„Szoftverminőség - Vizsga 2011.01.17.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Halacs (vitalap | szerkesztései)
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(26 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Vissza|Szoftverminőség}}
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :]
Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :]
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.
Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.


===1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p===
===1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p===
'''QIP'''
'''QIP (Quality Improvement Paradigm)'''
* Minőségjavítási paradigma
* Minőségjavítási paradigma
* Folyamatos javításra koncentrál
* Folyamatos javításra koncentrál
10. sor: 12. sor:
Alapfázisai:
Alapfázisai:
* A szoftverfolyamat megértése
* A szoftverfolyamat megértése
* Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának
* Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely
* A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.
technológiák megfelelőek az adott környezetben.
* A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési
stratégia kialakítása.


Lépései:
Lépései:
28. sor: 27. sor:
** Gyakorlati módszer
** Gyakorlati módszer
** Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
** Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
** A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
** Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
*** A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
*** A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
*** A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét, rendszergazdákét stb.)
** 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
** 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
**# '''Fogalmi szint (conceptual)(cél):''' Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
**# '''Fogalmi szint (conceptual)(cél):''' Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
**# '''Üzemeltetési szint (operational) (kérdés):''' Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására,
**# '''Üzemeltetési szint (operational) (kérdés):''' Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
**# '''Mennyiségi szint (quantitative) (metrika):''' Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
**# '''Mennyiségi szint (quantitative) (metrika):''' Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
* '''Experience Factory Organization (EF)'''
* '''Experience Factory Organization (EF)'''
** A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
** Változó szerepek a szervezeten belül


===2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p===
===2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p===
70. sor: 76. sor:


===3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p===
===3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p===
''A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza''
Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.
'''CMMI:'''
* a szervezet képességeit fejleszti
* a menedzsmentre fókuszál
* keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
* (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)
'''PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):'''
* Az egyéni képességeket fejleszti
* Az egyénre fókuszál
* (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
* A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
* A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk
A PSP célja
* hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és  öltséghatárokon belül
* a termelékenység növelése.
* (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)
'''TSP (Team Software Process):'''
Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.
Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.
* a csapatok teljesítményét növeli
* a csapatra és a termékre fókuszál
* csapattagok PSP szerint dolgoznak
* (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
* A PSP sikere után került kidolgozásra
* A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
* Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
* A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
A TSP célja:
* Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
* Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
* Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
* Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
* Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.


===4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p===
===4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p===
* dokumentumkezelés
* bizonylatkezelés
* belső auditok
* nemmegfelelő termék kezelése
* helyesbítő tevékenységek
* megelőző tevékenységek


===5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p===
===5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p===
94. sor: 149. sor:
-- [[BalazsPapp]] - 2011.01.17.
-- [[BalazsPapp]] - 2011.01.17.


[[Category:InfoMsc]]
--[[Szerkesztő:Halacs|Halacs]] ([[Szerkesztővita:Halacs|vita]]) 2014. január 20., 16:35 (UTC)
 
[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 13:53-kori változata


Én is fejből írtam, és én sem vagyok mindben 100%-ig biztos :] Főleg az igaz-hamis feladatoknál lehetnek pontatlanságok.

1. QIP-t és 2 jellemző módszere (GQM, EF) - 5p

QIP (Quality Improvement Paradigm)

  • Minőségjavítási paradigma
  • Folyamatos javításra koncentrál
  • Az egyes projektek tapasztalatát elemzi, „csomagolja” további projektekben való felhasználhatóság szempontjából

Alapfázisai:

  • A szoftverfolyamat megértése
  • Az alkalmazott technológiák (munkamódszerek) hatékonyságának figyelése, mérésekkel. Annak meghatározása, hogy mely technológiák megfelelőek az adott környezetben.
  • A tapasztalatok „csomagolása”. Szabványok, képzés, fejlődési stratégia kialakítása.

Lépései:

  1. A jelenlegi projekt és környezetének jellemzése a létező modellek és metrikák vonatkozásában
  2. Mérhető célok meghatározása a sikeres projekt-teljesítményre és javításra vonatkozóan
  3. A projekt sajátosságainak megfelelő mérési módszerek és eszközök kiválasztása
  4. A folyamat végrehajtása, a termék előállítása, az előírt adatok összegyűjtése és validálása (hitelesítése), az adatok elemzése úgy, hogy valós időben javítási javaslatok is készüljenek
  5. Az adatok elemzése a jelenlegi gyakorlat felmérése céljából, problémák azonosítása, leírása, javítási javaslatok
  6. A tapasztalat „csomagolása”, közzététele, bevezetése más projektekben

Eszközei:

  • Goal/Question/Metric paradigm (GQM)
    • Gyakorlati módszer
    • Eredetileg a NASA/GSFC környezetben végrehajtott projektek hibáinak felmérésére fejlesztették (Basili), azután általánosították
    • A GQM változatos módokon használható, a szoftvergyártás minden elemére
    • Alkalmazható a szoftverprojektre, a szoftvert előállító folyamatra és a termékre is, úgy, hogy
      • A definiált metrikák a szervezethez és a szervezet céljaihoz igazodnak
      • A mért adatok konstruktívak, és a szervezet tanulhat az elemzésükből.
      • A metrikák és a metrikák értelmezése a különböző érdekelt felek / csoportok nézőpontját tükrözik (pl. fejlesztőkét, felhasználókét, rendszergazdákét stb.)
    • 3 lépcsős mérési modellt határoz meg:
      1. Fogalmi szint (conceptual)(cél): Egy célt egy objektumra vonatkozóan, határozunk meg, különböző okok miatt, különböző minőségi modelleket figyelembe véve, különböző nézőpontok alapján, az objektum sajátos környezetét figyelembe véve
      2. Üzemeltetési szint (operational) (kérdés): Kérdéseket használunk a tanulmányozott objektumra vonatkozó modellek meghatározására, majd az objektumra koncentrálunk, hogy jellemzői segítségével egy bizonyos cél elérését vagy felmérését megvalósíthassuk
      3. Mennyiségi szint (quantitative) (metrika): Minden kérdéshez egy sor mérőszámot rendelünk (a korábban meghatározott modellek alapján), abból a célból, hogy a kérdésre mérhető választ tudjunk adni
  • Experience Factory Organization (EF)
    • A „kollektív tanulás”, „tudás-újrahasznosítás” szoftverfejlesztő szervezete
    • Változó szerepek a szervezeten belül

2. Garvin szoftverminőség-definíciói - 5p

Transzcendens definíció: A minőség a veleszületett kiválóságot jelenti. Eszerint a minőség abszolút, egyetemes - annak ellenére, hogy nem lehet pontosan meghatározni. A minőséget csakis tapasztalat alapján lehet felismerni.

Felhasználói alapú definíció: A minőség a felhasználásra való alkalmasság. Ez a definíció abból indul ki, hogy, mivel a felhasználóknak egyedi igényeik vannak, az a legjobb minőségű termék, amelyik ezeket az igényeket a legmagasabb fokon kielégíti.

Érték alapú definíció: A minőséget a költség függvényében határozza meg. Eszerint a jó minőségű termék alacsony áron alkalmas a kitűzött feladat elvégzésére, illetve elfogadható nagyságú költségek mellett felel meg a specifikációjának.

Termék alapú definíció: A minőség precíz és mérhető változó. A minőségi különbségek a termékek egyes összetevőinek vagy jellemzőinek a különbségeiből fakadnak. A minőség tehát nem megítélés kérdése, hanem a termékben rejlő - objektív - jellemző.

Folyamat alapú definíció: A minőség a specifikációnak való megfelelőséget jelenti.

3. Mi a TSP? Hogyan kapcsolódik a PSP-hez és CMMI-hez? - 3p

A CMMI mér, de nem tartalmaz előírásokat a mérések megvalósítására vonatkozóan, ezeket a TSP és a PSP teszi meg amik viszont feltételeznek egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez (amit pedig már a CMMI ad). A PSP és TSP a CMMI-ban ismertetett folyamatcsoportokat (Key Process Area) az egyénekre és a csoportokra alkalmazza

Már a legalacsonyabb szinten is kell mérni. A mérés jelen van a CMM-ben, de a CMM nem mérési módszertan, az nem ad konkrét mérési eljárást, sem metrikákat. Így viszont több kritika érte a CMM-t (ma CMMI), hogy csak a szervezettel foglalkozik, és az egyének saját folyamataira nem ad előírásokat.

CMMI:

  • a szervezet képességeit fejleszti
  • a menedzsmentre fókuszál
  • keretet ad a jó minőségű fejlesztéshez
  • (feltételezi, hogy a fejlesztők hatékony módszereket használnak)

PSP (Personal Software Process - egyéni fejlesztési folyamat):

  • Az egyéni képességeket fejleszti
  • Az egyénre fókuszál
  • (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál
  • A PSP konkrét, mérendő attribútumokat azonosít, de ezek köre igen szűk

A PSP célja

  • hogy segítségével a szoftverfejlesztők magas minőségű szoftvertermékeket készítsenek a tervezett (és egyeztetett) idő és öltséghatárokon belül
  • a termelékenység növelése.
  • (A fordítási és tesztelési hibák száma tipikusan 5-10-szer lesz kevesebb)

TSP (Team Software Process):

Ahhoz, hogy a fejlesztők hatékonyan alkalmazzák a PSP-t, szükséges a saját munkamódszerük és a csapat munkamódszerének összekapcsolása, valamint irányítást és támogatást kapniuk a fegyelmezett munkavégzésben.

Amíg a CMMI és a PSP a szervezet és az egyén képességeit fejleszti, addig a TSP termékeket állít elő.

  • a csapatok teljesítményét növeli
  • a csapatra és a termékre fókuszál
  • csapattagok PSP szerint dolgoznak
  • (feltételez egy jó minőségű keretet a fejlesztéshez - CMMI)
  • A PSP sikere után került kidolgozásra
  • A szervezet és az egyén közötti szintre a csoportra tartalmaz előírásokat
  • Indulás után a TSP pontos mechanizmust nyújt a csapat tevékenységének követésére, vezérlésére
  • A PSP pontosabb, a TSP általánosabb mérési elveket kínál

A TSP célja:

  • Önálló, saját magukat vezető csapatokat kialakítani, amelyek tervezik és követik saját munkájukat.
  • Megmutatni a vezetőknek, hogyan kell csapataikat irányítani és motiválni, munkájukat segíteni
  • Gyorsítani a szoftverfejlesztési folyamat javulását, a CMMI 5 szintre jellemző magatartást természetessé téve
  • Magas érettségi szintű szervezetek számára támogatást nyújtani a folyamatjavításban
  • Támogatni a szoftveriparban szükséges képességek egyetemi szintű oktatását.

4. ISO 9001:2000 kötelező eljárási utasításaira vonatkozó dokumentumok - 5p

  • dokumentumkezelés
  • bizonylatkezelés
  • belső auditok
  • nemmegfelelő termék kezelése
  • helyesbítő tevékenységek
  • megelőző tevékenységek

5. Igaz-hamis, igazt karikázni, hamist X-elni. Jó válasz +1, rossz válasz -1, nincs válasz 0. - 12p

  1. A CMMI-ben
    • a. az általános célok (GG) azt adják meg, hogy ... (nem emlékszem)

leírják, hogy mit kötelező implementálni ahhoz, hogy kielégítsük az adott folyamatcsoportot

    • b. 2. érettségi szintű folyamat jellemzője többek között ...
    • c. 2. érettségi szinten levő folyamatnál ...
    • d. 4. érettségi szinten levő folyamatnál kötelező a mérési mutatókat dokumentálni
  1. A CMMI-ben
    • a. 2-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 2-es képességi szinten kell lenniük IGAZ
    • b. 3-as érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 3-as képességi szinten kell lenniük IGAZ
    • c. 4-es érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 4-es képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
    • d. 5-ös érettségi szinten levő folyamatoknak legalább 5-ös képességi szinten kell lenniük HAMIS mert minden folyamat csak legalább 3-as szintű
  2. A CMMI
    • a. használható szoftver- és rendszerfejlesztésre is
    • b. TQM szemléletű
    • c. csak PSP-vel együtt használható
    • d. folytonos modellje a SPICE-ra alapul

-- BalazsPapp - 2011.01.17.

--Halacs (vita) 2014. január 20., 16:35 (UTC)