|
|
(5 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
3. sor: |
3. sor: |
| <div class="noautonum">__TOC__</div> | | <div class="noautonum">__TOC__</div> |
|
| |
|
| ==2003/2004 ősz 2. ZH== | | ==1. Feladat: == |
|
| |
|
| #Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?
| | Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el? |
| #Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!
| |
| #Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?
| |
|
| |
|
| ==2003/2004 ősz 2. ZH megoldások== | | {{Rejtett |
| | | |mutatott='''Megoldás''' |
| ===1. Feladat===
| | |szöveg= |
|
| |
|
| <math> X: </math> élettartam | | <math> X: </math> élettartam |
39. sor: |
37. sor: |
| :::<math> x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 </math> | | :::<math> x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 </math> |
|
| |
|
| ===2. Feladat===
| | }} |
| | |
| | ==2. Feladat: == |
| | |
| | Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét! |
|
| |
|
| <math> \varphi[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}] </math> | | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
| | |
| | <math> \varphi\left[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}\right] </math> |
|
| |
|
| :::<math> X=\sin\varphi </math> | | :::<math> X=\sin\varphi </math> |
51. sor: |
57. sor: |
| :::<math> f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} </math> | | :::<math> f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} </math> |
|
| |
|
| ===3. Feladat===
| | }} |
|
| |
|
| ====a) Kérdés==== | | ==3. Feladat: == |
| | |
| | Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk? |
| | |
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
| | |
| | '''a, Kérdés:''' |
|
| |
|
| Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót. | | Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót. |
69. sor: |
83. sor: |
| ::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> | | ::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> |
|
| |
|
| ====a) Kérdés egyszerűbben====
| | |
| | '''a, Kérdés egyszerűbben''' |
| | |
|
| |
|
| :::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math> | | :::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math> |
83. sor: |
99. sor: |
| görbe alatti terület számítására. | | görbe alatti terület számítására. |
|
| |
|
| :::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}]_{0}^1=\frac{3}{5} </math> | | :::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=\left[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}\right]_{0}^1=\frac{3}{5} </math> |
| | |
| | |
| | '''b, Kérdés:''' |
|
| |
|
| ====b) Kérdés====
| |
|
| |
|
| <math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> | | <math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> |
99. sor: |
117. sor: |
| :::<math> =\int\limits_{0}^1\int\limits_{0}^{x^\frac{2}{3}} 4xy \;\;\mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> | | :::<math> =\int\limits_{0}^1\int\limits_{0}^{x^\frac{2}{3}} 4xy \;\;\mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> |
|
| |
|
| ==2005/2006 ősz 2. ZH==
| | }} |
| | |
| #Két pontot választunk 0 és 1 között egyenletes eloszlás szerint egymástól függetlenül. Ezek 3 szakaszra bontják az intervallumot. Mi a valószínűsége, hogy a szakaszok hosszai balról jobbra növekvő sorozatot alkotnak?
| |
| #Határozza meg egy számítógép által generált, 0 és 1 között egyenletes eloszlású véletlen szám köbgyökének az eloszlás- és sűrűségfüggvényét, és a várható értékét!
| |
| #Tegyük fel, hogy egy országban az embereknek kb. 40 %-a balkezes. 2400 embert véletlenszerűen kiválasztva mi a valószínűsége annak, hogy kiválasztottak között a balkezesek aránya 39% és 41%-a között van? (A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye segítségével adjon képletet a valószínűség közelítő értékére! A képletben az eloszlásfüggvény jelén kívül más betű nem szerepelhet.)
| |
| | |
| ==2005/2006 ősz 2. ZH megoldások==
| |
| | |
| ===1. Feladat ===
| |
| | |
| <math> X: RND1 </math>
| |
| | |
| <math> Y: RND2 </math>
| |
| | |
| valószínűségi változók egyenletes eloszlást követnek
| |
| | |
| * Két eset lehetséges:
| |
| | |
| <math> X<Y-X<1-Y\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;Y>X </math>
| |
| | |
| <math> Y<X-Y<1-X\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;X>Y </math>
| |
| | |
| * Az első eset - <math> Y>X </math>
| |
| | |
| <math> P[(X<Y-X)\cap(Y-X<1-Y)]=P[(Y>2X)\cap(Y<\frac{X}{2}+\frac{1}{2})]=ter(A) </math>
| |
| | |
| Mivel egyenletes eloszlásról van szó, a valószínűség számítható a két egyenes közötti terület kiszámításával (kedvező eset per összes, az összes az egységnyi négyzet, 1-el való osztásnak nincs jelentősége).
| |
| | |
| * Második eset - <math> X>Y </math>
| |
| | |
| A szimmetria miatt az első esetben számított terület <math> x=y </math> tengelyre tükrözött képét kapjuk megoldásnak.
| |
| | |
| Teljes megoldás: <math> P(...)=2*ter(A) </math>
| |
| | |
| ===2. Feladat===
| |
| | |
| <math> X: \sqrt[3]{RND} </math>
| |
| | |
| <math> P(A<\sqrt[3]{RND}<B)=P(A^3<RND<B^3)=B^3-A^3=\int_{A}^B 3x^2 \mathrm{d}x </math>
| |
| | |
| <math> f(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| <math> F(x)=\int_{0}^x 3x^2 \mathrm{d}x=[x^3]_{0}^x\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| * Várható érték = első momentum
| |
| | |
| <math> E(x)=\int_{0}^1 x*3x^2 \mathrm{d}x=\frac{3}{4} </math>
| |
| | |
| | |
| Másik megoldás - Kitaláljuk az eloszlásfüggvényt, majd őt deriválva jutunk a sűrűségfüggvényhez:
| |
| | |
| <math> F(x)=P(X<x)=P(\sqrt[3]{RND}<x)=P(RND<x^3)=x^3\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| <math> f(x)=F'(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| ===3. Feladat===
| |
| | |
| <math> X= </math> ahány balkezes
| |
| | |
| Binomiális eloszlás
| |
| | |
| <math> p=0,4 </math>
| |
| | |
| <math> n=2400 </math>
| |
| | |
| Moivre-Laplace miatt közelíthető normális eloszlással.
| |
| | |
| <math> m=p*n=960 </math>
| |
| | |
| <math> \sigma=\sqrt{n*p*(1-p)}=24 </math>
| |
| | |
| <math> P(0.39<\frac{x}{2400}<0.41)=P(936<x<984)= </math>
| |
| | |
| <math> = P(\frac{936-960}{24}<\frac{x-960}{24}<\frac{984-960}{24})= </math>
| |
| | |
| <math> = \phi(1)-\phi(-1)=68 \% </math>
| |
| | |
|
| |
|
| [[Category:Villanyalap]] | | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
1. Feladat:
Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?
Megoldás
élettartam
Ha örökifjú, akkor exponenciális eloszlás.
2. Feladat:
Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!
3. Feladat:
Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?
Megoldás
a, Kérdés:
Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.
a, Kérdés egyszerűbben
Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a
vagyis a
görbe alatti terület számítására.
b, Kérdés: