VIK Wiki

„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
David14 (vitalap | szerkesztései)
4 081 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései)
769 szerkesztés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat
 
(10 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{RightTOC}}
<div class="noautonum">{{RightTOC}}</div>
 
{{vissza|Informatika 1}}


Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.
Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.
7. sor: 9. sor:
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.


Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a  kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.
Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a  kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.


'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:'''
'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:'''
50. sor: 52. sor:
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''!
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''!


[[Fájl:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]]
[[File:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]]


*Belső programtárolás, programvezérlés
*Belső programtárolás, programvezérlés
60. sor: 62. sor:


==== 2. Kérdés: ====
==== 2. Kérdés: ====
Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól?
*Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE:
**Az utasítások programmal módosíthatók.
**Az adattípusok műveletekhez rendeltek.
**A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve).
**Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van.
==== 3. Kérdés: ====
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye!
*Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől).
*Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO):
**Adatszélesség.
**Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline).
**Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)).
**Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)).
*Funkcionális egységek külső kapcsolódásától.
*Utasításkészlettől (RISC/CISC).
*Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.)


== 2. oldal kérdései ==
== 2. oldal kérdései ==
68. sor: 90. sor:


== 3. oldal kérdései ==
== 3. oldal kérdései ==
Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at!
''A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0''


==== 1. Kérdés: ====
==== 1. Kérdés: ====
98. sor: 124. sor:


'''Magyarázat:'''
'''Magyarázat:'''
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra.
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
106. sor: 132. sor:


==== 2. Kérdés: ====
==== 2. Kérdés: ====
{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}
'''Magyarázat:'''
#Inkább regiszterekben.
#A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között.
#Az operációs rendszer végzi.
#Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím.
#Pascalnál a hívott program feladata
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.
==== 3. Kérdés: ====
{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}
'''Magyarázat:'''
#Lásd első oldal első feladat.
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
#Adat esetén is használnak.
==== 4. Kérdés: ====
{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}
'''Magyarázat:'''
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.
== 4. oldal kérdései ==
'''34. Kérdés'''
C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért?
* A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani.
[[Kategória:Villamosmérnök]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Informatika_1_-_Ellenőrző_kérdések_kidolgozása”