„Kódolástechnika” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(82 közbenső módosítás, amit 32 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|nev=Kódolástechnika
|targykod=VIHIA209
|tárgykód=VIHIAB00
|régitárgykód=VIHIA209
|szak=info
|szak=info
|kredit=5
|kredit=4
|felev=3
|felev=3
|kereszt=nincs
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu
|facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/
}}
 
A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.


== Követelmények ==
== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.


===A szorgalmi időszakban===
=== Előtanulmányi rend ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
* [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
 
*'''Pótlási lehetőségek:'''
=== A szorgalmi időszakban ===
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
* Az aláírás megszerzésének feltétele:
** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
* '''Pótlási lehetőségek:'''
** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.


=== A vizsgaidőszakban ===
=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.
* '''Vizsga:''' Írásbeli. A sikeres teljesítéshez legalább 40 pontot kell elérni a 100-ból a zárthelyihez hasonlóan.


=== Félévvégi jegy ===
=== Jegy ===
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.
* Az érdemjegyhez a zárthelyi és a vizsga pontszámát átlagolják, ez alapján számítódik ki a végső érdemjegy:
{{Jegykonvertálás
|0 - 39
|40 - 53
|54 - 67
|68 - 81
|82 - 100
}}


== Segédanyagok ==
== Segédanyagok ==


*Jegyzetek
=== Jegyzetek ===
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]  
* [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]  
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
* [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
* [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]
* [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf| Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]]  
* [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]
**[[Media:Kódtech_sum.pdf| 2013-as ZH kivonat ]]  
* [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]]  
* [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]
* [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]
* [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]
 
=== Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===
* [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
* [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]]
 
=== Egyéb ===
* [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
* [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]
* [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]
* [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]
* [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]
* [[Kódolástechnika alapfogalmak]]


* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
== Kikérdező ==
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]


* Egyéb
* [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]
**[https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]
**[http://wiki.sch.bme.hu/images/5/57/Igazhamis.zip IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne]


== ZH ==
== ZH ==


* 2006
* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]
 
* 2007
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]
 
* 2008
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
*** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''
 
* 2009
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
 
* 2010
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]
*** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''
*** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''
 
* 2011
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
*** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\  1 \\  0 \end{pmatrix}</math>.''
***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\  1 \\  0 \end{pmatrix}</math>.
 
* 2013
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
*** ''Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math>  van. A 4. feladat e) részében <math>5x^2</math> van begépelve <math>5x^3</math> helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math>  van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
 
* 2014
* 2014
**[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf |2014. 11. 24. ZH ]] megoldással
** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]
*** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''
 
* 2016
** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]
 
* 2017
** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]
*** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''
 
* 2019
** [[Kódtech_ZH_2019]]


== PZH ==
== PZH ==


* 2006
* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]
 
* 2008
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
 
* 2011
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]
*** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''
 
* 2013
* 2013
**[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás nélkül
** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]
*** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3''
 
* 2017
** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]
 
* 2021
** [[Media:Kodtech_pzh_2021osz.jpg| PZH]]
 
*2022
** [[Media:Kodtech_pzh_20221124.zip| PZH]]
 
== Vizsga ==
 
* 2015
** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]
** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]
** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]
** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]
 
* 2016
** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]
 
* 2021
** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]
** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]
 
* 2022
** [[:Media:kodtech_vizsga_20221221.zip | 2022.12.21. vizsga II. turnus]]


== Tippek ==
== Tippek ==
101. sor: 171. sor:


Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)
== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János|Levendovszky aranyköpéseit]].


Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.  
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.  
109. sor: 176. sor:
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.


== Kedvelvevő ==
Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.
 
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.


{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
== Kedvcsináló ==
* [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]
* Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].
 
 
{{Lábléc - Mérnök informatikus alapszak 2022}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus alapszak 2014}}

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 2., 09:23-kori változata

Kódolástechnika
Tárgykód
VIHIAB00
Régi tárgykód
VIHIA209
Általános infók
Szak
info
Kredit
4
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
nincs
Tanszék
HIT
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
kodtech@sch.bme.hu

A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.

Követelmények

Előtanulmányi rend

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás megszerzésének feltétele:
    • A ZH sikeres (min. 40%) megírása.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

A vizsgaidőszakban

  • Vizsga: Írásbeli. A sikeres teljesítéshez legalább 40 pontot kell elérni a 100-ból a zárthelyihez hasonlóan.

Jegy

  • Az érdemjegyhez a zárthelyi és a vizsga pontszámát átlagolják, ez alapján számítódik ki a végső érdemjegy:
Pont Jegy
0 - 39 1
40 - 53 2
54 - 67 3
68 - 81 4
82 - 100 5

Segédanyagok

Jegyzetek

Segédanyagok a régi tárgyoldalról

Egyéb

Kikérdező

ZH

  • 2008
    • ZH, Megoldás
      • Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)
  • 2010
    • ZH , Megoldás
      • Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.
      • 4/d-re a megoldás: 3-szor
  • 2011
    • ZH , Megoldás
      • Hiba: az 1. feladat e) részének megoldásában az .
  • 2013
    • ZH, Megoldás
      • Hiba: az 1. feladatban helyett van. A 4. feladat e) részében van begépelve helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
  • 2017
    • ZH megoldással
      • Hiba: az 3. feladat b) részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal

PZH

  • 2011
    • PZH, Megoldás
      • Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS
  • 2013
    • PZH, Megoldás
      • Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3

Vizsga

Tippek

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)

Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.

Kedvcsináló
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Kódolástechnika&oldid=205999”