„Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (12 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
*01: 01110 | *01: 01110 | ||
*10: 10101 | *10: 10101 | ||
*11: | *11: 11011 | ||
'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?''' | '''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?''' | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg= | |szöveg=a modulált jel alakja: <math>s(t)=U\cdot cos(2\pi{f_v}+m(t)),</math> ahol <math>m(t)={\Phi_D}\cdot sin(2\pi{f_m}t) </math> | ||
Az oszcilloszkóp képről leolvasható adatok: | |||
<math>{f_v}=50kHz</math> | |||
<math>{f_m}=2.5kHz</math> | |||
<math>U=\frac{14.8V}{2}=7.4V</math> | |||
<math>\Phi_D=\frac{4}{2}=2 rad</math> a moduláló jel amplitúdója | |||
<math>{f_D}=\frac{1}{2\pi}\cdot max(|m'(t)|)=\frac{1}{2\pi}\Phi_D\cdot 2\pi{f_m}=2\cdot 2.5kHz=5kHz</math> | |||
}} | }} | ||
| 47. sor: | 61. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=Pl: számláló típusú demodulátort. | |szöveg=Pl: számláló típusú demodulátort.<br\>[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-2.png|500px]] | ||
}} | }} | ||
| 55. sor: | 69. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=<math>|E_r|=2 | |szöveg=<math>|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \left|\sin \left( \pi \cdot \frac{2 \cdot h_t \cdot h_r}{\lambda \cdot r}\right)\right|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2 \cdot |E_0|</math>. Ha felére csökkentjük h<sub>r</sub> értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \sin\left(\frac{\pi}{4}\right)=2 \cdot |E_0| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}</math> | ||
A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami '''3 dB-es csökkenést''' jelent. | A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami '''3 dB-es csökkenést''' jelent. | ||
| 95. sor: | 109. sor: | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\> | |szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\> | ||
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7= | <math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=117.7 MHz</math> | ||
}} | }} | ||
| 116. sor: | 130. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=A mintavételezés során | |szöveg=A mintavételezés során a bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma f<sub>s</sub> egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt). | ||
}} | }} | ||
| 166. sor: | 180. sor: | ||
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\> | |szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\> | ||
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\> | Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\> | ||
A 256QAM egy szimbólumban <math>\log_{2} | A 256QAM egy szimbólumban <math>\log_{2} 256=8</math> bitet visz át, a bitsebesség tehát <math>6 MBaud*8\frac{bit}{szimbolum}=48 Mbps</math><br\> | ||
A rendszerben <math>\frac{48}{1.5}=32</math> csatorna fér el. | A rendszerben <math>\frac{48}{1.5}=32</math> csatorna fér el. | ||
}} | }} | ||
| 173. sor: | 187. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg= | |szöveg=*Előny: a 6 Mbps-es csatornán jobb képminőséget lehet szolgáltatni (akár már HD-t is) | ||
*Hátrány: több helyet foglal el egy csatorna -> kevesebb csatorna fér el egy raszterben | |||
}} | }} | ||
| 180. sor: | 195. sor: | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség. | |szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség. | ||
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény | *Hátrány: nagyobb teljesítményigény, kisebb zajtűrés | ||
}} | }} | ||
| 189. sor: | 204. sor: | ||
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni. | |szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni. | ||
<math>2* | <math>2*{2^{-2}}+3*{2^{-3}}+4*{2^{-4}}=\frac{18}{16} > 1</math>, tehát '''nem lehetséges'''. | ||
}} | }} | ||
| 210. sor: | 225. sor: | ||
}} | }} | ||
[[Kategória: | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||