„Záróvizsga kvíz - Hálók” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|ZV Kvíz - Hálók}}” |
a Typo javítva |
||
| (41 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok | ||
{{Kvízoldal | |||
|cím=ZVHálók|pontozás=- | |||
}} | |||
== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Router (útválasztó). | |||
# Repeater (ismétlő). | |||
# Gateway (átjáró). | |||
# Switch (kapcsoló). | |||
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés. | |||
== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | |||
# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról. | |||
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban. | |||
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat. | |||
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# Osztálynélküli tartományközi útválasztást. | |||
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését. | |||
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}} | |||
# Sorrendhelyes átvitel | |||
# Portkezelés | |||
# Torlódásvezérlés | |||
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra. | |||
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja. | |||
== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | |||
# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”). | |||
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet. | |||
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást. | |||
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. | |||
# A többi válasz egyike sem helyes. | |||
== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}} | |||
# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | |||
# A hálózati csatoló fizikai címe. | |||
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám. | |||
# IP-verzió és IP-cím. | |||
# Az alkalmazás memóriacíme. | |||
== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz. | |||
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”. | |||
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják. | |||
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# DNS | |||
# DHCP | |||
# ARP | |||
# NAT | |||
== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | |||
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat. | |||
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek. | |||
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak. | |||
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | |||
== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# vége | |||
# zavaró | |||
# hiba | |||
# újra | |||
== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}} | |||
# Bitsorozatok keretezése. | |||
# Bitszinkronizáció végzése. | |||
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése. | |||
# Közeghozzáférés vezérlése. | |||
# Adatkapcsolati címek kezelése. | |||
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé. | |||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}} | |||
# híd (bridge) | |||
# kapcsoló (switch) | |||
# útválasztó (router) | |||
# többkapus jelismétlő (hub) | |||
# jelismétlő (repeater) | |||
# átjáró (gateway) | |||
== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | |||
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert. | |||
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. | |||
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt. | |||
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz. | |||
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | |||
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}} | |||
# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli. | |||
# A névfeloldás funkciót is ellátja. | |||
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata. | |||
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas. | |||
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | |||
== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# MTU vagy maximális csomagméret | |||
# MUT vagy maximális csomagméret | |||
# MIT vagy maximális fejrész | |||
# MTI vagy maximális fejrész | |||
== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}} | |||
# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges. | |||
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | |||
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | |||
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | |||
# A többi válasz közül egyik sem jó. | |||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# híd (bridge) | |||
# kapcsoló (switch) | |||
# útválasztó (router) | |||
# többkapus jelismétlő (hub) | |||
# jelismétlő (repeater) | |||
# átjáró (gateway) | |||
== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat. | |||
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket. | |||
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. | |||
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett. | |||
== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# feedback | |||
# backoff | |||
# slow start | |||
# fast start | |||
== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 10^8 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# 50 | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 500 | |||
== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# 0.6 | |||
# 1.2 | |||
# 2.4 | |||
# 4.8 | |||
== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# 50 | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 500 | |||
== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# DNS | |||
# DHCP | |||
# ARP | |||
# NAT | |||
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | |||
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre. | |||
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,}} | |||
# Tisztán exponenciális. | |||
# Tisztán lineáris. | |||
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához. | |||
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum. | |||
# A backoff értékét résidőkben számoljuk. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}} | |||
# IP-verzió és IP-cím. | |||
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója. | |||
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | |||
# Az alkalmazás memóriacíme. | |||
# A hálózati csatoló fizikai címe. | |||
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma. | |||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# gateway | |||
# switch | |||
# bridge | |||
# hub | |||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# 60 | |||
# 100 | |||
# 120 | |||
# 200 | |||
== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}} | |||
# híd (bridge) | |||
# kapcsoló (switch) | |||
# útválasztó (router) | |||
# többkapus jelismétlő (hub) | |||
# jelismétlő (repeater) | |||
# átjáró (gateway) | |||
== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# 0.5 | |||
# 1 | |||
# 1.5 | |||
# 2 | |||
== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}} | |||
# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest. | |||
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest. | |||
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál. | |||
# Mai napig használják egyes rendszerekben. | |||
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# shared | |||
# ad hoc | |||
# wired | |||
== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | |||
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk. | |||
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát. | |||
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet. | |||
# Egyik felsorolt válasz sem jó. | |||
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,}} | |||
# (1) = DNS | |||
# (1) = cache | |||
# (1) = IP | |||
# (2) = DNS | |||
# (2) = cache | |||
# (2) = IP | |||
# (3) = DNS | |||
# (3) = cache | |||
# (3) = IP | |||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# 111,31 byte | |||
# 222,31 byte | |||
# 333,31 byte | |||
== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}} | |||
# Réselt Aloha | |||
# CSMA/CD | |||
# Polling (körbekérdezés) | |||
# Egyszerű Aloha | |||
# Probing (csoportos lekérdezés) | |||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# híd (bridge) | |||
# kapcsoló (switch) | |||
# útválasztó (router) | |||
# többkapus jelismétlő (hub) | |||
# jelismétlő (repeater) | |||
# átjáró (gateway) | |||
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | |||
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre. | |||
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni. | |||
# Egyik fenti válasz sem helyes. | |||
== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább. | |||
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat informácioátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is. | |||
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat. | |||
# Egyik fenti válasz sem helyes. | |||
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}} | |||
# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez. | |||
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható. | |||
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata. | |||
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. | |||
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál. | |||
== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | |||
# Sorrendhelyes átvitelt. | |||
# Portkezelést. | |||
# Torlódásvezérlést. | |||
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. | |||
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja. | |||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 500 | |||
# 1000 | |||
== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak. | |||
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak. | |||
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg. | |||
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét. | |||
== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# H, 2 | |||
# H, 3 | |||
# E, 4 | |||
# E, 2 | |||
== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Hálózati réteg. | |||
# Szállítási réteg. | |||
# Adatbiztonsági réteg. | |||
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt. | |||
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes. | |||
== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat. | |||
# A WLAN QoS-szolgáltatását. | |||
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat. | |||
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése. | |||
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak. | |||
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük. | |||
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság. | |||
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz. | |||
== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# Sorrendhelyes átvitel. | |||
# Portkezelés. | |||
# Forgalomszabályozás. | |||
# Torlódásvezérlés. | |||
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes. | |||
== Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak) a DNS-szerverre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# A TCP 53-as porton figyeli a bejövő zónaletöltési kéréseket. | |||
# Az ICMP 53-as porton figyeli a bejövő névfeloldási kéréseket. | |||
# Csak egy zónát szolgálhat ki. | |||
# A másodlagos DNS-szerver írható és olvasható is. | |||
# A DNS szervereket az MX rekord jelöli. | |||
== Az A és B végpontok közötti kommunikáció során az A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 6740, a hasznos adatrész 130 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 6250. Hány bájtnyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 720? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}} | |||
# 50 | |||
# 100 | |||
# 150 | |||
# 200 | |||
== Mit tartalmaz egy HTTP-válasz az alábbiak közül? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# Állapotkódot. | |||
# Az eredeti kérést. | |||
# A böngésző nevét, hogy kliens oldalon annak lehessen eljuttatni. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Az alábbi routingtáblát figyelembe véve melyik interfészen kerül továbbításra a következő cél-IP-címet tartalmazó IP-csomag? [[File:halok_kviz_20160522.PNG]]== | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}} | |||
# 0 | |||
# 1 | |||
# 2 | |||
# 3 | |||
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Address Resolution Protocol-ra (ARP)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# Ha ismerjük az adatkapcsolati címet, akkor segítségével ki lehet deríteni a hozzá tartozó IP-címet. | |||
# A hálózati és a szállítási réteg közötti kapcsolatot teremti meg. | |||
# Működése során használ broadcast címzést. | |||
# A többi válasz közül egyik sem helyes. | |||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során az A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 213, 287, 311, 356. B válaszként küldött 4 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 311, 311, 311, 311. Erre válaszként az A terminal hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}} | |||
# 32 | |||
# 45 | |||
# 100 | |||
# 155 | |||
---- | |||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | |||