„Mérés laboratórium 4. - 4. mérés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
| (5 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia315/feladat Olvasd el előtte a Windows mérés segédletét] | {{Vissza|Mérés laboratórium 4.}} | ||
'''[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia315/feladat Olvasd el előtte a Windows mérés segédletét]''' | |||
==1. Mik az alrendszerek és mi a szerepük a Windowsban?== | ==1. Mik az alrendszerek és mi a szerepük a Windowsban?== | ||
A Windows NT megjelenésekor három féle programozó- és felhasználói felületet(alrendszer) nyújtott: POSIX, Win32 és OS/2 API-n keresztül is elérhették az alkalmazások az operációs rendszer hívásait. Ezt úgy valósították meg, hogy a kernel (pontosabban az Executive) egy közös, belső API-t ajánl ki, ezt használják az alrendszerek. Az alkalmazások pedig nem az Executive-ot hívják közvetlenül, hanem valamelyik alrendszeren keresztül használják annak a funkcióit. | A Windows NT megjelenésekor három féle programozó- és felhasználói felületet(alrendszer) nyújtott: POSIX, Win32 és OS/2 API-n keresztül is elérhették az alkalmazások az operációs rendszer hívásait. Ezt úgy valósították meg, hogy a kernel (pontosabban az Executive) egy közös, belső API-t ajánl ki, ezt használják az alrendszerek. Az alkalmazások pedig nem az Executive-ot hívják közvetlenül, hanem valamelyik alrendszeren keresztül használják annak a funkcióit. | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
==2. Hogy néz ki a Windows felépítése? (ábra)== | ==2. Hogy néz ki a Windows felépítése? (ábra)== | ||
[[ | [[File:Meres4_beugro_2012-13_windows_felepitese.jpg]] | ||
==3. Mi a munkamenet (session)?== | ==3. Mi a munkamenet (session)?== | ||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
==7. Mi a rendszerleíró adatbázis (registry), hogyan épül fel?== | ==7. Mi a rendszerleíró adatbázis (registry), hogyan épül fel?== | ||
A rendszerleíró adatbázis (registry) a Windows központi konfigurációs adatbázisa. Mind a hardvereszközök, az operációs rendszer és az alkalmazások is itt tárol(hat)ják beállításaikat. A rendszerleíró adatbázis fa struktúrájú, a csomópontokat kulcsoknak hívják, a kulcsokhoz különböző típusú tulajdonságokat rendelhetünk. | A rendszerleíró adatbázis (registry) a Windows központi konfigurációs adatbázisa. Mind a hardvereszközök, az operációs rendszer és az alkalmazások is itt tárol(hat)ják beállításaikat. A rendszerleíró adatbázis fa struktúrájú, a csomópontokat kulcsoknak hívják, a kulcsokhoz különböző típusú tulajdonságokat rendelhetünk. | ||
| 90. sor: | 88. sor: | ||
* Tanúsítványok (Certificates) | * Tanúsítványok (Certificates) | ||
== | ==15. Mi az MMC? == | ||
A Microsoft és más szoftvergyártók által létrehozott felügyeleti eszközök a Microsoft Management Console (MMC) eszközben találhatók és jeleníthetők meg. Ezeket az eszközöket beépülő moduloknak hívják, és általában a Windows rendszer hardver, szoftver és hálózati összetevőinek kezelésére használhatók. A Felügyeleti eszközök mappában található eszközök többsége, például a Számítógép-kezelés elem, MMC beépülő modul. | A Microsoft és más szoftvergyártók által létrehozott felügyeleti eszközök a Microsoft Management Console (MMC) eszközben találhatók és jeleníthetők meg. Ezeket az eszközöket beépülő moduloknak hívják, és általában a Windows rendszer hardver, szoftver és hálózati összetevőinek kezelésére használhatók. A Felügyeleti eszközök mappában található eszközök többsége, például a Számítógép-kezelés elem, MMC beépülő modul. | ||
| 100. sor: | 98. sor: | ||
Források: Wikipedia, Microsoft TechNet (az angol fordításért felelősséget nem vállalok..) | Források: Wikipedia, Microsoft TechNet (az angol fordításért felelősséget nem vállalok..) | ||
-- [[BodaKaroly]] - 2010.04.18. | -- [[BodaKaroly]] - 2010.04.18. | ||
== | ==16. Mi az lsass.exe feladata?== | ||
Rendszerfolyamat. Local Security Authority Subsystem (lsass.exe): a főbb biztonsági feladatokat ez a folyamat végzi, úgymint felhasználók és jelszavak ellenőrzése, biztonsági naplózás, hozzáférések ellenőrzése. | Rendszerfolyamat. Local Security Authority Subsystem (lsass.exe): a főbb biztonsági feladatokat ez a folyamat végzi, úgymint felhasználók és jelszavak ellenőrzése, biztonsági naplózás, hozzáférések ellenőrzése. | ||
== | ==17. Hogyan férhet hozzá egy rendszergazda egy olyan könyvtárhoz, amire egy felhasználó beállította, hogy másnak ne legyen hozzáférése hozzá?== | ||
Saját tulajdonba kell venni az adott könyvtárt. Ezt mindig meg lehet tenni, nem tudja letiltani a felhasználó.<br> | Saját tulajdonba kell venni az adott könyvtárt. Ezt mindig meg lehet tenni, nem tudja letiltani a felhasználó.<br> | ||
jobb gomb könyvtáron->tulajdonságok->biztonság->speciális->tulajdonos | jobb gomb könyvtáron->tulajdonságok->biztonság->speciális->tulajdonos | ||
== | ==18. Milyen elemeket tartalmazhat a helyi biztonsági házirend (legalább 3)?== | ||
* Jelszóházirend: Megadható, hogy milyen gyakran kell cserélni a jelszavakat, azok bonyolultak legyenek-e, stb | * Jelszóházirend: Megadható, hogy milyen gyakran kell cserélni a jelszavakat, azok bonyolultak legyenek-e, stb | ||
* Fiókzárolási házirend: Mennyi sikertelen kísérlet után legyen letiltva az adott felhasználó | * Fiókzárolási házirend: Mennyi sikertelen kísérlet után legyen letiltva az adott felhasználó | ||
| 118. sor: | 114. sor: | ||
* Biztonsági beállítások: egyéb, általános biztonsági opciók | * Biztonsági beállítások: egyéb, általános biztonsági opciók | ||
== | ==19. Mi a User Account Control (UAC)?== | ||
A Vistában bevezetett egyik komoly biztonsági változás a felhasználói fiókok felügyelete (user account control, UAC).<br> | A Vistában bevezetett egyik komoly biztonsági változás a felhasználói fiókok felügyelete (user account control, UAC).<br> | ||
A módszer lényege, hogy a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználó bejelentkezéskor kétféle hozzáférési tokent kap. Az egyik egy sima felhasználói token, amiben nincsenek benne a rendszergazdai jogosultságok, az általa indított programok általában ezt használják. Ha olyan műveletet akar végrehajtani, amihez magasabb jogosultság kell, akkor használja a rendszer a másik tokent, de ehhez a felületen először engedélyezni kell az adott műveletet. A módszer használható akkor is, ha egyáltalán nem rendszergazda felhasználóval vagyunk bejelentkezve, csak ilyenkor még jelszót is kér a rendszer. | A módszer lényege, hogy a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználó bejelentkezéskor kétféle hozzáférési tokent kap. Az egyik egy sima felhasználói token, amiben nincsenek benne a rendszergazdai jogosultságok, az általa indított programok általában ezt használják. Ha olyan műveletet akar végrehajtani, amihez magasabb jogosultság kell, akkor használja a rendszer a másik tokent, de ehhez a felületen először engedélyezni kell az adott műveletet. A módszer használható akkor is, ha egyáltalán nem rendszergazda felhasználóval vagyunk bejelentkezve, csak ilyenkor még jelszót is kér a rendszer. | ||
== | ==20. Miért jó, hogy a beépített rendszerfiókok SIDje minden rendszeren ugyanaz?== | ||
Micskei Zoltán válasza alapján: | Micskei Zoltán válasza alapján: | ||
''"Egy lehetséges jó válasz a kérdésre: Mivel ezek minden gépen azonosak, ezért ezek segítségével lehet például egységes telepítő vagy menedzsment alkalmazásokat írni, amik előre nem ismerik a számítógép SID-jét (így nem tudják például az Administrator SID-jét se előre), de tudják ezeket a fix SID-eket használni például jogosultságok beállítására."'' | ''"Egy lehetséges jó válasz a kérdésre: Mivel ezek minden gépen azonosak, ezért ezek segítségével lehet például egységes telepítő vagy menedzsment alkalmazásokat írni, amik előre nem ismerik a számítógép SID-jét (így nem tudják például az Administrator SID-jét se előre), de tudják ezeket a fix SID-eket használni például jogosultságok beállítására."'' | ||
--[[Szerkesztő:Harapeti|Harapeti]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 7., 15:26 (CET) | --[[Szerkesztő:Harapeti|Harapeti]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 7., 15:26 (CET) | ||
== | ==21. Mit csinálnék akkor, ha egy driver telepítése után a rendszer nem jutna el a bejelentkező képernyőig sem, hanem mindig újraindulgat?== | ||
Csökkentett módban indítás, driver uninstall. | Csökkentett módban indítás, driver uninstall. | ||
== | ==22. Milyen módban fut az ablakozás és a grafika? Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek?== | ||
Kernel módban fut. | Kernel módban fut. | ||
Előny: teljesítmény jobb, mert kevesebb módváltás kell. A rajzolás végén biztos kernelben lévő kódnak is kell futnia. | Előny: teljesítmény jobb, mert kevesebb módváltás kell. A rajzolás végén biztos kernelben lévő kódnak is kell futnia. | ||
Hátrány: Ha valami hiba van az ablakozásban, az egész rendszer crash-sel. | Hátrány: Ha valami hiba van az ablakozásban, az egész rendszer crash-sel. | ||
== | ==23. Mit tud a Program Data könyvtár?== | ||
Az alkalmazások közös, nem felhasználó specifikus adatai kerülnek ide. | Az alkalmazások közös, nem felhasználó specifikus adatai kerülnek ide. | ||
| 143. sor: | 139. sor: | ||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||