„Szoftverminőség - Vizsga 2011.01.17.” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Szoftverminőség}} | |||
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] | Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] | ||
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok. | Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok. | ||
149. sor: | 151. sor: | ||
--[[Szerkesztő:Halacs|Halacs]] ([[Szerkesztővita:Halacs|vita]]) 2014. január 20., 16:35 (UTC) | --[[Szerkesztő:Halacs|Halacs]] ([[Szerkesztővita:Halacs|vita]]) 2014. január 20., 16:35 (UTC) | ||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus MSc]] |
A lap jelenlegi, 2014. március 13., 13:53-kori változata
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :]
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.
1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p
QIP (Quality Improvement Paradigm)
- Minőségjavítási paradigma
- Folyamatos javításra koncentrál
- Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, „csomagolja” további projektekben való felhasználhatóság szempontjából
Alapfázisai:
- A szoftverfolyamat megértése
- Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
- A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.
Lépései:
- A jelenlegi projekt és környezetének jellemzése a létező modellek és metrikák vonatkozásában
- Mérhető célok meghatározása a sikeres projekt-teljesítményre és javításra vonatkozóan
- A projekt sajátosságainak megfelelő mérési módszerek és eszközök kiválasztása
- A folyamat végrehajtása, a termék előállítása, az előírt adatok összegyűjtése és validálása (hitelesítése), az adatok elemzése úgy, hogy valós időben javítási javaslatok is készüljenek
- Az adatok elemzése a jelenlegi gyakorlat felmérése céljából, problémák azonosítása, leírása, javítási javaslatok
- A tapasztalat „csomagolása”, közzététele, bevezetése más projektekben
Eszközei:
- Goal/Question/Metric paradigm (GQM)
- Gyakorlati módszer
- Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
- A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
- Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
- A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
- A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
- A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét, rendszergazdákét stb.)
- 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
- Fogalmi szint (conceptual)(cél): Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
- Üzemeltetési szint (operational) (kérdés): Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
- Mennyiségi szint (quantitative) (metrika): Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
- Experience Factory Organization (EF)
- A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
- Változó szerepek a szervezeten belül
2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p
Transzcendens definíció: A minőség a veleszületett kiválóságot jelenti. Eszerint a minőség abszolút, egyetemes - annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni. A minőséget csakis tapasztalat alapján lehet felismerni.
Felhasználói alapú definíció: A minőség a felhasználásra való alkalmasság. Ez a definíció abból indul ki, hogy, mivel a felhasználóknak egyedi igényeik vannak, az a legjobb minőségű termék, amelyik ezeket az igényeket a legmagasabb fokon kielégíti.
Érték alapú definíció: A minőséget a költség függvényében határozza meg. Eszerint a jó minőségű termék alacsony áron alkalmas a kitűzött feladat elvégzésére, illetve elfogadható nagyságú költségek mellett felel meg a specifikációjának.
Termék alapú definíció: A minőség precíz és mérhető változó. A minőségi különbségek a termékek egyes összetevőinek vagy jellemzőinek a különbségeiből fakadnak. A minőség tehát nem megítélés kérdése, hanem a termékben rejlő - objektív - jellemző.
Folyamat alapú definíció: A minőség a specifikációnak való megfelelőséget jelenti.
3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p
A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza
Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.
CMMI:
- a szervezet képességeit fejleszti
- a menedzsmentre fókuszál
- keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
- (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)
PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):
- Az egyéni képességeket fejleszti
- Az egyénre fókuszál
- (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
- A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
- A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk
A PSP célja
- hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és öltséghatárokon belül
- a termelékenység növelése.
- (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)
TSP (Team Software Process):
Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.
Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.
- a csapatok teljesítményét növeli
- a csapatra és a termékre fókuszál
- csapattagok PSP szerint dolgoznak
- (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
- A PSP sikere után került kidolgozásra
- A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
- Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
- A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
A TSP célja:
- Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
- Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
- Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
- Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
- Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.
4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p
- dokumentumkezelés
- bizonylatkezelés
- belső auditok
- nemmegfelelő termék kezelése
- helyesbítő tevékenységek
- megelőző tevékenységek
5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p
- A CMMI-ben
- a. az általános célok (GG) azt adják meg, hogy ... (nem emlékszem)
leírják, hogy mit kötelező implementálni ahhoz, hogy kielégítsük az adott folyamatcsoportot
- b. 2. érettségi szintű folyamat jellemzője többek között ...
- c. 2. érettségi szinten levő folyamatnál ...
- d. 4. érettségi szinten levő folyamatnál kötelező a mérési mutatókat dokumentálni
- A CMMI-ben
- a. 2-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 2-es képességi szinten kell lenniük IGAZ
- b. 3-as érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 3-as képességi szinten kell lenniük IGAZ
- c. 4-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 4-es képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
- d. 5-ös érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 5-ös képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
- A CMMI
- a. használható szoftver- és rendszerfejlesztésre is
- b. TQM szemléletű
- c. csak PSP-vel együtt használható
- d. folytonos modellje a SPICE-ra alapul
-- BalazsPapp - 2011.01.17.