|
|
| (6 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| {{Elavult}} | | {{Elavult}} |
|
| |
|
| A mérésről: -- [[LatoBalazs|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>
| | {{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}} |
| Nálunk (IE226) mindenkinek egy-egy könnyű szóbeli kérdés volt beugró, a mérésvezető segítőkész volt, de kérdéseket is tett fel mérés közben. Elvileg az öt mérés közül ez a legkönnyebb, a mérésvez szerint 1,5 óra alatt meg lehet csinálni. Nekünk 2,5 óra kellett hozzá mert elbénáztuk :)<br/>
| |
| Tanácsok:<br/>
| |
| Az 1.3-as feladatban, ahol a frekvenciamenetet kell meghatározni, egyszerűbb leolvasni a multiméteren levő adatokat mint csatlakozni az eszközhöz és úgy beolvasgatni mert mire rájöttök hogyan működik (hogyan kell csatlakozni, mit kell az eszközön nyomni) addigra a kézi módszerrel már végeztek is. A frekvenciamenetet nem a sávközéptől kell mérni, hanem 100Hz-től, ahogy a mérési útmutatóban van. Ha mégis a sávközéptől méritek (és a választott sávközepetek nem 100Hz) akkor azt dokumentálni kell.<br/>
| |
| Fontos: Az excelben a diagram készítésével sok időt el lehet szöszmötölni. Ezzel kapcsolatban a következőkre kell figyelni:<br/>
| |
| * Akkor lesz szép a táblázat, ha az X tengely a fekvencia[Hz], az Y tengely az erősítés[dB].
| |
| * A tengelyekre rá kell írni hogy mit ábrázolnak.
| |
| * A logaritmikus léptéket csak azután lehet beállítani, hogy a diagram létre lett hozva! Módszer: az adott tengelyre jobb klikk > Tengely formázása > Skála > pipa:Logaritmikus skála
| |
| * Egyedi vagy alternatív diagramtípusoknál nem biztos, hogy lehet logaritmikus skálát beállítani, szerintem a Bode-diagramhoz a diagram alaptípusoknál választható "Grafikon" és "Pont (XY)" fajták a legjobbak.<br/>
| |
| <br/>
| |
|
| |
|
| Még pár megjegyzés:<br/>
| | !!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!! |
| Az oszcilloszkóp quick measure funkciójával mindegyik mérést pillanatok alatt el leet végezni. <br/>
| |
| A 2.1 feladatban a 3kHz-es négyszögjel szinusszá torzul mert az aluláteresztő szűrő amin mérünk csak az alapharmonikus 3kHz-es szinusz összetevőt ereszti át normálisan.(Ez a Bode-diagramon is látszik, 9kHz-nél már -22dB körül fog járni a csillapítás míg ~5kHz alatt még kicsi) <br/>
| |
| A -3dB-hez tartozó frekvencia mérése azért kell mert ebből jön ki a csatornakapacitás. (Ennek a kétszerese)
| |
| Amikor a baud ratet variálva adogatunk jeleket mindenhol azt látjuk majd hogy 9600 alatt még átmegy a jel, mivel a felső határfrekvencia 4840Hz (volt nekünk, de a szűrőn van két jumper amivel lehet variálni!!!) <br/>
| |
| A sweep generátor egy gusztustalan valami, két frekvenciaérték között fix lépésközzel haladva ad a kimenetre egy jelet. Ha a mérésvezetővel közösen sikerül a varázslás és az oszcilloszkópot is sikerül beállítani akkor egy x tengelyre szimmetrikus ábra jön ki ami megegyezik az amplitudomenetre kapott excel-diagrammal (nem logaritmikus skálás változatával).<br/>
| |
| <br/>
| |
| Aki IE226-ban mér nem árt ha átnézi az RS-232 soros port specifikációit, röviden: <br/>
| |
| High level: -5..-15V névlegesen -8V <br/>
| |
| Low level: +5..+15V névlegesen +8V (Igen, a pozitív feszültség a low level) <br/>
| |
| A soros port alapjáraton H levelen van amíg nem érkezik egy start bit ami low értékű. A lefutó él után fél órajellel van egy mintavételezés, ha ez low akkor órajelenként vesz mintát a stop bitekig ha high akkor csak egy tranziens lefutó élét érzékelte tehát marad high szinten. Ezután jön az 5-8 bit információ esetleg egy paritásbittel kiegészítve majd végül a high értékű stop bit. (Lehet egy, másfél vagy két stop bit). <br/>
| |
| Ezt azért kell tudni mert mikor a tvsio.exe-vel például egy ASCII 1-est adunk 8 bites bemenetre (00000001)az oszcilloszkópon azt kell látnunk (tudva hogy LSB-től kezdődik az adás), hogy mínuszból felugrik plusszba, vissza mínuszba (start bit majd az egyes érték) megint plusszba és ott marad (7 db nulla) majd végül vissza minuszba (stop bitek). <br/>
| |
| Remélem ábra nélkül is érthető :)
| |
| <br/>
| |
| ----
| |
| -- [[PongraczMiklos]] - 2005.10.11.
| |
|
| |
|
| | Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá. |
| | Inkább azt írjátok le jegyzőkönyvbe, hogy MIÉRT ez a kapcsolás, HOGYAN találtátok ki (mi az SDU kurzusnál el szoktuk mondani). |
| | Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag) |
|
| |
|
| [[Category:Infoalap]] | | Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről: |
| | [[File:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif]] |
| | |
| | |
| | [[File:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]] |
| | |
| | {{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}} |
| | |
| | [[Kategória:Mérnök informatikus]] |
Ez a lap elavult adatokat tartalmazhat. Segíts felfrissíteni
Ha nem tudod, hogy állj neki, olvasd el a tutorialt.
!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!
Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.
Inkább azt írjátok le jegyzőkönyvbe, hogy MIÉRT ez a kapcsolás, HOGYAN találtátok ki (mi az SDU kurzusnál el szoktuk mondani).
Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)
Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről:
