„VIKWiki:TDK Felhasznált irodalom” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFelhasznaltIrodalom}} * [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publi…”
 
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
a Szikszayl átnevezte a(z) Felhasznált irodalom lapot VIKWiki:TDK Felhasznált irodalom lapra átirányítás nélkül
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFelhasznaltIrodalom}}
* [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publishers]
* [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publishers]
** Focus Group Report - S. Divjak et al.
** Focus Group Report - S. Divjak et al.
40. sor: 38. sor:
* [w8] Villamoskari Információs Rendszer: a VIK hallgatóinak nemhivatalos hallgatói portálja.
* [w8] Villamoskari Információs Rendszer: a VIK hallgatóinak nemhivatalos hallgatói portálja.
** http://vir.sch.bme.hu/
** http://vir.sch.bme.hu/
[[Category:_Siteszerk]]

A lap jelenlegi, 2014. március 8., 12:21-kori változata

  • [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publishers]
    • Focus Group Report - S. Divjak et al.
      • Ez az ötven oldalas bevezetője a könyvnek, és lefektetik az Élethosszig tartó tanulás alapgondolatát, meg egy csomó idézet van benne világbanki jelentésekből, ezeket fel kellene használni. -- SzaMa - 2005.10.16.
      • Van még egy csomó kisebb lélegzetvételű cikk, amit érdemes lehet elolvasni, majd szemezgetek.
  • [2]Inzelt Annamária [2004]: Az egyetemek és a vállalkozások kapcsolata az átmenet idején. Közgazdasági Szemle, 9. sz.
    • A cikk azt elemzi, hogyan mozdítja elő a kormány az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatot, valamint hogyan viszonyulnak a vállalatok az egyetemekhet. A jelenkor sikeres gazdaságainak egyik fontos jellemzője, hogy a hálózatosodást és az információs és kommunikációs technológia is támogatja. Hármas (triple-helix) modell az egyetemek, a kormányzati kutatószervezetek és az innovatív vállalkozások szoros együttműködését hangsúlyozza. Interakciók fajtái. Esetleg itt lehet pár mondatot arról, hogy miben segíthetnek HaT-ok. Nagyjából ennyi, hivatkozásnak jó, hogy ebben a témában is van egy cikk.
  • [3]Hronszky Imre [2002]: Kockázat és Innováció. A technika fejlődése társadalmi kontextusban. Arisztotelész Kiadó, Budapest.
  • [4]Vázsonyi Miklós [2003]: Kikényszerített szervezeti tudásmegosztás. BME Alma Mater Sorozat, Budapest.
    • Na ebben van pár érdekes dolog, ami számunkra érdekes. Elsősorban az, hogy egy vállalatban mi minden körülményes, tökéletlen, drága stb. módszerre lehet szükség annak érdekében, hogy - amennyiben a tudasintenzív iparagak ezt szukségessé teszik (márpedig szoktak) - a munkatársak megosszák az információt. Mennyivel könnyebb, ha már eleve az egyetemről kiérkezve ennek 1)megvan a kulturális, tudáséhes stb. légköre 2)megvan az emberekben a képesség az ilyen olyan rendszerek használatára. Persze ott ez szebben van fogalmazva.
  • [5] Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás [Önkonet Kft, Budapest, 2001] (Előszó a magyar kiadáshoz: Czike Bernadett, 2001)

Hivatkozott weboldalak