„Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
(21 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{vissza|Médiakommunikáció}} | |||
''' | ''Elégséges határa: 50%'' | ||
''Teljesítette: 66%'' | |||
''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm. | '''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?''' | ||
'' | |||
:Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.) | |||
:''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm. | |||
:'' | |||
'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)''' | '''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)''' | ||
[[ | [[File:Mediakomm_zh2013_2.bmp]] | ||
Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | :Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | ||
'''3. | '''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | ||
A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | |||
* retinán elhelyezkedő idegvégződések | * retinán elhelyezkedő idegvégződések | ||
* színre érzékenyek | * színre érzékenyek / fényre érzékenyek | ||
* 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb | * 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb | ||
* a retina széle felé | * a retina széle felé növekszik a számuk, stb. | ||
* ... | |||
:A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | |||
: | |||
:''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és gyenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.'' | |||
'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?''' | |||
[[File:Mediakomm_zh2013_4.PNG]] | |||
:Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek. | |||
'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?''' | |||
Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne. | |||
Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>): | |||
tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk// | |||
X = 16*tg(A/2) | |||
N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér. | |||
N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>) | |||
'''6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)''' | |||
SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)] | |||
'''7. Mi a hisztogram?''' | |||
:A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható. | |||
: | |||
'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?''' | |||
:'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül. | |||
: | |||
:'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki. | |||
'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?''' | |||
[[File:How_eink_works.png]] | |||
'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!''' | |||
:Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő. | |||
: | |||
:Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály). | |||
'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?''' | |||
:'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.) | |||
''' | : | ||
: | :'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent. | ||
: | |||
:'''Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult. | |||
'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!''' | |||
''' | |||
<todo> | |||
'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.''' | |||
''' | |||
[[File:Mpeg_layers.PNG]] | |||
'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)''' | |||
''' | |||
[[File:Mpeg_streams.PNG]] | |||
: | |||
'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!''' | |||
''' | |||
<todo> | |||
--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST) | |||
[[Kategória:Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány]] | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] |
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 15:14-kori változata
Elégséges határa: 50%
Teljesítette: 66%
1. Mi a monokromatikus fény definíciója?
- Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)
- Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)
- Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.
3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:
- retinán elhelyezkedő idegvégződések
- színre érzékenyek / fényre érzékenyek
- 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
- a retina széle felé növekszik a számuk, stb.
- A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.
- A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és gyenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.
4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?
- Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.
5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?
Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.
Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):
tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk// X = 16*tg(A/2)
N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.
N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)
6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)
SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]
7. Mi a hisztogram?
- A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.
8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?
- Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.
- Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.
9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?
10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!
- Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.
- Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).
11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?
- Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)
- Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
- Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.
12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!
<todo>
13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.
14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)
15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!
<todo>