |||
# Az ütemező, munkája során a folyamatleírókban elérhető információkat felhasználva hozza meg döntését. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A teljes memória közös erőforrás. | |||
# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését. | |||
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell. | |||
# A közös erőforrások hibás lefoglalása és felszabadítása holtpontot eredményezhet. | |||
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A holtpont a rendszerben lévő feladatok egy részhalmazát érinti. | |||
# A holtpont megelőzése során vizsgáljuk a beérkező erőforráskéréseket, és azokat csak akkor elégítjük ki, ha a rendszer biztonságos állapotban marad. | |||
# Ha a holtpontot annak észlelésével és feloldásával kívánjuk kezelni, akkor fel kell készülnünk arra, hogy az erőforrások visszaállíthatók legyenek. | |||
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a rendszerben ne legyen erőszakos erőforráselvétel. | |||
== Az alábbi lapszervezésre épülő virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs. | |||
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot annak indulásakor betöltjük a fizikai memóriába. | |||
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk a programok lokalitását. | |||
# A vergődés során a rendszerben a CPU folyamatosan dolgozik a laphibák kezelésén. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A FIFO lapcsere-stratégia alkalmazásakor, növelve a rendelkezésre álló fizikai memória keretek számát, csökken a laphibák száma. | |||
# Igény szerinti lapozás alkalmazása esetén lapcsere csak akkor történhet, ha a futó program ténylegesen hivat- kozik egy éppen a fizikai memóriában nem megtalálható lapra. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a rendszerhívásokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A rendszerhívásokat az alkalmazásokat programozók direkt módon használják. | |||
# Alkalmazói programok a be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érik el. | |||
# A rendszerhívás egy függvényhívás. | |||
# Az aszinkron rendszerhívás a műveletek befejezése után tér vissza. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# Az operációs rendszer magja felelős a feladatok ütemezéséért. | |||
# Az operációs rendszer magja kezeli a memóriát. | |||
# Az operációs rendszer magja többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra. | |||
# Az operációs rendszer magja tartalmazza a rendszerhívásokat fogadó réteget. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A FIFO algoritmus nem preemptív. | |||
# Az SJF algoritmus preemptív. | |||
# Az RR algoritmus preemptív. | |||
# Az SRTF algoritmus preemptív. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatokkal (process) és a szálakkal (thread) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A szál a folyamathoz rendelt CPU-n fut. | |||
# A folyamatnak saját halomja (heap) van. | |||
# A szálnak saját halomja (heap) van. | |||
# Egy folyamat egy szál kontextusában fut. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szemaforra vonatkozóan? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A szemafor kezdeti értéke minden alkalmazásban 1, vagyis a szemaforhoz tartozó erőforrás nem foglalt. | |||
# Szemaforral nem lehet randevút megvalósítani. | |||
# Szemafor alkalmazásával elkerülhetjük a holtpont létrejöttét. | |||
# A számláló (counter) típusú szemafor alkalmazása esetén a szemaforhoz rendelt erőforrás egy időben több párhuzamos feladat által használható. | |||
== Az alábbi mondatok közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Lapszervezés esetén a logikai lapok és a fizikai memória keretek mérete azonos. | |||
# A laptáblát általában a fizikai memóriában tárolják. | |||
# A laptábla minden bejegyzése egy fizikai memóriakeretre mutat. | |||
# A lapszervezés esetén nincs külső tördelődés. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a fájlrendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A fájlrendszer feladata az, hogy az információt tároló logikai blokkokat a fizikai fájlokhoz rendeljék. | |||
# Láncolt listás tárolás esetén az egyes blokkok tárolják a fájlban következő blokkok helyét. | |||
# Indexelt tárolás esetén speciális blokkok tárolják a fájl tárolására használt blokkok helyét. | |||
# Indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges részének gyors elérése lehetséges. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a PRAM memória-hozzáférési modell esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén nincs versenyhelyzet. | |||
# Az olvasás-írás ütközés esetén nincs versenyhelyzet. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését. | |||
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben. | |||
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra. | |||
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot. | |||
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés. | |||
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra. | |||
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás. | |||
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt. | |||
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül. | |||
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van. | |||
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat. | |||
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program. | |||
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk. | |||
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással. | |||
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást. | |||
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye). | |||
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat. | |||
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek. | |||
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával. | |||
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot. | |||
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint. | |||
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként. | |||
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható. | |||
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | ||
| 12. sor: | 227. sor: | ||
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | # Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | ||
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | # A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | ||