Környezeti jog - Emissziókereskedelem

2007. április 03., előadó: Babai-Belánszky Tamás

• Kibocsátási jogok kereskedelme.
• Környezetgazdaságtani eszköz, most csak nagyvonalakban fogunk róla beszélni.
• Nagy jelentőségű.
• Éghajlatváltozás: a föld országai felismerték az üvegházhatást, CO₂.
• Az ipar a felelős, externáliát okoz, az ipar nyereséges, de más területen katasztrófát okoz.
• Maximalizálni kellene a gázok kibocsátását.
• Ennek jegyében:
  • ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény: nagyvonalakban
  • Kiotói jegyzőkönyv:
    • Konkrét számokat tartalmaz a 2008-2012 közötti időszakra.
    • Magyarország is részese, USA nem.
    • Oroszország 2005-ben lépett be, ekkor lépett működésbe.
    • Nemzetközi jogi kötelezettséget jelent a résztvevők számára (Kínának mondjuk pont nem).

A rendszer működése

• Az ipari létesítmények kapnak egy-egy kvótát - ennyit bocsáthatnak ki maximum.
• Az állam határozza meg.
• Lista a Magyar közlönyben.
• Lesz olyan cég, amelyik tudja teljesíteni, lesz olyan, amelyik nem.
• Ha kevesebbet bocsát ki, mint a kvóta, akkor a felesleges eladhatja a többet kibocsátó cégeknek.
• Ha többet bocsát ki, mint a kvótája, és nem vesz másoktól, akkor megbírságolják.
• Az összkibocsátás nem növekszik.
• Ösztönzőerő a környezetvédelmi beruházásokra: eladhatják a felesleget.
• Szükséges a működéshez, hogy szűkösek legyenek a kvóták, különben mindenki eladni akar, és nem motiválja a cégeket semmi a környezetvédelmi beruházásokra.
• Ha drága a piacon a kvóta, akkor lehet, hogy jobban megéri beruházniuk.
• A kvóták előzetes becslésen alapulnak, de akár még lehet ennél kevesebb is.

Mi van a gyakorlatban?

• Az államok ha szűken határozzák meg a kvótáikat, akkor a saját területükön működő cégekkel tolnak ki.
• Ezért inkább jól ráhagytak, plusz kvótákhoz jutottak a cégek, túlkínálat volt a piacon.
• Emiatt tavaly nem volt jól működő.
• Következő években szűkösebb lesz, ezt vállalták az államok.
• EU-s szándéknyilatkozat a további szigorításokról.