„Laboratórium 2 - 11. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 A PLC-k programfeldolgozása ciklikus működésű. A ciklus mindig egy startup
-blokkal (OB100 vagy 0B101) indul, ami RUN állapotba való átkapcsoláskor vagy
+blokkal (OB100 vagy OB101) indul, ami RUN állapotba való átkapcsoláskor vagy
 újraindításkor hívódik meg. A blokk törli a belső változókat, a megfelelő memóriákat és
 megszakítás kéréseket.
@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 Ellátott funkciók:
 *Analóg kimenet:
-**Főtés vezérlése (PLC1)
+**Fűtés vezérlése (PLC1)
-**Ventilátor vezérlése (PLC2)
+**Ventilátor vezérlése (PLC2) (az új mérési elrendezésben csak 1 plc van, a ventilátor vezérlését egy PWM üzemmódú digitális kimenet végzi)
 *Analóg bemenet:
 **Tranzisztor hőmérséklet (PLC1)
@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 A hűtőtönk hőmérsékletét illetve a teljesítmény tranzisztor tok-hőmérsékletét egy-egy
-hőmérséklet-érzékelővel mérjük. A hűtőtönk hőmérsékletét egy teljesítmény-tranzisztorral
+hőmérséklet-érzékelővel mérjük. A hűtőtönk hőmérsékletét a teljesítmény-tranzisztor áramának növelésével
 lehet növelni. A termikus folyamat gyorsítása érdekében kényszerhűtést alkalmazunk.
@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 Funkciók:
 *Szabályozásra vonatkozó beállítások, szabályozó típusának kiválasztása, szabályozási paraméterek
-*A kézi beavatkozójel, az alapjel és a hőtıventilátor jelének beállítása
+*A kézi beavatkozójel, az alapjel és a hűtőventilátor jelének beállítása
 *Hiba nyugtázása
 *Human Machine Interface
@@ 167. sor: / 167. sor: @@
 ==15. Adja meg egy folytonos PID szabályzó átvitel függvényét soros és párhuzamos realizációban!==
+Ideális PID szabályzó átviteli függvénye (párhuzamos realizációban):
+<math>W_{PID}(s)=A_P \cdot \left( 1 + {1 \over sT_i} + sT_D \right) = {A_P \over T_i} \cdot {1 + sT_i + s^2 T_i T_D \over s }</math>
+Mivel ez a gyakorlatban nem realizálható, ezért közelítő PID szabályzót alkalmazunk:
+<math>W_{PID}(s)=A_P \cdot \left( 1 + {1 \over sT_i} + {sT_D \over 1 +sT_C} \right) =
+{A_P \over T_i} \cdot {1 + s(T_i + T_C) + s^2 T_i( T_D +T_C) \over s \cdot (1+sT_C) }</math>
 ==16. Hogyan befolyásolja a beavatkozójel korlátozása a szabályozási kör működését?==
+Ha korlátozzuk a beavatkozó jelet, akkor később áll be a szabályozási kör. Tehát nő a beállási
+tranziens, a beállás lengő jellegű lesz. A túllövés mértéke is növekedhet.
 ==17. Hogyan valósítható meg pont-pont összeköttetés feltételes bevitellel, lazán csatolt rendszerekben?==
-Ugyebár arról van szó, hogy van két független eszközöd, amelynek vannak közös perifériái (például a mérésünk esetén a két PLC).
+Van két független eszköz, amelynek vannak közös perifériái.
-Szeretnéd, hogy az egyik eszköz tudjon a másikkal kommunikálni (például azért, mert szeretnéd, ha az a PLC, amelyet programozni tudsz (a PLC1) tudja vezérelni a ventilátorhűtést (amit viszont a PLC0 végez)).
-Mit csinálsz?
+Például a mérésünk keretei között azt akarjuk, hogy az egyik eszköz tudjon a másikkal kommunikálni, mert szeretnénk, ha az a PLC, amelyet programozni tudunk (PLC1), tudja vezérelni a ventilátorhűtést (amit viszont a PLC0 végez).
-Van egy közös perifériátok, ezt fogjátok használni kommunikációra.
+Egy közös perifériát használunk a kommunikációra.
 PLC1 fogja magát, beír valamit ebbe a perifériába (képzeld el úgy, mint egy I/O write). A PLC0 ezt észreveszi, hogy küldtek neki valamit, kiveszi az üzenetet és értelmezi.
-A nyalánkságok: hogyan veszi észre PLC0, hogy üzenetet kapott? Például úgy, hogy van egy másik periféria (set-reset jellegű), amit ha üzenetet küldesz, akkor egybe billented, amikor elveszed az üzenetet, akkor nullába.
+A nyalánkságok: Hogyan veszi észre PLC0, hogy üzenetet kapott? Például úgy, hogy van egy másik periféria (set-reset jellegű), amit ha üzenetet küldesz, akkor 1-be billented, amikor elveszed az üzenetet, akkor 0-ba.
+[[File:Labor2_mérés11_ábra3.JPG|600px]]
 ==18. Milyen memóriaszegmensei vannak a Siemens 314C-2DP kompakt PLC-nek?==
+A PLC-ben rendelkezésre álló memória alapvetően három részre osztható:
+*A memóriakártyán (MMC) található részben tárolódik minden programkód, az adatblokkok és a konfigurációs adatok.
+*A RAM memória tartalmazza a mindenkori futó programot és annak adatait.
+*A rendszer memória további konfigurációs adatokat, valamint a be- és kimenetek aktuális értékeit tárolja.
 ==19. Adja meg az ARX modell kifejezését!==
+Legyen egy mintavételezett diszkrét idejő folyamat differenciaegyenlete a következő:
+<math>y[k]+a_1y[k-1]+...+a_{na}y[k-na]=b_1u[k-1-nd]+...+b_{nb}u[k-nb-nd]</math>
+Ahol <math>k=0,1,2,3...</math> a diszkrét időpontokat jelöli, <math>y[k]</math> a folyamat kimenőjele, <math>u[k]</math> a bemenőjele, <math>nd</math> a holtidő, továbbá <math>\left\{a_i,b_i \right\}</math> a folyamat modelljének paraméterei.
+A fenti összefüggés átírható az úgynevezett ARX alakra:
+<math>y[k]={B\left( z^{-1} \right) \over A\left( z^{-1} \right)} \cdot u[k-nd]</math>
 ==20. Milyen költségfüggvényt használ a Matlab ''arx'' utasítás?==
+Az ''arx'' utasítás a legkisebb négyzetes (LS = Least Squares) költségfüggvényt használja.
+A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásakor a rendelkezésre álló <math>t=1...N</math> bemeneti-kimeneti mintapár ismeretében keressük az <math>\left\{ \hat{a}_i, \hat{b}_i\right\}</math> becsült paramétereket olyan formában, hogy a modell kimenete és a tényleges mért kimenet közötti <math>e(t)</math> eltérések négyzetének <math>J</math> összege (más szóval veszteségfüggvény) minimális legyen:
+<math>J=\sum_{t=na+nk+1}^N\limits \left[ e(t) \right]^2</math>
-[[Category:Villanyalap]]
+[[Kategória:Villamosmérnök]]