„Operációs rendszerek vizsga 2007. június 12. megoldással” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
==Beugró kérdések== | ==Beugró kérdések== | ||
'''1. Mi az a szorosan csatolt rendszer?''' | '''1. Mi az a szorosan csatolt rendszer?''' | ||
| 33. sor: | 32. sor: | ||
* A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész. | * A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész. | ||
* | * [http://en.wikipedia.org/wiki/Translation_lookaside_buffer Wikipédia: Translation lookaside buffer] | ||
* Könyv 171. oldal | * Könyv 171. oldal | ||
| 106. sor: | 105. sor: | ||
====4. Rajzolja le a μC/OS állapotátmeneti diagramját, és értelmezze az egyes állapotokat és átmeneteket.==== | ====4. Rajzolja le a μC/OS állapotátmeneti diagramját, és értelmezze az egyes állapotokat és átmeneteket.==== | ||
[[File:opre_taszkallapot.JPG]] | |||
* Két speciális állapot: | * Két speciális állapot: | ||
** DORMANT: „szunnyadó”, akkor van ebben az állapotban a taszk, amikor a memóriában ugyan megtalálható, de az ütemezö hatáskörében nincs benne (nem hozták még létre OSTaskCreate(), vagy törölték OSTaskDel() | ** DORMANT: „szunnyadó”, akkor van ebben az állapotban a taszk, amikor a memóriában ugyan megtalálható, de az ütemezö hatáskörében nincs benne (nem hozták még létre OSTaskCreate(), vagy törölték OSTaskDel() | ||
| 115. sor: | 112. sor: | ||
====5. Rajzolja fel vázlatosan, hogy az NFS hálózati fájlrendszer hogyan valósíthetó meg a vnode/vfs UNIX virtuális fájlrendszer segítségével! Magyarázza el az ábrája alapján, hogy egy kliens folyamat milyen lépéseken (interfészeken) át éri el a szerver diszken elhelyezett adatot, és ezzel együtt írja le, hogy miért előnyös a virtuális fájlrendszer alkalmazása!==== | ====5. Rajzolja fel vázlatosan, hogy az NFS hálózati fájlrendszer hogyan valósíthetó meg a vnode/vfs UNIX virtuális fájlrendszer segítségével! Magyarázza el az ábrája alapján, hogy egy kliens folyamat milyen lépéseken (interfészeken) át éri el a szerver diszken elhelyezett adatot, és ezzel együtt írja le, hogy miért előnyös a virtuális fájlrendszer alkalmazása!==== | ||
[[File:opre_nfs-vfs.PNG]] | |||
* Az ábra az NFS-rendszer működését foglalja össze. Láthatjuk, hogy a fájlok elérését kezdeményező kéréseket, rendszerhívásokat az ún. virtuális fájlrendszer (VFS) kezeli. A virtuális fájlrendszer a hagyományos UNIX-fájlrendszert továbbfejlesztő fájlrendszer, ami lehetővé teszi különböző típusú fájlrendszerek kezelését a UNIX-rendszerben. | * Az ábra az NFS-rendszer működését foglalja össze. Láthatjuk, hogy a fájlok elérését kezdeményező kéréseket, rendszerhívásokat az ún. virtuális fájlrendszer (VFS) kezeli. A virtuális fájlrendszer a hagyományos UNIX-fájlrendszert továbbfejlesztő fájlrendszer, ami lehetővé teszi különböző típusú fájlrendszerek kezelését a UNIX-rendszerben. | ||
* A virtuális fájlrendszer, ha lokális fájlt szeretne a kliens folyamat elérni, a kérést a helyi lemezt kezelő UNIX-fájlrendszer (UFS) felé továbbítja, amelyik a fájlt közvetlenül eléri és visszaadja a kért adatokat. | * A virtuális fájlrendszer, ha lokális fájlt szeretne a kliens folyamat elérni, a kérést a helyi lemezt kezelő UNIX-fájlrendszer (UFS) felé továbbítja, amelyik a fájlt közvetlenül eléri és visszaadja a kért adatokat. | ||
* Ha a folyamat távoli fájlt szeretne elérni, a virtuális fájlrendszer a kérést az NFS-klienshez továbbítja. Az NFS-kliens a hálózaton keresztül eléri a kért fájlt tároló csomóponton működő NFS-szervert. A távoli NFS-szerver az ottani VFS-rendszeren keresztül kérést küld a helyi UNIX-fájlrendszernek (UFS). Az UFS visszaadja a kért adatokat az NFS-szervernek, aki továbbítja azokat a kérést kezdeményező kliens folyamat felé az NFS-kliens, illetve a kliens folyamat csomópontján működő virtuális fájlrendszeren (VFS) keresztül. | * Ha a folyamat távoli fájlt szeretne elérni, a virtuális fájlrendszer a kérést az NFS-klienshez továbbítja. Az NFS-kliens a hálózaton keresztül eléri a kért fájlt tároló csomóponton működő NFS-szervert. A távoli NFS-szerver az ottani VFS-rendszeren keresztül kérést küld a helyi UNIX-fájlrendszernek (UFS). Az UFS visszaadja a kért adatokat az NFS-szervernek, aki továbbítja azokat a kérést kezdeményező kliens folyamat felé az NFS-kliens, illetve a kliens folyamat csomópontján működő virtuális fájlrendszeren (VFS) keresztül. | ||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||