„Szoftvertechnológia - Videójegyzet” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

VizuálisWikiszöveges

@@ 266. sor: / 266. sor: @@
 ** RequirementSpecification: Követelmények technikai része
 ** Preliminary user's manual: felhasználói dokumentumok, felületek!
-** Verifikációs terv (előzetes változata): hogyan fogunk ellenőrizni? Mi a feltétele, hogy átadjuk? Hogyan ellenőrizzük a terméket? SSR
+** Verifikációs terv (előzetes változata): hogyan fogunk ellenőrizni? Mi a feltétele, hogy átadjuk? Hogyan ellenőrizzük a terméket? SRR
 * Architekturális tervezés: milyen elemekből épül? Azok hogyan kapcsolódnak? Nagy komponensek leírása, PDR
 * Részletes tervezés: megmondjuk a programozónak, mit csináljon → munka lebontása elemi lépésekre, melyek kiadhatók, ellenőrizhetők: WBS.
@@ 1 223. sor: / 1 223. sor: @@
 * Mérete
 * Kapcsolás ideje, mikor jön létre
-*
 * pl. 16perc
 * Mit kommunikálunk?
 ** Adat: leggyengébb, Ismerjük a paramétereket, primitív paraméterek (pl. int)
-** Stamp csatolás: Összetett adatot adunk át (pl. rekord, struktúra). Ugyanazt a szerkezetet kell
+** Stamp csatolás: Összetett adatot adunk át (pl. rekord, struktúra). Ugyanazt a szerkezetet kell ismerni a két félnek → függenek egy harmadiktól
-ismerni a két félnek → függenek egy harmadiktól
+** Kontrol: vezérlést adunk át, pl. EOF, a másik modul működését befolyásoljuk, vagyis kívülről vezéreljük
-** Kontrol: Vezérlést adunk át, pl. EOF, a másik modul működését befolyásoljuk, vagyis kívülről vezéreljül
 ** KözösAdatok: pl. globális adatok → kinek a kezében van?
 ** Tartalmi jellegű: Egyik programrészből (pl. modul) a másik programrész kódját adatkezelem.
@@ 1 235. sor: / 1 233. sor: @@
 ** Minél több adatot adunk át (paraméter), annál nagyobb valószínűséggel lesz baj.
 ** Legjobb: 1 paraméter.
--
 * Mikor jön létre
 ** Program írásakor
@@ 1 337. sor: / 1 334. sor: @@
 ==== 00:18:54 ====
-===== 33, BlackBoard =====
-* pl. Adatbáziskezelő rendszerek
+==== 00:20:54 ====
-* Középen egy nagy adatbázis (oszlop-sorok)
+===== 33. BlackBoard =====
+* megfelel a hagyományos adatbáziskezelő rendszereknek
+* Középen egy nagy adatbázis (oszlop-sorok) (repository (shared data))
 * Hozzá csatlakoznak processzek
 * → Nagy közös adatszerkezetek, amin egymástól független processzek dolgoznak
 * Tranzakciók
+[[File:Szofttech_Vizsga_Software_Architectures_Patterns_Blackboard_(repository_(shared_data)).png|400px]]
+==== 00:22:34 ====
 * Előnye:
 ** Felelősségek nagyon jól el vannak különítve
@@ 1 348. sor: / 1 352. sor: @@
 ** Nehéz tesztelni, pl. átírok valamit a központi adatbázisban, megnézzük, a többi kis rész működik-e továbbra is…
 ** Nem épp hatékony, magas overhead, ráadásul gyorsan változik
-==== 00:20:54 ====
-===== 34, Interpreter, 30p körül =====
+==== 00:28:12 ====
+===== 34. Interpreter, 30p körül =====
 * Egy egyszerű kis virtuális gép (pl. állapotgép, tábla)
 * Fogom az eventet, ez, és az aktuális állapot alapján becímzünk a táblába, a táblából kiolvasom az értéket, és átteszem a következő állapotra, parancskódra egy switch, majd megyek az elejére
@@ 1 356. sor: / 1 362. sor: @@
 [[File:Szofttech_Vizsga_Interpreter_architekturális_minta.png|400px]]
-==== 00:22:34 ====
+==== 00:40:48 ====
 ===== 35, ObjektumOrientált =====
 * Absztrakt adatszerkezetet implementálunk, amik (az osztályok) egymás metódusait hívják meg.
-==== 00:18:12 ====
+==== 00:43:02 ====
 ===== 36, Event Based, implicit invocation, 43p. =====
 * „Előfizetői” minta
-* Van egy eseményforrás, ahova beregisztrálnak azok az elemek, akik ezekben érdekeltek, és ha
+* Van egy eseményforrás, ahova beregisztrálnak azok az elemek, akik ezekben érdekeltek, és ha változik történik, értesülnek
-változik történik, értesülnek
 * Sok overhead és nehézség, de használjuk, pl. ablakkezelő
 * Előny: objektum interfész, sok event
@@ 1 372. sor: / 1 379. sor: @@
 ** Korrektség bizonyítása szinte reménytelen (kik kapták meg, milyen sorrendben → ezt igazolni)
-==== 00:40:48 ====
+==== 00:49:31 ====
 ===== 37, Layered, Rétegelt szerkezet =====
 * Vízszintesen, a hívások között definiál szinteket
@@ 1 380. sor: / 1 388. sor: @@
 * Hátrány: nem minden rendszernél használható, teljesítmény szempontjából probléma lehet a funkciók szétválasztása
-==== 00:43:02 ====
+[[File:Szofttech_Vizsga_Layered_architecture_pattern.png|400px]]
-==== 00:49:31 ====
 ==== 00:51:20 ====
 ==== 00:53:00 ====
-==== 00:54:14 ====
-==== 00:55:11 ====
-==== 00:55:33 ====
 ===== 38-44, Kliens-Szerver, 54p =====
 * Ált. 3 réteg:
@@ 1 394. sor: / 1 400. sor: @@
 * Sokszor 2 fizikai rétegen helyezzük el.
-==== EA14/00:59:13 == EA15/00:00:40 ====
+[[File:Szofttech_Vizsga_Software_Architectures_Patterns_Client-server_logical_tiers.png|400px]]
+==== 00:54:14 ====
+==== 00:55:11 ====
+==== 00:55:33 ====
+==== 00:59:12 (EA14/00:59:12 == EA15/00:00:40) ====
 ===== 45, SOA: Service Oriented Architecture =====
 * pl. Argep.hu, brókerek (kigyűjti az infókat, és ajánlatot mutat)
@@ 1 400. sor: / 1 413. sor: @@
 * WSDL: Webes szolgáltatások leírása
 * SOAP: XML-es kommunikáció web szolgáltatások eléréséhez
-* UDDI: „yellowpages”, szakmák szerint milyen szolgáltatások hol vannak
+* UDDI: „yellow pages”, szakmák szerint milyen szolgáltatások hol vannak
+[[File:Szofttech_Vizsga_Software_Architectures_Patterns_SOA.png|400px]]
+* UDDI (Universal Description, Discovery and Integration)
+** enables discovery of WSDL
+** is accessed using SOAP
+* WSDL ([http://www.w3.org/TR/wsdl Web Services Description Language])
+** describes WS
+** binds to SOAP
+* SOAP ([http://www.w3.org/TR/soap/ Simple Object Access Protocol])
+** enables communication between WS
+* WS (Web Services)
 ==== EA14/01:07:05 == EA15/00:02:03 ====
@@ 1 413. sor: / 1 438. sor: @@
 ===== 47, =====
 * SOAP: Simple Object Access Protocol
-** Üzenetformátum, RPC-t takar el (RemotePr…C, távoli eljáráshívás)
+** Üzenetformátum, RPC-t takar el (Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás)
 ** Különböző Node-okat definiál
 *** Sender: küld egy üzenetet
 *** Receiver: vesz
 *** Intermediary: közbenső elem
-** Header,Body → Strukturúlt
+** Header, Body → Strukturált
 * UDDI: UniversalDescription, Discovery and Integration 1:12p
-** Aranyoldalak szerű könyv
+** Aranyoldalak-szerű könyv
 ** Előfizethető
-==== EA14/01:12:58 == EA15/00:03:46 ====
+==== 01:12:58 (EA14/01:12:58 == EA15/00:03:46) ====
 ===== 48, SOE, Service Oriented Enterprise: Szolgáltatásmérnökség (2013: 24. dia) =====
 * Szolgáltatási rendszer
@@ 1 435. sor: / 1 460. sor: @@
 ===== 2013: 21. dia, SOA - Service Oriented Architecture =====
+===== SOE – Service Oriented Enterprise =====
-* BPEL: Üzleti folyamat leíró nyelv
+* BPEL (Business Process Execution Language): Üzleti folyamat leíró nyelv
 ** Dokumentum flow jelleg, mikor-milyen lépések (amik esetleg újabb szolgáltatások igénybevételét jelentik), melyek mögött emberi tevékenység járhat
 * Végrehejtásra két mód:
-** Orchestration: zenekar vezénylése, egy process ami leírja a folyamatot, tartozik hozzá egy végrehajtógép, ami a process elemeit végrehajtja
+** '''Orchestration''': zenekar vezénylése, egy process ami leírja a folyamatot, tartozik hozzá egy végrehajtógép, ami a process elemeit végrehajtja (''orkesztráció (orchestration) – egy központ ismeri a teljes folyamatot, az kér szolgáltatást az együttműködőktől, akik csak a saját dolgukat végzik.'')
-** Choreography: ha elkezdődik a folyamat (pl. érkezik megrendelés), továbbítjuk az első állomásra, ahol az előírt tevékenységet végrehajtják. Majd, hogy hova kell továbbküldeni (szolgáltatást kérni), azt tudja az első állomás.
+** '''Choreography''': ha elkezdődik a folyamat (pl. érkezik megrendelés), továbbítjuk az első állomásra, ahol az előírt tevékenységet végrehajtják. Majd, hogy hova kell továbbküldeni (szolgáltatást kérni), azt tudja az első állomás.
-Nincs központi rész
+Nincs központi rész (''koreográfia (choreography) – a folyamat nincs központosítva, minden résztvevő a dolgát elvégezve az általa ismert következő résztvevő(ke)t aktivizálja.'')
 * BPEL4WS: BPEL web service-ekhez.
 * WS-*: WebService Szabványok, ajánlások
@@ 1 449. sor: / 1 475. sor: @@
 * WS-Policy: összefogja a különböző szabványok szerinti leírásokat
 * WS-Coord: Hosszú távú tranzakcióknál használatos
+[[File:Szofttech_Vizsga_Software_Architectures_Patterns_SOE.png|400px]]
 ==== 00:15:56 - 00:22:36 ====
@@ 1 686. sor: / 1 714. sor: @@
 futárok, (→ ezek objektumok)
 * Típus: azon objektumtípusok, melyek kielégítik az interfészt
-* Kielégíti a Liskov féle helyettesítési elvet: ha az A interfész B-ből származik, akkor egy olyan
+* Kielégíti a Liskov féle helyettesítési elvet: ha az A interfész B-ből származik, akkor egy olyan objektum, ami támogatja A interfészt, akkor azt bárhol lehet használni olyan helyen, ahol B-nek van deklarálva. Vagyis: B szupertípus, A származtatott típus. A kompatibilis B. A az egy B. Pl. 18. dia
-objektum, ami támogatja A interfészt, akkor azt bárhol lehet használni olyan helyen, ahol B-nek
-van deklarálva. Vagyis: B szupertípus, A származtatott típus. A kompatibilis B. A az egy B. Pl. 18. dia
 ==== 01:08:35 ====
@@ 1 696. sor: / 1 722. sor: @@
 szolgáltatáskéréssel elérhető (vagyis egy szolgáltatás meghív egy operációt)
 ** Általános szignatúrása:
-oneway (!= void), Visszatérési érték , Identifier (neve, pl. SetX), Paraméterek (5, 6, stb),
+oneway (!= void), Visszatérési érték, Identifier (neve, pl. SetX), Paraméterek (5, 6, stb),
 Exception (milyen kivételt dobhat), Contexek
@@ 2 089. sor: / 2 115. sor: @@
 * Ha az interfész attribútumokat deklarál, abból még nem következik, hogy azok attribútumként lesznek elérhetők (hanem pl. műveleteken keresztül)
 * Példák 29p.
-** UML 1.? Szaggatott vonal, nagy (üres) nyíllíl: interfész implementálása
+** UML 1: Szaggatott vonal, nagy (üres) nyíllal: interfész implementálása
-** UML 2: Szaggatott vonal, normál nyíl, ráírva, hogy „realize”
+*** http://i.imgur.com/0LfMGKt.png
+** UML 2: Szaggatott vonal, normál nyíl, ráírva, hogy <code>«realize»</code>
 *** A régi használatát várják el
 ** Nyalóka: vonal, végén karika: ugyanaz, mint ez előzők
 *** Elvárt interfész: Mit várok el; Miközben szolgáltatást végzek kell valaki, aki egy interfészt megvalósít. Jel: Nyalóka, túloldalon félkörrel bevonva
+http://i.imgur.com/oQtZpSM.png
 ==== 00:34:46 ====
@@ 2 922. sor: / 2 951. sor: @@
 ==== 00:24:10 ====
 ===== 12, Testing, tesztelés – működés közben vizsgáljuk a programot =====
-* Konformancia vezérelt tesztelés: előírásoknak meg kell, hogy feleljen, a tesztekkel ezt igazolom
+* Szoftvertesztelésben két megközelítés:
-* Hibadetektálás: pl. lefagy a program, mert hibásan lett felvéve változó, mert valaki rosszul értelmezte a feladatot → hibasorrend
+** Konformancia-vezérelt tesztelés: a szoftverünk valamilyen szabályoknak, előírásoknak meg kell, hogy feleljen, a tesztekkel az a célom, hogy ezt a megfelelőséget igazoljam (pozitív éle van)
-** error: valamilyen '''emberi''' tevékenység hiánya, tévedés
+** Hibadetektálás: a szoftvertesztelés nem más, mint a szoftver futtatása hibakeresés céljából (negatív éle van). Pl. lefagy a program, mert hibásan lett felvéve változó, mert valaki rosszul értelmezte a feladatot → hibasorrend. Hibákra definíciók (nincs egységes terminológia egyébként):
-** fault (bug): nem az van a '''kódban''', aminek lennie kéne, kódhiba (debuggolás)
+*** '''error''': valamilyen '''emberi''' tevékenység, annak hiánya, tévedés, elhanyagolás; emberhez köthető, valamit elront, és így ebből keletkezik egy bug
-** failure: kívülről '''látható''' (pl. lefagy, rossz eredményt ad), jelenség
+*** '''fault (bug)''': a program kódjában keletkezik egy hiba; nem az van a '''kódban''', aminek lennie kéne, vagy épp kihagytam valamit belőle; tehát '''kódbeli hiba''' (debuggolás során ezeket akarjuk megtalálni benne) (pl. ilyenek, mint hogy egy <code>*</code>-ot lehagytunk valahonnan, egy változó rossz értéket kapott, <code>==</code> helyett <code>=</code> áll a kifejezésben, stb.), ez pedig egy failure-t okoz
+*** '''failure''': amit kívülről '''láthatunk''' (pl. lefagy a szoftver, rossz eredményt ad), '''jelenség, amiben testet ölt a hiba'''; én ezekkel a hibákkal szembesülök, ehhez a failure-höz kell nekem majd megtalálnom a bugot, hogy a kódban ez mi miatt történt, vagy továbbmehetek, és rájöhetek, hogy tévedés történt, tehát error (pl. specifikációt félreértette, vagy hasonló), így deríthetem ki a hibát
 ==== 00:29:08 ====