„Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek” változatai közötti eltérés
Kiegészítve a 2014-es ZV-k kérdéseivel és a 2016 júniussal |
|||
| (18 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
}} | }} | ||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek. | |||
# Az egyszerű monitorok (resident monitor) megjelenése előtt egy munka befejezése után az operátornak manuálisan kellett indítania a következő munkát. | |||
# A korai operációs rendszerekben a programozási hibák keresése karakteres terminálon történt. | |||
# A multiprogramozott operációs rendszerekben egy munka addig fut, ameddig várakozni nem kényszerül, ekkor az operációs rendszer egy másik munkát választ ki, és azt futtatja. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek programozoí felületével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az alkalmazói programok szubrutinhívással érik el az operációs rendszer szolgáltatásait. | |||
# Az alkalmazói programok egy operációs rendszer specifikus programkönyvtárat használnak az operációs rend- szer szolgáltatásainak rendszerhívásokon keresztüli elérésére. | |||
# A POSIX szabvány egységesen (szabványosan) megadja az operációs rendszer által nyújtandó rendszerhívások szintakszisát. | |||
# A rendszerhívások processzorfüggetlenek, így biztosítják a programok hordozhatóságát. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A legrégebben várakozó (FIFO, FCFS) algoritmus esetén nagy lehet az átlagos várakozási idő (konvojhatás). | |||
# A körforgó (RR) ütemező esetén ökölszabályént azt mondhatjuk, hogy a CPU löketek 80%-a hosszabb legyen az időszeletnél (time slice). | |||
# A legrövidebb hátralevő idejű (SRTF) ütemező preemptív. | |||
# A legrövidebb löketidejű (SJF) ütemezőben egy korábban beérkező nagy löketidejű feladat feltartja a végrehajtása alatt később beérkező kisebb löketidejű feladatokat (az átlagos várakozási idő nagy lehet). | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A szálnak saját halma (heap) van. | |||
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre. | |||
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommu- nikáció közös memória alkalmazásával. | |||
# A folyamat létrejöttekor létrejön egy szál is a folyamat kontextusában. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A folyamat a CPU ütemezés alapegysége a modern operációs rendszerekben. | |||
# Egy programból több független folyamat hozható létre és futtatható párhuzamosan. | |||
# A folyamatot a kernelen belül a folyamatleíró (Process Control Block, PCB) írja le. | |||
# A folyamatok közötti kommunikáció csak rendszerhívásokkal, az operációs rendszeren keresztül történhet. | |||
== Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A szemafor egy változó, amit tetszőlegesen kezelhetünk saját függvényeinkkel a programunkban. | |||
# A P( ) művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást. | |||
# Feladatok szinkronizációjának (sorrendiségének) megvalósításához használt bináris szemafort szabad (1) értékűre kell inicializálni. | |||
# A szemafor belépési és kilépési műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatoák). | |||
== Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A virtuális tárkezelés során a fizikai memóriában nincs külső tördelődés. | |||
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot betöltjük a fizikai memóriába annak indulásakor. | |||
# Ha a virtuális tárkezelés során egy folyamat érvénytelen címre hivatkozik, akkor azt hiba miatt leállítják. | |||
# A virtuális memória sebességét a fizikai memória sebessége határozza meg. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A virtuális tárkezelés során az LRU (Legrégebben nem használt) lapcsere algoritmus esetén a frissen behozott lapokat a tárba kell fagyasztani. | |||
# Perifériás műveletek (pl. DMA) célpontjaként megjelölt lapokat a tárba kell fagyasztani, mivel egyébként azok lecserélése esetén a perifériás műveletek hibát okozhatnának. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az operációs rendszert egy felhasználói program futása közben csak egy megszakítás (rendszerhívás, HW megszakítás vagy kivétel) aktiválhatja. | |||
# A rendszerhívás mindig visszatér az azt hívó felhasználói programba. | |||
# Az aszinkron rendszerhívások csupán elindítják a kért rendszerfunkció végrehajtását, a tényleges eredmények kezelésére más mechanizmusok állnak rendelkezésre. | |||
# A be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érhetik el a felhasználói programok. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Az egyszerű monitor (resident monitor) lehetővé tette a futó munkák teljesítményének megfigyelését. | |||
# Off-line perifériás működés esetén a perifériákat már akkor is lehet használni, ha azok éppen ki vannak kapcsolva (pufferelés). | |||
# A multiprogramozás elterjedését a gyorsabb, nagyobb kapacitású és véletlen hozzáférésű tárak megjelenése tette lehetővé. | |||
# A felhasználó on-line kapcsolata a számítógéppel az időosztásos rendszerek megjelenésével vált lehetővé. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s. | |||
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő. | |||
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több. | |||
# Az átbocsájtóképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatokat. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a modern operációs rendszerek ütemezőire? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A CPU ütemezők folyamatokat ütemeznek. | |||
# A hosszútávú ütemező dönt, hogy egy futó folyamatot mikor írunk ki a háttértárra (felfüggesztett állapot, swapping). | |||
# A CPU ütemezés feladata az, hogy a várakozó állapotban lévő feladatok közül kiválassza a futásra kerülőt, ha egy futó feladat már valamilyen okból nem folytathatja a futást. | |||
# Az ütemező, munkája során a folyamatleírókban elérhető információkat felhasználva hozza meg döntését. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A teljes memória közös erőforrás. | |||
# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését. | |||
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell. | |||
# A közös erőforrások hibás lefoglalása és felszabadítása holtpontot eredményezhet. | |||
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A holtpont a rendszerben lévő feladatok egy részhalmazát érinti. | |||
# A holtpont megelőzése során vizsgáljuk a beérkező erőforráskéréseket, és azokat csak akkor elégítjük ki, ha a rendszer biztonságos állapotban marad. | |||
# Ha a holtpontot annak észlelésével és feloldásával kívánjuk kezelni, akkor fel kell készülnünk arra, hogy az erőforrások visszaállíthatók legyenek. | |||
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a rendszerben ne legyen erőszakos erőforráselvétel. | |||
== Az alábbi | == Az alábbi lapszervezésre épülő virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs. | |||
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot annak indulásakor betöltjük a fizikai memóriába. | |||
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk a programok lokalitását. | |||
# A vergődés során a rendszerben a CPU folyamatosan dolgozik a laphibák kezelésén. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A FIFO lapcsere-stratégia alkalmazásakor, növelve a rendelkezésre álló fizikai memória keretek számát, csökken a laphibák száma. | |||
# Igény szerinti lapozás alkalmazása esetén lapcsere csak akkor történhet, ha a futó program ténylegesen hivat- kozik egy éppen a fizikai memóriában nem megtalálható lapra. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a rendszerhívásokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A rendszerhívásokat az alkalmazásokat programozók direkt módon használják. | |||
# Alkalmazói programok a be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érik el. | |||
# A rendszerhívás egy függvényhívás. | |||
# Az aszinkron rendszerhívás a műveletek befejezése után tér vissza. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# Az operációs rendszer magja felelős a feladatok ütemezéséért. | |||
# Az operációs rendszer magja kezeli a memóriát. | |||
# Az operációs rendszer magja többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra. | |||
# Az operációs rendszer magja tartalmazza a rendszerhívásokat fogadó réteget. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A FIFO algoritmus nem preemptív. | |||
# Az SJF algoritmus preemptív. | |||
# Az RR algoritmus preemptív. | |||
# Az SRTF algoritmus preemptív. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatokkal (process) és a szálakkal (thread) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A szál a folyamathoz rendelt CPU-n fut. | |||
# A folyamatnak saját halomja (heap) van. | |||
# A szálnak saját halomja (heap) van. | |||
# Egy folyamat egy szál kontextusában fut. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szemaforra vonatkozóan? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A szemafor kezdeti értéke minden alkalmazásban 1, vagyis a szemaforhoz tartozó erőforrás nem foglalt. | |||
# Szemaforral nem lehet randevút megvalósítani. | |||
# Szemafor alkalmazásával elkerülhetjük a holtpont létrejöttét. | |||
# A számláló (counter) típusú szemafor alkalmazása esetén a szemaforhoz rendelt erőforrás egy időben több párhuzamos feladat által használható. | |||
== Az alábbi mondatok közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# Lapszervezés esetén a logikai lapok és a fizikai memória keretek mérete azonos. | |||
# A laptáblát általában a fizikai memóriában tárolják. | |||
# A laptábla minden bejegyzése egy fizikai memóriakeretre mutat. | |||
# A lapszervezés esetén nincs külső tördelődés. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a fájlrendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A fájlrendszer feladata az, hogy az információt tároló logikai blokkokat a fizikai fájlokhoz rendeljék. | |||
# Láncolt listás tárolás esetén az egyes blokkok tárolják a fájlban következő blokkok helyét. | |||
# Indexelt tárolás esetén speciális blokkok tárolják a fájl tárolására használt blokkok helyét. | |||
# Indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges részének gyors elérése lehetséges. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a PRAM memória-hozzáférési modell esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén nincs versenyhelyzet. | |||
# Az olvasás-írás ütközés esetén nincs versenyhelyzet. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését. | |||
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben. | |||
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra. | |||
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot. | |||
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés. | |||
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra. | |||
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás. | |||
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt. | |||
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül. | |||
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van. | |||
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat. | |||
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program. | |||
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk. | |||
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással. | |||
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást. | |||
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye). | |||
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat. | |||
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek. | |||
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával. | |||
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot. | |||
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint. | |||
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként. | |||
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható. | |||
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek. | # Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek. | ||
# Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak. | # Az időosztásos rendszerek mindig prioritásosak. | ||
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | # Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | ||
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | # A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel. | # Az operációs rendszerek tipikusan a 7 rétegű ISO/OSI modell szerint épülnek fel. | ||
# Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva. | # Az operációs rendszer hardverfüggő részei a HAL-ban (Hardware Abstraction Layer) vannak megvalósítva. | ||
# Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés | # Az operációs rendszer magjának (kernel) fő feladata többek között a taszkkezelés és a memóriakezelés megvalósítása. | ||
# Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással. | # Az operációs rendszer és a rajta futó alkalmazások függvényhívásokkal kommunikálnak egymással. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A szálnak saját verme (stack) van. | # A szálnak saját verme (stack) van. | ||
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre. | # A szál magában szekvenciális kódot hajt végre. | ||
| 37. sor: | 244. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A folyamat végrehajtás alatt álló program. | # A folyamat végrehajtás alatt álló program. | ||
# Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak. | # Az operációs rendszeren belül a folyamatok szülő-gyermek viszonyban vannak. | ||
| 47. sor: | 252. sor: | ||
== Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | == Az alábbi, holtponttal (deadlock) kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt. | # A holtpontban lévő feladatok mindegyike futásra kész állapotban (READY) van, de nem kap CPU-t, mert az állandóan foglalt. | ||
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására. | # A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a feladatok szemaforokat használjanak a kölcsönös kizárás megvalósítására. | ||
| 56. sor: | 259. sor: | ||
== Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? == | == Az alábbi, a lapszervezéssel kapcsolatos kérdések közül melyik hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk. | # A lapszervezés során a fizikai memóriát azonos méretű fizikai memóriakeretekre osztjuk. | ||
# A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire. | # A laptáblát is a fizikai memóriában tároljuk többnyire. | ||
| 66. sor: | 267. sor: | ||
== Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | == Az alábbi, az állományok permanens táron történő tárolásával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl. | # A permanens táron a fizikai információtárolás egysége a fájl. | ||
# A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését. | # A láncolt listás tárolás támogatja az egy fájlon belüli információ gyors közvetlen elérését. | ||
| 76. sor: | 275. sor: | ||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália). | # A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus lapcsere stratégia alkalmazása során a fizikai memóriakeretek számának növelése növekvő laphiba gyakoriságot eredményez (Bélády-anomália). | ||
# A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni. | # A legrégebben nem használt (LRU) lapcsere stratégia közelíti meg legjobban a optimális algoritmus, de a megvalósítása nehéz, ezért annak csak közelítéseit szokták a gyakorlatban alkalmazni. | ||
| 84. sor: | 281. sor: | ||
== Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? == | == Melyik állítás igaz az operációs rendszerek rendszerhívásai tekintetében? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben. | # A rendszerhívás előidézése egy hardver megszakítással történik a modern operációs rendszerekben. | ||
# A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált. | # A rendszerhívás hatására a processzor felhasználói módba vált. | ||
| 94. sor: | 289. sor: | ||
== Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? == | == Melyik állítás hamis, ha egy egyprocesszoros rendszerben éppen egy felhasználói program fut? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja. | |||
# Külső hardver megszakítás hatására (pl. periodikus óra megszakítás) futó preemptív operációs rendszer | |||
elveheti a futás jogát az éppen futó feladattól, és azt egy másiknak adhatja. | |||
# Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut. | # Az operációs rendszer csak valamilyen esemény hatására, a futó programot megszakítva futhat. Maga nem képes megszerezni a vezérlést, hiszen nem fut. | ||
# A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani. | # A program által okozott laphiba kivétel hatására futó operációs rendszer képes a laptábla és a fizikai memóriakeretek megfelelő beállításával a program memóriaigényét a program számára észrevehetetlen módon biztosítani. | ||
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról. | # Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerekben a felhasználói program addig fut, amíg egy yield() vagy annak megfelelő rendszerhívással le nem mond a futás jogáról. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatra (process)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak. | # A folyamatnak saját halma (heap) van, amin osztoznak a folyamat kontextusában futó szálak. | ||
# Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre. | # Egy programból egy időben csak egy folyamat hozható létre. | ||
| 115. sor: | 304. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis PRAM modell szerint működő memória esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával. | # Az olvasás-olvasás ütközés esetén mindkét olvasás eredménye azonos lesz, és az olvasott érték azonos az olvasott memóriarekesz tartalmával. | ||
# Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz. | # Az írás-olvasás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik az írt értékkel, az olvasás eredménye pedig mindig a beírt (új) érték lesz. | ||
# Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus. | # Az írás-írás ütközés esetén versenyhelyzet áll fenn, a rendszer működése nem determinisztikus. | ||
# A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának | # A PRAM modell alkalmazandó egy folyamathoz tartozó szálak memórián keresztüli kommunikációjának ??????vizsgálata során. | ||
== Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | == Az alábbi, szemaforokkal kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak). | # A szemafor P( ) (belépés) és V( ) (kilépés) műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatóak). | ||
# Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet. | # Számláló típusú szemaforral védett többpéldányos közös erőforrás esetén az erőforrás példányait egymás után, egyenként lefoglalva nem állhat elő versenyhelyzet. | ||
| 135. sor: | 320. sor: | ||
== Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | == Az alábbi, a folyamatok lehetséges állapotaival kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után. | # A folyamatok futásra kész (READY) állapotba kerülnek létrehozásuk után. | ||
# A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) | # A futásra kész állapotban lévő folyamatok (READY) közül a CPU-ütemező választja ki a futó (RUNNING) folyamatot. | ||
folyamatot. | |||
# Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban. | # Egy időben maximum egy folyamat lehet futó (RUNNING) állapotban. | ||
# A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére. | # A várakozó (WAITING) folyamatok passzív módon (az eseményekre vonatkozó sorokba rendezve) várnak az események megérkezésére. | ||
== Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | == Az alábbi, a virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas). | # A vergődés (trashing) során a CPU kihasználtság 100% körüli (magas). | ||
# Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális. | # Az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság (Page Fault Frequency) értékének csökkentése az operációs rendszer feladata, mivel az egy folyamatra vonatkozó laphiba-gyakoriság 0 értéke az ideális. | ||
| 155. sor: | 334. sor: | ||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani. | # A legkevésbé használt (LFU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani. | ||
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani. | # Az utóbbi időben nem használt (NRU) lapcsere-stratégiánál a frissen behozott lapokat egy időre a fizikai memóriába kell fagyasztani. | ||
| 163. sor: | 340. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz multiprogramozott rendszerekre? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását. | # A multiprogramozott rendszerek azért jelentek meg, mert a többprocesszoros rendszerekben a korábbi megoldások nem tették lehetővé a több végrehajtó egység kihasználását. | ||
# A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig. | # A multiprogramozott rendszerekben a feladatokat érkezési sorrendjükben dolgozzuk fel azok befejezéséig. | ||
| 173. sor: | 348. sor: | ||
== Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? == | == Melyik állítás hamis a kivételkezeléssel (exception handling) kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni. | # A kivétel kezelése során a kivételt okozó program végrehajtását folytathatjuk, ha a kivétel okát sikerült kezelni. | ||
# A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni. | # A kivétel hatására az operációs rendszer kezd futni. | ||
| 183. sor: | 356. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz a szálra (thread)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van. | # A szálnak saját halma (heap) és virtuális processzora van. | ||
# A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak. | # A szálak egy folyamaton belül (kontextusában) futnak. | ||
| 193. sor: | 364. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését. | # A programozó egyik fontos feladata, hogy programjában felismerje a közös erőforrásokat és biztosítsa azok hibamentes kezelését. | ||
# Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni. | # Egy közös erőforrást mindig csak egy szál képes egy időben hibamentesen kezelni. | ||
| 203. sor: | 372. sor: | ||
== A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | == A tárhierarchiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A programokat a háttértáron hajtjuk végre. | # A programokat a háttértáron hajtjuk végre. | ||
# A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra. | # A gyorsító tárak (CACHE) feladata az effektív hozzáférési idő csökkentése gyakran használt adatokra. | ||
| 213. sor: | 380. sor: | ||
== Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | == Az alábbi, virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs. | # A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs. | ||
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek. | # A virtuális tárkezelés során kihasználjuk, hogy a programok lokalitással rendelkeznek. | ||
| 223. sor: | 388. sor: | ||
== Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | == Az alábbi lapcsere-stratégiákkal kapcsolatos állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken. | # A legrégebbi lap (FIFO) algoritmus alkalmazása esetén a fizikai memória keretek számának növelésével a laphiba gyakorisága minden esetben csökken. | ||
# Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során. | # Az újabb esély (Second Chance, SC) algoritmus alkalmazásához az adott laphoz tartozó M (módosított) bitet használjuk a lapcserével kapcsolatos döntés során. | ||
| 233. sor: | 396. sor: | ||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | == Az alábbi két állítás közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz. | # A láncolt listás allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz. | ||
# Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz. | # Az indexelt allokáció esetén a fájl részeinek közvetlen elérése nehéz. | ||
| 241. sor: | 402. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki. | # Az időosztásos rendszereket a kötegelt (batch) feldolgozás tulajdonságainak javítására dolgozták ki. | ||
# Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak. | # Az időosztásos rendszerek alacsony válaszidőt garantálnak. | ||
| 251. sor: | 410. sor: | ||
== A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? == | == A rendszerhívások tekintetében melyik állítás hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés. | # A rendszerhívás megszakítja a feladat végrehajtását, és az operációs rendszer egy meghatározott belépési pontjára kerül át a vezérlés. | ||
# A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva. | # A rendszerhívás lehet szinkron vagy aszinkron módon végrehajtva. | ||
| 261. sor: | 418. sor: | ||
== Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? == | == Az egyszerű ütemezési algoritmusokra vonatkozó állítások közül melyik hamis? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége. | # A FIFO ütemezőben előfordulhat a konvojhatás jelensége. | ||
# Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív. | # Az SJF (Shortest Job First) ütemező preemptív. | ||
| 271. sor: | 426. sor: | ||
== Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? == | == Az ütemezés időtávjaival kapcsolatban melyik állítás igaz az alábbiak közül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen. | # A hosszú távú ütemező tipikusan kötegelt (batch) feldolgozást végző rendszerekben van jelen. | ||
# A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat. | # A középtávú ütemező a CPU és I/O löket alapján különböző várakozási sorokba rendezi a futásra kész feladatokat. | ||
| 281. sor: | 434. sor: | ||
== Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? == | == Az alábbiak közül melyik nem szükséges feltétele a holtpont (deadlock) kialakulásának? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van. | # Az erőforrás-foglalási gráfban hurok/kör van. | ||
# Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak. | # Legyenek olyan erőforrások a rendszerben, amiket a feladatok csak kizárólagosan használhatnak. | ||
| 291. sor: | 442. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása. | # A lapszervezést alkalmazó rendszerekben a címtranszformációt hardver végzi, az operációs rendszer feladata ennek a hardvernek a megfelelő felprogramozása. | ||
# A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet. | # A laptáblában az érvényesség bitjének (valid bit) IGAZ értéke azt jelenti, hogy a laphoz rendeltünk fizikai memóriakeretet. | ||
| 301. sor: | 450. sor: | ||
== A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? == | == A fájlok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állítások közül melyik igaz? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől. | # A fájlok láncolt listás tárolása esetén a fájl tetszőleges részének közvetlen elérése lehetséges, és a művelet komplexitása nem függ a fájl méretétől. | ||
# Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy | # Az indexelt tárolás egyik hátránya, hogy a kis fájlok (egy blokknál kisebb) tárolására is szükséges egy indexblokk allokálása, vagyis kis fájlok tárolása esetén pazarlóan bánik a tárral. | ||
# A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során. | # A belső tördelődés a permanens táron minden esetben 0 (zéró) fájlok kezelése során. | ||
# Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el. | # Az indexelt tárolás során használt, a fájlhoz tartozó blokkokat megadó táblázat egy blokkot foglal el. | ||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? == | == Az alábbi két állítás közül melyik igaz a szálakra? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# A szálaknak saját logikai processzoruk van. | # A szálaknak saját logikai processzoruk van. | ||
# Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni. | # Két tetszőleges szál között közös memórián keresztül lehet kommunikálni. | ||
| 319. sor: | 463. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza. | # Az operációs rendszer magja (kernel) csak az alapfunkciókat, pl. memóriakezelés, folyamat- és szálkezelés, CPU ütemezés tartalmazza. | ||
# A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket. | # A felhasználói programok nem érhetik el direkt módon (pl. I/O gépi utasítások) a hardver elemeket. | ||
# Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer | # Az alkalmazói programok függvényhívásokkal vagy szubrutinhívásokkal érik el az operációs rendszer szolgáltatásait. | ||
# Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez. | # Az operációs rendszerekben mindig találunk egy alsó, hardverközeli réteget, amely elfedi a hardware elemek specialitásait, és absztrakt hozzáférést tesz lehetővé a hardverhez. | ||
== Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? == | == Az alábbi esetek közül melyik nem hozza működésbe az operációs rendszert, ha a számítógép éppen egy felhasználói programot futtat? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról. | # A futó program a yield( ) rendszerhívás meghívásával lemond a futás jogáról. | ||
# A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz. | # A hálózati interfészen beérkezik egy IP csomag, amely hardvermegszakítást (HW interrupt) okoz. | ||
| 339. sor: | 478. sor: | ||
== Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? == | == Melyik állítás igaz minden esetben a folyamatokra (process)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A folyamat szekvenciális program. | # A folyamat szekvenciális program. | ||
# A folyamat végrehajtás alatt álló program. | # A folyamat végrehajtás alatt álló program. | ||
| 349. sor: | 486. sor: | ||
== A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? == | == A folyamatok egyszerű állapotátmeneti diagramja alapján mely állítás hamis a következő állításokból kooperatív (nem preemptív) operációs rendszer esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után. | # A folyamatok ,,Futásra kész” állapotba kerülnek létrehozásuk után. | ||
# Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére. | # Az I/O löket alatt a folyamatok ,,Várakozó” állapotban várnak a rendszerhívás befejezésére. | ||
| 359. sor: | 494. sor: | ||
== Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? == | == Mely processzorütemezési algoritmusokkal kapcsolatos állítás igaz az alábbiak közül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata. | # A körforgó (RR: Round Robin) algoritmus a legrövidebb löketidejű (SJF: Shortest Job First) algoritmus preemptív változata. | ||
# A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk. | # A legrégebben várakozó (FCFS: First Come First Serve) algoritmus átmegy a körforgó (RR: Round Robin) algoritmusba, ha túl hosszú időszeletet választunk. | ||
| 369. sor: | 502. sor: | ||
== Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? == | == Melyik állítás hamis a virtuális tárkezelést használó rendszerekkel kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét. | # Az előretekintő lapozás (anticipatory paging) mindig növeli a virtuális tárkezelés teljesítményét. | ||
# Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók. | # Virtuális memóriakezelés esetén a rendelkezésre álló központi (fizikai) memóriánál nagyobb fizikai memória igényű programok is futtathatók. | ||
| 379. sor: | 510. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete. | # Az operációs rendszer egyik feladata a hardver-erőforrások felügyelete. | ||
# Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak. | # Az alkalmazói programok az operációs rendszer által nyújtott környezetben futnak. | ||
# Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver | # Az operációs rendszer a felhasználói programok számára egy virtuális gépet hoz létre, elfedve a hardver specialitásait. | ||
# A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre. | # A kemény valós idejű (hard real-time) operációs rendszerek az emberi reakcióidőhöz képest gyorsan válaszolnak a hozzájuk intézett kérésekre. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik nem igaz az operációs rendszerek tipikus belső felépítésével kapcsolatban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek. | # Az operációs rendszerek forráskódjában a hardverspecifikus kódrészletek külön szoftvermodulokba kerülnek. | ||
# Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat | # Az eszközmeghajtók (device driver) feladata a hardver és az operációs rendszer közötti kapcsolat megteremtése egy, az operációs rendszer számára egységes (szabványos) interfészen keresztül. | ||
# A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket. | # A felhasználói programok ki- és bemeneti gépi utasításokkal elérhetik a hardver elemeket. | ||
# Az operációs rendszerek belső felépítése réteges. | # Az operációs rendszerek belső felépítése réteges. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatok (process) vagy szálak (thread) témakörében? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A szál egy végrehajtás alatt álló program. | # A szál egy végrehajtás alatt álló program. | ||
# A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén. | # A folyamatoknak saját verme (stack) van, míg a szálaknak ilyen nincs, azok osztoznak az őket magában foglaló folyamat vermén. | ||
| 409. sor: | 532. sor: | ||
== Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? == | == Mely állítás nem igaz PRAM modell alapján működő memóriahozzáférés esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését. | # A PRAM modell párhuzamosan futó folyamatok esetén határozza meg a memória működését. | ||
# A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges. | # A PRAM modell szerint olvasás-írás ütközés esetén a rekesz tartalma felülíródik a beírni szándékozott értékkel, az olvasás pedig vagy a rekesz régi, vagy az új értéke lesz, más érték olvasása nem lehetséges. | ||
| 419. sor: | 540. sor: | ||
== Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? == | == Mely állítás hamis az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos megállapítások közül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete. | # Virtuális tárkezelés esetén a futó programok méretét nem korlátozza a rendelkezésre álló fizikai memória mérete. | ||
# A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük. | # A gyakori laphibák által okozott teljesítménycsökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük. | ||
| 429. sor: | 548. sor: | ||
== Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? == | == Melyik állítás igaz az alábbiak közül az állományok és azok lemezen történő tárolása tekintetében? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk. | # A lemezen csak az egyes állományokhoz tartozó blokkok nyilvántartásával kell törődnünk. | ||
# A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához. | # A láncolt listás tárolás lassú, hiszen a teljes listát az elejéről végig kell járnunk egy, a listában elhelyezkedő elem megtalálásához. | ||
# A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ. | # A FAT fájlrendszer indexelt tárolást használ. | ||
# A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes. | # A láncolt listás tárolás belső tördelődéstől mentes. | ||
== Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a valósidejű operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A valósidejű operációs rendszerek gyorsak. | |||
# A kemény valósidejű operációs rendszerek rendszerhívásainak válaszidejére felső korlát adható. | |||
# A valósidejű operációs rendszerek kritikus szolgáltatásainak válaszidejére felső korlát adható. | |||
# A lágy valósidejű operációs rendszerek mindig prioritásosak. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A rezidens monitorok az előző munka befejezése után automatikusan elindították a következő munkát. | |||
# Az időosztásos rendszereket az on-line felhasználói feladatok kedvezőbb válaszidejének biztosítására fejlesztették ki. | |||
# Az időosztásos rendszerekben a batch feladatok is időosztás módon, Round-Robin ütemezéssel futnak. | |||
# Az első számítógépek esetén a feladatok ütemezése a rendszert üzemeltető humán operátoroknak volt a feladata. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A FIFO algoritmusban jelentkezhet a Konvoj-hatás. | |||
# Az RR algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás. | |||
# Az SJF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás. | |||
# Az SRTF algoritmusban nem jelentkezhet a Konvoj-hatás. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A feladatok VARAKOZÓ állapotban jönnek létre. | |||
# Kooperatív (nem preemptív) operációs rendszerben a FUTÓ feladat nem kerülhet vissza FUTÁSRA KÉSZ állapotba direkt módon (csak a VARAKOZÓ állapoton keresztül). | |||
# A FUTÁSRA KÉSZ feladatok közül a hosszú távú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot. | |||
# Ha a rendszerben a FUTÓ feladat kilépésekor nincs FUTÁSRA KÉSZ feladat, akkor az IDLE rendszerfeladatfog futni (ez mindig FUTASRA KÉSZ). | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a közös erőforrásokra vonatkozó kölcsönös kizárás tekintetében? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A feladat által használt közös memóriára biztosítani kell a kölcsönös kizárást. | |||
# Az operációs rendszerek mutex szolgáltatása egypéldányos közös erőforrások esetén alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására. | |||
# Többpéldányos közös erőforrások esetén a számláló (counter) típusú szemafor alkalmazható a kölcsönös kizárás megvalósítására. | |||
# Ha a feladatnak egy többpéldányos erőforrásból többre van szüksége, akkor az egyesével problémamentesen lefoglalható. | |||
== Az alábbi mondatok közül melyik nem szükséges feltétele a holtpontnak? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A rendszerben legyen erőszakos erőforrás-elvétel. | |||
# A rendszerben alkalmazzunk kölcsönös kizárást. | |||
# A rendszerben feladatok foglaljanak új erőforrásokat úgy, hogy eközben további erőforrások foglalására tegyenek kísérletet. | |||
# A holtpontban lévő P0-Pi feladatok egymásra várjanak. | |||
== Az alábbi lapszervezéssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# Lapszervezés esetén nincs külső tördelődés. | |||
# Lapszervezés esetén a laptábla csökkenti a szabad fizikai memória méretét, hiszen az is ott kerül tárolásra. | |||
# Az üres (nem használt) fizikai memória keretek listáját a kerettáblában tároljuk. | |||
# A lapszervezés esetén a memória-hozzáférés sebessége nem változik a változó méretű partíciók módszeréhez képest. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A láncolt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető. | |||
# Az indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges része közvetlenül elérhető. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek felépítésével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# Az operációs rendszer maga is egy program. | |||
# Az operációs rendszer feladata a kapcsolódó be- és kimeneti eszközök kezelése, azokhoz a felhasználói programok nem férnek hozzá direkt módon. | |||
# Az operációs rendszer magja kezeli a feladatokat és a memóriát. | |||
# Csak az eszközkezelők tartalmaznak hardwarespecifikus kódot az operációs rendszerekben. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s. | |||
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő. | |||
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több egyprocesszoros rendszerben. | |||
# A kihasználtság számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatok által elhasznált processzoridőt. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | |||
# A FIFO algoritmus nem preemptív. | |||
# Az RR algoritmus preemptív. | |||
# Az SJF algoritmus preemptív. | |||
# Az SRTF algoritmus preemptív. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a feladatok tipikus állapot-átmeneti diagramjával kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# Ha egy erőforrásra váró feladat megkapja az erőforrást, akkor FUTO állapotba kerül. | |||
# VARAKOZÓ állapotban a feladatok aktívan várnak az eseményre. | |||
# A FUTASRA KÉSZ feladatok közül a középtávú ütemező választja ki a FUTÓ feladatot. | |||
# Csak FUTO állapotban lévő feladat állíthatja le magát programozottan, pl. az exit() rendszerhívással. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A szálnak saját verme (stack) van. | |||
# A szál tartalmazhat coroutine-okat, amelyek futhatnak párhuzamosan a szálon belül. | |||
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommunikáció közös memória alkalmazásával. | |||
# Egy folyamathoz tartozik legalább egy szál. | |||
== Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A szemafor aktívan vár az erőforrás felszabadulására a modern operációs rendszerekben. | |||
# A V() művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást. | |||
# Kölcsönös kizárás megvalósításához használt bináris szemafort foglalt (0) értékűre kell inicializálni. | |||
# Számláló típusú szemafor használata esetén egy többpéldányos erőforrást egyenként, de több példányban lefoglalva (pl. for( ) ciklussal) helyesen működő programot kapunk. | |||
== Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik hamis? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# A virtuális tárkezelés esetén van belső tördelődés a fizikai memóriában. | |||
# A virtuális tárkezelés fizikai memóriában található lap esetén nem befolyásolja sebesség szempontjából a memória alrendszer működését, az ugyanolyan gyors, mintha statikus (pl. fordítási idejű) címleképzést használnánk. | |||
# A virtuális tárkezelés alapja a lapszervezés. | |||
# A virtuális tárkezelés lehetővé teszi a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb programok futtatását. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a permanens táron az egyes fájlokhoz tartozó blokkok azonosítására (allokációs stratégiszolgáló megoldásokkal kapcsolatban)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A láncolt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén részben elérhetetlenné válik a fájlban tárolt információ. | |||
# Az indexelt tárolás esetén a fájl egy blokkjának meghibásodása esetén elérhető a teljes fájlban tárolt információ. | |||
---- | |||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | |||