VIK Wiki

„Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
Vizuális
David14 (vitalap | szerkesztései)
4 081 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(7 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2esMeres}}
{{Vissza|Laboratórium 1}}


__TOC__
__TOC__
9. sor: 9. sor:
== Beugró kérdések kidolgozása ==
== Beugró kérdések kidolgozása ==


<ol>
'''''<span style="color: red">Ezt a részt még aktualizálni kell, meg valami pofásabb formára kéne hozni. Az első kérdéseknél megadtam az alapot, a többit is így kéne megformázni </span> - [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/LaborI2esMeres Régi wikioldal]'''''
<li><b>Egy digitális feszültségmérő 2 V-os méréshatárában 0.050 V-ot mutat. Mekkora a
kvantálásból származó hiba?</b>


<u>Kvantálási hiba</u>: digitális műszer utolsó számjegyének/digitjének hibája, százalékban a mért értékre vonatkoztatva. Itt: <math>
'''1. Egy digitális feszültségmérő 2 V-os méréshatárában 0.050 V-ot mutat. Mekkora a kvantálásból származó hiba?'''
\frac{{0,001}}
{{0,050}} = 2\%
</math>


Kvantálási hiba: digitális műszer utolsó számjegyének/digitjének hibája, százalékban a mért értékre vonatkoztatva. Itt: <math> \frac{{0,001}} {{0,050}} = 2\% </math>


<li><b>Egy Deprez-műszer segítségével soros Ohm-mérőt építünk. Mekkorára válasszuk az Rs
'''2. Egy Deprez-műszer segítségével soros Ohm-mérőt építünk. Mekkorára válasszuk az Rs soros ellenállást, ha a mérendő ellenállás névleges értéke R = 1 kOhm, és maximális mérési pontosságot szeretnénk elérni? Mekkora a mérés bizonytalansága abban az esetben, ha a műszer osztálypontossága 0.5%?'''
soros ellenállást, ha a mérendő ellenállás névleges értéke R = 1 kOhm, és maximális
mérési pontosságot szeretnénk elérni? Mekkora a mérés bizonytalansága abban az
esetben, ha a műszer osztálypontossága 0.5%?</b>


<u>o.p.</u> Analóg műszer kitérésének hibája a maximális kitérésre vonatkoztatva, százalékban [angolul accuracy], esetleg % jel nélkül jelezve [angolul class] : <math>
o.p. Analóg műszer kitérésének hibája a maximális kitérésre vonatkoztatva, százalékban [angolul accuracy], esetleg % jel nélkül jelezve [angolul class] : <math>
\frac{{h_{abs} }}
\frac{{h_{abs} }}
{{x_{{\text{max}}} }} \cdot 100
{{x_{{\text{max}}} }} \cdot 100
92. sor: 85. sor:




<li><b>Egy Deprez-rendszerű feszültségmérővel egyenfeszültséget mérünk. A műszer skálabeosztása lineáris, végkitérése 100 osztás, méréshatára 10 V, osztálypontossága
<b>Egy Deprez-rendszerű feszültségmérővel egyenfeszültséget mérünk. A műszer skálabeosztása lineáris, végkitérése 100 osztás, méréshatára 10 V, osztálypontossága
1%. A műszer kitérése 65 osztás. Mekkora a mért feszültség értéke, és a mérés
1%. A műszer kitérése 65 osztás. Mekkora a mért feszültség értéke, és a mérés
bizonytalansága?</b>  
bizonytalansága?</b>  
102. sor: 95. sor:
</math>
</math>


<li><b>Rajzolja fel az általános Wheatstone-híd kapcsolását, és adja meg a kiegyenlítés
<b>Rajzolja fel az általános Wheatstone-híd kapcsolását, és adja meg a kiegyenlítés
feltételét!</b>
feltételét!</b>
Egymással <u>átellenesen</u>: párhuzamos(soros(<math> R_1 </math>, <math> R_2 </math>),soros(<math> R_3 </math>, <math> R_4 </math>)). A híd kimeneti feszültségét a bemeneti feszültségből feszültségosztással kapjuk: <math>
Egymással <u>átellenesen</u>: párhuzamos(soros(<math> R_1 </math>, <math> R_2 </math>),soros(<math> R_3 </math>, <math> R_4 </math>)). A híd kimeneti feszültségét a bemeneti feszültségből feszültségosztással kapjuk: <math>
110. sor: 103. sor:
</math>. Kiegyenlített a híd, ha <math> U_ki = 0 </math>, azaz <math> R_2 R_3 = R_1 R_4 </math>.
</math>. Kiegyenlített a híd, ha <math> U_ki = 0 </math>, azaz <math> R_2 R_3 = R_1 R_4 </math>.


<li><b>1 V csúcsértékű 50 Hz frekvenciájú szimmetrikus háromszögjelet mérünk Deprezműszerrel.
'''5. 1 V csúcsértékű 50 Hz frekvenciájú szimmetrikus háromszögjelet mérünk Deprezműszerrel. A méréshez aktív egyutas egyenirányítót használunk. A kapcsolásban használt ellenállások mindegyike R = 1 kOhm +/- 1%, a diódafeszültség Ud = 0.6 V a műszer végkitérése 1 V, és osztálypontossága 0.5%, a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető.'''
A méréshez aktív egyutas egyenirányítót használunk. A kapcsolásban
* '''Adja meg a kapcsolási rajzot, és a műszer által mért jelalakot!'''
használt ellenállások mindegyike R = 1 kOhm +/- 1%, a diódafeszültség Ud = 0.6 V a
* '''Milyen értéket mutat a műszer?'''
műszer végkitérése 1 V, és osztálypontossága 0.5%, a műveleti erősítő ideálisnak
* '''Adja meg mérés eredő bizonytalanságát, az összes hibakomponens "worst case" alapú összegzésével!'''
tekinthető.
&#8722; Adja meg a kapcsolási rajzot, és a műszer által mért jelalakot!
&#8722; Milyen értéket mutat a műszer?
&#8722; Adja meg mérés eredő bizonytalanságát, az összes hibakomponens &#8220;worst case&#8221;
alapú összegzésével!</b>


%ATTACHURL%/act_1way_rect.gif. Valamelyik félhullám esetén valamelyik dióda nem vezet, tehát szakadásnak vehető, a másik dióda vezet, tehát egy 0,6V-os generátornak tekinthető. Ekkor felírható az ideális erősítő invertáló bemenetére a csomóponti áram: <math>
[[File:Labor1 Kép30.gif]]
 
Valamelyik félhullám esetén valamelyik dióda nem vezet, tehát szakadásnak vehető, a másik dióda vezet, tehát egy 0,6V-os generátornak tekinthető. Ekkor felírható az ideális erősítő invertáló bemenetére a csomóponti áram: <math>
\frac{{U_{be} }}
\frac{{U_{be} }}
{{R_1 }} + \frac{{U_{ki1}}}
{{R_1 }} + \frac{{U_{ki1}}}
166. sor: 156. sor:


<math>
<math>
h =  \pm (o.v. + o.r.\frac{{U_{mert} }}
h =  \pm (o.v. + o.r.\frac{{U_{max} }}
{{U_{max} }} + \frac{{0,001}}
{{U_{mert} }} + \frac{{0,001}}
{{U_{mert} }} \cdot 100\% ) =  \pm 0,074\%  
{{U_{mert} }} \cdot 100\% ) =  \pm 0,074\%  
</math>
</math>


<li>Rajzolja fel a dual-slope átalakító blokkvázlatát és ismertesse a működését! Fejezze ki a
<li><b>Rajzolja fel a dual-slope átalakító blokkvázlatát és ismertesse a működését! Fejezze ki a
mért feszültséget!
mért feszültséget!</b>
Zoltán István: Méréstechnika 91-92 old.


<li><b>10 V effektív értékű szabályos valamilyenjelet mérünk akármilyenérték-mérő AC voltmérővel.
<li><b>10 V effektív értékű szabályos valamilyenjelet mérünk akármilyenérték-mérő AC voltmérővel.
187. sor: 178. sor:


{| class="wikitable" border="1"
{| class="wikitable" border="1"
!Jelalak !! Effektív é. !! Abszolút k.é. !!Csúcsé.
|-
|-
|^||mér||mutat||szorzó||mér||mutat||szorzó||mér||mutat||szorzó
! rowspan="2" | Jelalak !!  colspan="3"| Effektív érték !! colspan="3"| Abszolút középérték !! colspan="3"| Csúcsérték
|-
|-
|szinusz|| <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || <math> 1 </math>||<math> \frac{2}{\pi} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|                           mér  ||   mutat  || szorzó ||   mér  || mutat  ||   szorzó  ||   mér  || mutat  ||szorzó
|-
|-
|háromszög||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{2} </math>||<math> \frac{\pi}{4 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|Szinusz|| <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{2}{\pi} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|-
|-
|négyszög||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|Háromszög||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{2} </math>||<math> \frac{\pi}{4 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|-
|Négyszög||style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|}
|}


288. sor: 280. sor:
DC feszültségmérés pontossága: +/- (0.05% o.v. + 0.005% o.r)</b>
DC feszültségmérés pontossága: +/- (0.05% o.v. + 0.005% o.r)</b>


<li><b>Egy oszcilloszkóp bemenete 1 [[MOhm]] ellenállással és a vele párhuzamosan kapcsolódó
<li><b>Egy oszcilloszkóp bemenete 1 MOhm ellenállással és a vele párhuzamosan kapcsolódó 30 pF értékű
kapacitással modellezhető. A mérendő jelet egy 5 MOhm-os soros ellenálláson keresztül
kapacitással modellezhető. A mérendő jelet egy 5 MOhm-os soros ellenálláson keresztül
vezetjük az oszcilloszkóp bemenetére. Mekkora kapacitású kondenzátort kell a soros
vezetjük az oszcilloszkóp bemenetére. Mekkora kapacitású kondenzátort kell a soros
ellenállással párhuzamosan kapcsolni ahhoz, hogy a jel hozzávezetés frekvenciafüggetlen
ellenállással párhuzamosan kapcsolni ahhoz, hogy a jel hozzávezetés frekvenciafüggetlen
legyen?</b>
legyen?</b>
Akkor frekvenciafüggetlen ha a két párhuzamos kapcsolás időállandója egyenlő. Ez azt jelenti hogy Rs*C=Ro*Co. Ebből az egyenletből kifejezhető C. C=6pF.
<li><b>Adott egy fojtótekercs, melynek 30 Ohm ellenállása és 400 Ohm a reaktanciája. 40 V,
<li><b>Adott egy fojtótekercs, melynek 30 Ohm ellenállása és 400 Ohm a reaktanciája. 40 V,
50 Hz tápfeszültség esetén mekkora az áram abszolút értéke és fázisszöge? Mekkora az
50 Hz tápfeszültség esetén mekkora az áram abszolút értéke és fázisszöge? Mekkora az
301. sor: 294. sor:
<li><b>Rajzolja fel egy három voltmérős teljesítménymérés fazor ábráját!</b>
<li><b>Rajzolja fel egy három voltmérős teljesítménymérés fazor ábráját!</b>


-- [[KissGergely|Ger******]] - 2007.11.30.
[[Kategória:Villamosmérnök]]
 
 
[[Category:Villanyalap]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Laboratórium_1_-_2._Mérés:_Alapmérések”